Gödöllő képviselő-testülete 2004. szeptemberében döntött arról, hogy az önkormányzat csatlakozik az EU által finanszírozott RECORA (megújuló energiaforrások hasznosítása vidéki térségekben) elnevezésű programhoz. A program célja a helyi közösségek együttműködésének erősítése a megújuló forrásokban rejlő energia hasznosításában. Az együttműködés az EU öt tagországa – Ausztria, Csehország, Görögország, Magyarország és Németország – nyolc szervezeti egységének összefogásával, a sikeres pályázatot követően kezdődött meg.
A RECORA megvalósulását az Európai Fejlesztési Alap több mint egymillió euróval támogatja. Ebből Gödöllő közel 150 ezer euróval részesedik, önrésze 50 ezer euró.
A program kezdeményezője az ausztriai Tullnban sikeresen működő Regionális Hulladékgazdálkodási Egyesület volt; a gödöllőiek részéről az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézete szorgalmazta a csatlakozást. Gödöllő önkormányzata a feladatok koordinálásával a Városüzemeltető és Szolgáltató (VÜSZI) Kht.-t bízta meg. A program 2005 tavaszán kezdődött és 2007 végén zárul.
Január 12-én a RECORA programban részt vevő gödöllői és környékbeli szakemberek tanácskoztak a VÜSZI Kht. központjában. A találkozón részt vett Siegfried Schönbauer, a Tulln székhellyel működő Regionális Hulladékgazdálkodási Egyesület elnöke.
A megújuló energiaforrásokat hasznosító programban térségként Pest megye északkeleti és Nógrád megye nyugati területe vesz részt; az a százhat település – összesen mintegy 300 ezer ember lakhelye –, amely a hulladékgazdálkodási programban is partnerként működik együtt.
A hazai adottságokat figyelembe véve a mező- és erdőgazdaság jelentős tényezővé válhat az energiatermelésben. A „zöld” energiaforrások nagymértékben hozzájárulhatnak a fenntartható termeléshez, az úgynevezett zárt széndioxid ciklussal jellemezhető, biomassza eredetű hajtó- és fűtőanyagok minél szélesebb elterjedése révén.
A munka első fázisában részletesen felmérték a százhat település adottságait. Így számba vehetők azok a területek, amelyek alkalmasak energiaültetvények létesítésére, vagy a mezőgazdaságban képződő növényi és állati biomassza (például nyesedék, szalma, istállótrágya) mennyisége alapján kiszámítható, hogy gazdaságos lehet-e egy létesítendő biomassza-erőmű. A térségben kiemelt jelentőségű az erdőgazdálkodás; hiszen a fakitermelés és feldolgozás során keletkező hulladék és melléktermék megfelelően hasznosítva értékes energiaforrássá válhat.
A begyűjtött adatok kiértékelése során a szakemberek azt kívánják megállapítani, hogy az egyes településeken melyik alternatív energiaforrásra történő részleges vagy teljes átállásnak van létjogosultsága. Az értékelést követően stratégiai terv, majd megvalósíthatósági tanulmány készül a jogi, adminisztratív, pénzügyi és gazdasági feltételek figyelembe vételével. A program végére az öt különböző országba tartozó nyolc együttműködő szervezet egy általános műszaki kézikönyvet szerkeszt és modellértékű üzleti tervet és megvalósíthatósági tanulmányt dolgoz ki a megújuló energiaforrásokat hasznosító létesítmények létrehozásához és üzemeltetéséhez.