hatni kezd a genius loci, a hely szelleme. A település várossá érik. Lakóit büszkeség tölti el, a városhoz való ragaszkodás és szeretet tettekre sarkalja őket.A városok évszázadok alatt formálódnak. Nemcsak kövekből, hanem lelkekből is épülnek. Ahogyan múlik az idő, sajátos, egyedi arcuk alakul ki, épületeik, tereik, utcáik semmi máshoz nem hasonlítható hangulatot árasztanak. Lassan érezhetővé válik, és hatni kezd a genius loci, a hely szelleme. A település várossá érik. Lakóit büszkeség tölti el, a városhoz való ragaszkodás és szeretet tettekre sarkalja őket.
Gödöllő is évszázadok alatt fejlődött várossá a dombok szelíd ölelésében. Nagy történelmi pillanatok, sorsformáló idők, kivételes személyiségek, szabtak irányt a város fejlődésének.
Legelőbb 1763-ban lett Gödöllő, Grassalkovich Antal közbenjárására mezővárossá. Azután hosszabb ideig nagyközség volt, majd 1966. január 3-án – történetében immár másodszor - ismét városi rangra emelték.
Azóta 40 év telt el – egy város életében nem nagy idő. Emberi léptékkel mérve nem csekélység. És mi, akkor és most Gödöllőn élők, lakjuk, formáljuk a várost. Közünk van mindahhoz, ami az elmúlt negyven évben rögzült és hagyományozódott.
A XXI. század fordulóján mi, gödöllőiek, a végbement nagy változások, átalakulások tanúi és részesei voltunk. Az esztendő során számos programmal tisztelgünk a 40 éves Gödöllő előtt.
Már a mai este is ennek a jegyében fogant.
Gödöllőiek vallanak Gödöllőről: azokat az értékeket mutatják meg, amelyek itt születtek az elmúlt évtizedekben. Fogadják műsorunkat jó szívvel, szeretettel és büszkeséggel.
Ezekkel a gondolatokkal köszöntötte Radnóti László riporter, konferanszié a március 15-i esti ünnepség résztvevői a Szent István Egyetem aulájában.
*
A Himnusz után elsőként a Városi Vegyeskar adta elő Kodály Zoltán – Petőfi Sándor: A magyar nemzet, majd Erkel Ferenc: Éljen a haza című művét. Vezényelt: Pechan Kornél karnagy.
A hangversenykórus minősítésű Gödöllői Városi Vegyeskar ebben az évben ünnepli fennállásának 35. évfordulóját. A kórust Újváry Géza alapította az éppen induló zenei általános iskolába járó kisdiákok szüleiből. A kórus ma 40 fős. Az énekkar járt Hollandiában, Németországban, Ausztriában, Szlovákiában, Erdélyben és számos koncertet adott itthon is. Többek között az Aggteleki Cseppkőbarlangban, a Vigadóban, a Kiscelli kastélyban, az Országház Kupolacsarnokában. Legutóbb, a Városi Fúvószenekar közreműködésével vidám farsangi koncerttel örvendeztette meg városunk közönségét.
Az énekkar az oratóriumtól a spirituáléig, a reneszánsztól a mai kor zenéjéig mindenféle kórusművet megszólaltat.
1997 óta Pechan Kornél karnagy, énekes vezeti az együttest; alapító tagja a Budapesti Tomkins Énekegyüttesnek, s tagja a Magyar Rádió Énekkarának.
A Frédéric Chopin Zeneiskola Ifjúsági Vonószenekara következett.
A Gödöllői Frédéric Chopin Zeneiskolában 1975-től, 31 éve működik Ifjúsági Vonószenekar. Tagjai a zeneiskola hegedűs és csellista növendékei. Vezetőjük 2001 óta Lázárné Nagy Andrea, akinek irányításával rövid idő alatt az ország élvonalába került a zenekar. Ezt bizonyítja az V. Országos Zeneiskolai Zenekari Verseny, amelyen a Gyermek-vonószenekar I. díjat, a továbbképzős növendékek Ifjúsági Vonószenekara II. díjat, vezetőjük Tanári Különdíjat nyert.
