Gödöllő gazdag történelmi múlttal rendelkező város. A letűnt korok ma is látható nyomokat hagytak maguk után az épített környezetben, ezeknek köszönhetően oly sokszínű településünk arculata. Komoly feladatot jelentett ebben a sokféleségben megteremteni a harmóniát a barokk, a szecessziós és a szocreál formák; a falusias házsorok és a nagyvárosias lakótömbök, a régi értékek és az új igények között. A tudatos várostervezés nyomdokain haladva Gödöllő elindult a valódi építészeti értékeket képviselő, ugyanakkor hangulatos és élhető településsé válás útján, így kaphatta meg városunk 2004-ben a települési Hild János-díjat.
Az elmúlt évtizedek gyakorlata azt mutatja, hogy dinamikusan fejlődő városunkban a kialakult építészeti színvonal megtartásának és emelésének érdekében szükség van egy szakemberekből álló testület felállítására, amely biztosítani tudja, hogy a jövőben még szakszerűbb és színvonalasabb területrendezési, településrendezési és építészeti-műszaki tervek szülessenek Gödöllőn; továbbá, ezek összhangban legyenek a vonatkozó jogszabályokkal és a hosszú távra irányt mutató elképzelésekkel.
Az épített környezet alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, valamint a területrendezési, a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 40/1999. (IV. 23.) számú FVM-rendelet lehetőséget teremtett az önkormányzatok számára településrendezési és építészeti-műszaki tervtanács létrehozására. A képviselő-testület tavaly novemberben fogadta el a Településrendezési és Építészeti-műszaki Tervtanács létrehozásáról és működésének rendjéről szóló 37/2005. (XI. 28.) számú rendeletet, amelynek márciusi hatályba lépését követően Gödöllőn megkezdheti munkáját a testület.
A tervtanács olyan szakmai véleményező grémium, amely közreműködik az építési engedélyezési eljárásban is, s ezáltal biztosítja a benyújtott tervek objektívebb elbírálását, továbbá a szakmaiság, az építészeti minőség és a környezetbe való illeszkedés szempontjainak mind szélesebb körű figyelembe vételét.
A tervtanács a városi főépítész elnöklete mellett hét szavazati joggal rendelkező, állandó taggal működik, és indokolt esetben külön felkért szakbírálók, opponensek segítségével véleményezi a rendeletben tervtanácsi bírálathoz kötött tervfajtákat. A tervtanács munkájában való részvételre szakailag elismert és széles körű tapasztalattal rendelkező építészeket, településtervezőket kért fel a polgármester.
A rendeletben írtaknak megfelelően a testület szükség szerint, de legalább havonta egyszer ülésezik, a megtárgyalandó tervmennyiségtől függően. A terveket az engedélyezésre való benyújtás előtt kell eljuttatni a tervtanácshoz, amely azt 30 napon belül megtárgyalja. Fontos leszögezni, hogy a tervtanácsnak nem feltétlenül szükséges egy komplett engedélyezési tervdokumentációt benyújtani, hiszen a jellemző részletek és kialakítás eldöntése után a testület már véleményt alkothat a tervről, és a tervtanácsi eljárás addigra már lefolyhat, mire a tervező a teljes engedélyeztetésre alkalmas dokumentációt összeállítja. Településrendezési tervek esetében feltételezhetően szintén nem jelent fennakadást a tervtanácsi véleményeztetés, mivel a rendezési terv már akkor a tervtanács elé terjeszthető, amikor a fejlesztési irányelvek és a szakhatóság előzetes véleményei beleépültek.
Ebben a fázisban kiváló lehetőség nyílik a rendezési tervek szakmai kontrollálására. A benyújtandó tervek részletezettségére vonatkozó előírásokat más, a tervtanács működésével összefüggő részletekkel együtt a tervtanács alakuló ülésén, a tervtanács szervezeti és működési szabályzatában fogadják el.
Az ülésen a tervező(k) által bemutatott tervekkel kapcsolatos szakmai véleményét és javaslatait a tervtanács írásos állásfoglalásban rögzíti, amelyet a tervező köteles az építmény elvi építési, építési engedélyezési tervdokumentációjához benyújtáskor csatolni, és nyilatkozni arról, hogy az abban foglaltaknak miképpen tett eleget. A tervtanács szakbírálata az építéshatóság döntési jogkörét nem érinti, de javaslataival segíti egyrészt a tervezőt, hogy a lehető legmagasabb színvonalú tervet készítse el, másrészt az építéshatóságot döntése előkészítésében, valamint lehetővé teszi, hogy olyan településrendezési ügyekben, ahol települési szinten lényeges esztétikai és környezetalakítási kérdések dőlnek el, egy szakmai grémium képviselje az önkormányzat érdekeit a szakmaiság követelményeinek színvonalas betartása mellett.
Az önkormányzati rendelet pontosan rögzíti, hogy mely esetekben kell kikérni a tervtanács véleményét.
A rendelet itt olvasható.