Szabályozási terv a Raktárbázis Gödöllő Kft. területére és környékére

pmh

A képviselő-testület január 27-i ülésén elfogadta a Raktárbázis Gödöllő Kft. területére és környékére készített szabályozási tervet.

A Raktárbázis Gödöllő Kft. megszerezte a Hungaropharma egykori telephelyét, melyre távlati hasznosítási tervei megvalósításához szabályozási terv készítését kezdeményezte. A tervezési terület a jogszabályi előírásnak megfelelően minimum egy telektömb területét foglalja magába, melyet a Táncsics M. u. – Liget u. – Kenyérgyári út – Kotlán S. u. határolnak, területe kb. 18-20 hektár a területet övező közterületekkel együtt. A város jelenleg hatályos városrendezési tervei kialakult ipari-gazdasági övezetbe sorolják a tömb területét, mely szabályainak pontosításával lehet az adott területet szabályozni az újonnan felmerült igények figyelembevételével.

A szabályozás az alábbi tervezési problémákra kereste a választ:

- a Raktárbázis Gödöllő Kft. területén álló épületekhez önálló telkek kialakítását lehetővé tenni;

- a még beépítetlen részeket önálló építési telkekként kialakíthatóvá tenni;

- a már meglévő, telektömbön belüli telekhatárokat a tulajdoni és a használati viszonyoknak megfelelően rendezni;

- a meglévő és tervezett tevékenységekhez, beépítéshez övezeti előírásokat rendelni;

- a teljes terület építési szabályainak, beépítési mutatóinak meghatározása, a szakági munkarészek adta lehetőségek figyelembevételével.

A tervezési területet délről a Kotlán S. utca túloldalán lakóterület határolja, melynek folyamatos a konfliktusa a meglévő iparterülettel, több szempontból is. A terület nagy részén található raktárterületek, és a vámszabadterület forgalma okozza a fő zavaró tényezőt, a konkrét tevékenységek, kisebb vállalkozások, irodafunkciók csak kisebb arányban. Az övezeti besorolása jelenleg is egyéb iparterület (nem szennyező), melynek részletes szabályozását előírja a város szabályozási terve, amivel a fenti problémák kezelhetővé válnak a kialakult állapot figyelembe vétele mellett.

Az első számú probléma, a közlekedés, a teherforgalom okozta zavaró tényezők kezelése. Jelenleg a város felől, de az autópálya felől is a Széchenyi utca – Táncsics M. utca útvonal biztosítja a közlekedési kapcsolatot, melyben a Liget u. megépítése óta a Kenyérgyári út Táncsics M. út felőli elérhetőségét hivatott szolgálni. Ezáltal a Mikszáth Kálmán utcának tehermentesülnie kellett volna, de még ma is szívesebben használják alternatív útvonalként. A későbbiekben ezt a közlekedési rend helyes megválasztásával lehet majd kiküszöbölni. További megoldást jelent majd a Haraszti út és a Kenyérgyári út összekötő szakaszának kiépítése, mely a területet az autópályáról közvetlenül elérhetővé teszi. Távlatilag pedig a városi elkerülő út Táncsics M. út végére tervezett lehajtója biztosítja majd az iparterület megközelítését a lakóterület érintése nélkül.

Az övezeti előírások meghatározásánál fontos volt a lakóterület védelmének szem előtt tartása. A terv a magas zöldfelületi arányt igyekezett megtartani és a lakóterület felől alacsonyabb beépítési arányt és magasságot meghatározni, valamint a Kotlán S. u. felől, a terület feltárásához újabb bejáratot nem engedélyez. A beépítési, területhasználati karakter erősítésére a tömbön belül négy alövezetet határoztak meg.

A tömbbelsőben a telekhatár-rendezés feltétele a tömböt határoló szabályozásnak megfelelően a közterületek kialakítása és a belterületbe-vonás. Ezek után lehetséges csak a további rendezés, melyre a szabályozás irányelveket határoz meg és javasolja az újonnan kialakítandó telkekhez magánút létesítését. Mivel a magánutak kialakítása a további telekalakítás nélkülözhetetlen feltétele és a megrendelő Raktárbázis Gödöllő Kft. kifejezett igénye is volt, így egyes telekrészek magánút céljára történő alakítása ugyan nem kötelező, de szükséges feltétele a tömbbelső feltárásának. A magánút közhasználatra történő átadását az önkormányzat részére, külön szerződésben lehet rögzíteni az Étv. (az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezetről) szerint, így a szabályozási tervben javasolt kialakítás a szerződésben rögzíthető, mivel a szabályozási terv mint jogszabály, nem rögzítheti a magántulajdonú út kialakítását és helyét, csak javasolhatja azt. Ez biztosítaná a telektulajdonosok és a telekalakítást kezdeményezők számára, hogy a belső területek felosztása a tervezett használatnak megfelelően alakul, nem ellehetetlenítve a terület rendezésének célját.

A most elfogadott szabályozási terv és helyi építési szabályzat módosítása, javaslatot tesz egy jellemzően kialakult és beépített iparterület további hasznosítására. Az érintett terület egy jellemzően beépített, lapostetős épületekből álló, jellemzően raktár- és iroda-funkciójú, intézményi-ipari (kisebb vállalkozások, vámszabadterület, garázsszövetkezet) övezet. Ez a visszafogott használati struktúra lehetővé teszi egy igényesebb építészeti megjelenés megvalósulását, a telken belüli burkolt és zöldfelületek átgondolt kialakítását, melyet a területen működő ingatlanok esetében most is tapasztalhatunk. Ennek megtartására és továbbvitelére tesz javaslatot a terv. Külön kiemelten kezeli a zöldterületek védelmét, védendő egyedeket, parkfelületeket jelöl ki és védőfásítás kötelező telepítésével biztosítja a lakóterületek fokozott védelmét. A környezetvédelmi előírások tekintetében a szigorúbb, lakóterületre vonatkozó értékekkel számol. A terület közlekedésének, megközelítésének korrekciójával lehetővé teszi a határos lakóterület minél kisebb zavarását. Előnye még, hogy a magánutakra tett javaslatával optimalizálható a terület használata.