A továbbképzős együttes gyakran szerepel kiállítás-megnyitókon és a Királyi Kastély rendezvényein. 2003-ban Olaszország déli tartományában, Calabriában, 2005-ben a németországi Giessenben koncerteztek nagy sikerrel. A március 15-i műsorban a két zenekar összevont ifjúsági együttesként szerepel.
Előadásukban Pachelbel: Kánonját hallottuk. Vezényelt: Lázárné Nagy Andrea.
A műsor szavalattal folytatódott, Rónay György: A hajós hazatérése című verséből hallottunk részletet Kovács Dorottya előadásában, aki a Török Ignác Gimnázium végzős tanulója. Színművészeti egyetemi felvételijéhez az est másik konferansziéja, Benedek Krisztina kívánt sok sikert, majd dr. Gémesi György polgármestert hívták a színpadra, aki ünnepi beszédet mondott.
*
Minden település – így városunk életében is – egyidejűleg van jelen az időnként
történelminek nevezhető korszakváltás és a kontinuitás, a folyamatosság. A 40. évforduló alkalmából – ennek jegyében – köszöntötték az ünnepi esten a város egykori vezetőit, illetve képviselőiket. Dr. Gyetvai József elhunyt tanácselnök képviseletében lánya, Gyetvai Ágnes, dr. Galicz Tibor elhunyt tanácselnök képviseletében felesége, dr. Galicz Tiborné vette át az ajándékot. Őket követte Benedek János és Ritecz György egykori tanácselnök, majd Vass István tanácselnök-helyettes. Papp István külföldi útja miatt nem tudott részt venni az eseményen.
Ezután dr. Kendy Erika és dr. Vámos János szakorvost, Buda Lászlóné asszisztenst, Garai Ferencné gazdasági ügyintézőt, Pethő Istvánné takarítónőt, Gloserné Szabó Györgyi könyvtárigazgatót, Jóvér Józsefné konyhai dolgozót, Tóth Mihályné volt ÁFÉSZ elnököt, Gyetván Jánosné köztisztviselőt, Schwetz Péterné köztisztviselőt és dr. Zsembery Sándorné köztisztviselőt (képünkön) köszöntötték, akik 40 éve folyamatosan dolgoznak a közszolgálatban, különböző munkaterületeken.
Az Ifjúsági Vonószenekar Vivaldi: C-dúr concerto II. tételét adta elő, Largo címmel. Furulyán közreműködött Szalay Borbála, majd Kókai: Kis verbunkos zene című zeneművét mutatták be. Vezényelt: Lázárné Nagy Andrea.
Szalay Borbála a Frédéric Chopin Zeneiskolából Bali János barokk furulyaművész tanítványaként felvételizett a Bécsi Zeneakadémiára, ahol jelenleg Rachel Stölger blockflőteművész tanítványa. A zeneiskolában a blockflőte mellett mindvégig magas színvonalon hegedült és sikereket ért el népdaléneklési versenyeken is. Zeneiskolai tanulmányai alatt 1995-ben és 1998-ban az Országos zeneiskolai Furulyaversenyen I. díjat, 2001-ben II. díjat nyert.
*
Immár hagyomány, hogy a városi képviselő-testület által alapított Gödöllő városáért-díjat március 15-én, nemzeti ünnepünkön adják át azoknak, akik munkájukkal kiérdemelték a közmegbecsülést; példás, magas színvonalú tevékenységükkel hozzájárultak Gödöllő jó hírének növeléséhez. Most, a kilencedik alkalommal Pécsi Ildikó színművésznő, rendező, dr. Fábri Mihály tanár valamint a Gödöllői Lovas Sport és Hagyományőrző Közhasznú Egyesület nyerte el a kitüntetést. A civil szervezet nevében Hrustinszki Ferenc elnök vette át a díjat.
*
Pécsi Ildikó színművész, rendező hosszú ideje él Gödöllőn a családjával. Az első perctől kezdve igen aktív a város kulturális életében: színdarabokat rendezett, szerepelt. Nagyban hozzájárul a város programjainak színesítéséhez, gazdagításához. Könyveivel, írásaival gyarapította a gödöllői írók, szerzők táborát.
Évek óta rendszeresen részt vesz az Erzsébet szavalóverseny zsűrijének a munkájában. Részvétele, személyisége, aktivitása, útmutatásai rangot adnak ennek az eseménynek. A vers iránt érdeklődő diákok sokat tanulhatnak szakmai megjegyzéseiből.
Több éven át aktív résztvevője a március 8-án megrendezett nőnapi Ajándékkosár című műsornak, amikor is szép számú közönség élvezhette Pécsi Ildikó színvonalas művészetét és humorát.
A kastély anyagi gondjainak enyhítésére, másokkal együtt, alapítványt hozott létre és személyesen is hozzájárult a műemlék épületegyüttes további működéséhez.
Képzőművész kiállítást rendezett a vak gyerekek tiszteletére és a tárlaton ő volt a legelső látogató és vásárló.
2005-ben, József Attila születésének 100. évfordulóján magas színvonalú műsort állított össze és adott elő a költő emlékére. Rendelkezésre áll, ha a kulturális intézmények, iskolák hívják. Aggódtunk érte a balesete után, és bíztunk abban, hogy hamar felépül s újra köztünk lesz.
Pécsi Ildikó kitűnő ember és kiváló művész, a helyi kultúra jelese, országosan ismert művész. A város a díjjal értékeli, ismeri el és fejezi ki megbecsülését a település kulturális színvonalának emelése érdekében tett erőfeszítéseiért, jó hírünk öregbítéséért.
*
Dr. Fábri Mihály 53 éve pedagógus, és a mai nap is tanít. Gödöllőn 40 éve áll a katedrán. Tanított Kállón, Hévízgyörkön és a gödöllői Imre utcai általános iskolában (a mai Erkel Ferenc Általános Iskola elődjében). A tanítás mellett az aszódi és a gödöllői járás közművelődési felügyelője is volt, majd Gödöllő közművelődési felügyelője, 1970-76 között pedig a művelődési osztály vezetője volt. Munkaköreiben eredményes erőfeszítéseket tett a városi oktatási intézményhálózat kifejlesztéséért. Ekkor alakult meg a zeneiskola, a Légszesz úti, mai Hajós Alfréd általános Iskola. Tantermekkel bővült az Imre utcai iskola, és megalakult a mai Montágh Imre Általános Iskola elődje. Az óvodák hálózata is bővült, valamint létrehozták a Helytörténeti Gyűjteményt. Dr. Fábri Mihály sokat tett Gödöllő szellemi arculatának formálásáért, a városi oktatás fejlesztéséért. Elismerésre méltó pedagógusi és vezetői tevékenysége.
1975-től ma is tanít a Török Ignác Gimnáziumban és 1993-tól a Premontrei Szent Norbert Gimnáziumban. 1976-92 között szervezte és irányította Pest megyében a felnőttképzést.
A tanár úr az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyekre 1978-tól folyamatosan készített fel tanulókat. Az országos döntőbe jutott tanítványai közül többen maguk is megbecsült tanárok.
1979-ben vezetésével alakult meg és azóta is működik a Történelem-földrajz szakkör, melynek célja a Kárpát-medence történelmi nevezetességeinek, földrajzi szépségeinek megismerése, az emlékek ápolása, gondozása.
1999-től elnöke a Teleki Pál Egyesületnek.
*
Az 1970-es években már Gödöllőn is voltak sport- és hobbi célú magánlótartók. Ekkor 4-5 magánszemély összefogott és megalakítottak egy remek lovas baráti társaságot. Ez a kis csapat néhány év után már 40-60 magánlovas részvételével szervezett színvonalas lovas rendezvényeket, lovas napokat, hivatalos díjugrató versenyeket, falkavadászatokat és számos hagyományőrző lovas rendezvényt szervezett. Az ilyen formában – mintegy három évtizeden át – zajló gödöllői lovasélet új fejezetét jelentette, amikor kifejezetten gödöllői és Gödöllő környéki lovasok részvételével 1999 tavaszán megalakult a Gödöllői Lovas Sport és Hagyományőrző Egyesület (GLSE), melyet egy év múlva közhasznú egyesületnek minősítettek.
Megalakulásakor az egyesület díjugrató szakosztályból, valamint túralovas- és hagyományőrző szakosztályból állt. Időközben a sportlovaglás kibővült távlovasokkal és díjlovasokkal. Később – a western lovasok megjelenésével – további új szakosztály alakult, így az egyesület ma más 90 fős tagsággal rendelkezik.
Az egyesület lovasai rendszeresen szerveznek lovas túrákat, terep- és ügyességi versenyeket. Az igazolt versenyzők, így a díjugratók, díjlovasok, western lovasok az ország különböző helyein – sőt az utóbbi időben már külföldön is – rendezett versenyeken sikeresen vesznek részt, eredményeikkel öregbítik Gödöllő jó hírét. Kiemelt programjuk az önkormányzata támogatásával az immár újból rendszeressé vált május elsejei alsóparki országosan meghirdetett díjugrató verseny megszervezése, lebonyolítása. Ez az esemény évről évre növekvő népszerűségnek örvend.
A GLSE lovasai segítik Gödöllő rendezvényeit, a rendezvények sikerességét, népszerűségét. Így pl. részt vesznek az 1849-es tavaszi hadjárat emlékére rendezett történelmi lovas program gödöllői rendezvényein, valamit a március 15-ei lovas felvonuláson történelmi zászlókkal, hagyományőrző öltözékekben.
Az egyesület fontosnak tartja a más egyesületekkel való szoros együttműködést. Nagy hangsúlyt helyeznek a ló és az ember barátságának tiszteletére, a lovas élet népszerűsítésére, mind a gyermekek, mind a felnőttek körében. Elismerésre méltó az a törekvésük, amit a természeti környezetünk megóvása, a nemzeti lovas hagyományok fenntartása érdekében tesznek. Ennek szellemében az egyesület lovasai – a millennium évében – alapították meg a Magyar Nemzeti Lobogó Társaságát is, amely számos történelmi eseményről szervezett megemlékezéseket.
*
A kitüntetettek köszöntésére Sarasarte: Cigánydalok című műve hangzott el. Előadta Langer Ágnes hegedűn, zongorán közreműködött Soós Gabriella.
Langer Ágnes a Frédéric Chopin Zeneiskola hegedű tanszakos növendéke és a Mainzi Gutenberg Egyetem Zenei Tanszakának vendéghallgatója.
Tanára Gödöllőn Béres Ágota, Mainzben Anne Shih. A zenetanulást hatéves korában kezdte. Rendkívüli tehetsége korán megmutatkozott.
Nagyszerű eredményei közül a legjelentősebbek: 2001-ben és 2004-ben II. díjat nyert az Országos Koncz János Hegedűversenyen, 2003-ban I. helyezést ért el a Zathureczky Emlékversenyen, 2005-ben I. díjat nyert az Országos Kodály Zoltán Szolfézsversenyen. 2004-ben „Diploma” minősítést kapott a vilniusi Balis Dvarionas Nemzetközi Hegedűversenyen.
Az Arpeggio Gitárzenekar Farkas Ferenc: Hajdútánc, majd Weiner Leo: Rókatánc című művét adta elő. Vezényelt: Kósáné Szabó Beáta.
Az Arpeggio Gitárzenekar 1992-ben alakult a gödöllői zeneiskola gitárszakos növendékeiből, Kósáné Szabó Beáta gitártanár vezetésével.
1993-ban az Országos Zenekari Fesztiválon harmadik helyezést értek el.
1999-ben a németországi Rastattban, 2002-ben Olaszországban, 2004-ben a Svédországban megrendezett VIII. Európai Ifjúsági Zenei Fesztiválon szerepeltek. Gödöllőn két alkalommal voltak házigazdái a zeneiskolában megrendezett Nemzetközi Gitárzenekari Fesztiválnak. Az együttes két önálló CD-t készített és számos sikeres hangversenyt adott Gödöllőn és más városokban.
A Cavaletta Művészeti Egyesület Leánykara lépett színre. Karai József: Sárközi karikázó, majd Bárdos Lajos: Menyecske című művét mutatták be. Zongorán közreműködött: Soós Gabriella, karnagy: Márton Danku István.
A Gödöllői Cavaletta Művészeti Egyesület Leánykara zömmel középiskolás diákok és egyetemi hallgatók kórusa, melyet 1991-ben alapítottak Márton Danku István karnagy úr zenei tagozatos növendékei, s közülük tizenhárman a zenei pályát választották hivatásuknak. A zenét szerető lányok elsősorban a város kulturális életében töltenek be fontos szerepet, de az elmúlt 15 év alatt Magyarországon kívül is sokat koncerteztek: Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken, Finn-, Francia-, Német-, és Olaszországban, valamint Luxemburgban. A leánykar koncertjeit számos rádió- és televíziófelvétel is rögzítette. Három CD-jük jelent meg eddig: Györe Zoltán: 1848, te csillag, a Magyar századok című oratóriumok, illetve a Cavaletta Koncert – 2002 című párizsi hangversenyfelvétel. A kórus munkáját 1999-ben a képviselő-testület Gödöllő Kultúrájáért-díjjal jutalmazta.
Ezután az Esztena Népzenei Együttes lépett fel.
Az Esztena Népzenei Együttes 2001 őszén alakult a Frédéric Chopin Zeneiskola tanulóiból, a moldvai és gyimesi csángók hagyományos zenéjének ápolására. Vezetőjük: Szabó Károly népzenetanár.
A zenekar Budapesten és számos vidéki városban tart rendszeresen táncházat, gyermekfoglalkozásokat és hangszerbemutatókat. 2002-ben Csángó Napot rendeztek Gödöllőn. Közreműködői a háromévenként Gödöllőn megrendezésre kerülő Országos Népzenei Versenynek. 2003-ban a lengyelországi Zywieczben megrendezett Nemzetközi Fesztivál különdíjában részesültek.
*
„Édes Gödöllő! Tágas végtelenség!
Ti drága dombok, lombok, rétek, erdők,
Nyulas mezők, agancsos vadasok,
Királyi parkok, csodás majorok,
Kákabocikás, fűzfabús Malomtó,
Nefelejcses Rákos a kert alatt,
Gyíkos Fácános, titkos tilosok,
Kastély, kápolna, koronás főoltár…”
Mi is ilyen szépnek és kedvesnek látjuk a városunkat, mint amilyennek Sík Sándor látta egykor.
Az évforduló kapcsán az est narrátorai felváltva olvasták az elmúlt 40 év alatt történt jelesebb eseményeket.
– 1966-ban 174-en születtek Gödöllőn, az akkori még működő szülőotthonban, ők idén 40 évesek.
– Gödöllő lakosainak száma 1966-ban 19.714 fő volt, jelenleg 31.209, vagyis másfélszer annyi ember él városunkban.
– a várossá nyilvánított Gödöllőn Kovács Kálmán és Nagy Ilona kötött először házasságot; szeretettel köszöntjük őket körünkben!
– 40 éve, 1966 nyarán üdültek először gödöllői gyerekek Balatonlellén, akkor még sátortáborban!
– 1973-ban a megyei labdarúgó bajnokságban a Gödöllői Vasas csapata lett a bajnok.
– 1974-ben nyitotta meg kapuit a Hamvay kúriában a Helytörténeti Gyűjtemény, a mai múzeum elődje.
– 1981-ben átadták a Petőfi Sándor Művelődési Központot, amely országosan elismert kulturális központtá vált.
– 40 év után ismét találkoztak az egykori Gödöllői Cserkészcsapat tagjai 1989. jan. 18-án.
– 1989. június 1-jén Gödöllőt bekapcsolták a nemzetközi távhívásos rendszerbe
– 1989 júniusában Gödöllő az első szabadon választott országgyűlési képviselőt küldte a Parlamentbe.
– 1990. október 20-án megalakult Gödöllő város Önkormányzata, dr. Gémesi György polgármester vezetésével
– Olaszországból érkezett három harang 1991. júl. 6-7-én a máriabesnyői kegytemplomba. Megszentelték a harangokat és áldást mondtak a felújított templomra
– 1991. decemberében átadták a modern ipar első üzemét Gödöllőn az United Technologyes Automatív Hungary cég beruházásában.
– 1996-ban megnyílik a Gödöllői Királyi Kastélymúzeum, amely több mint másfél millió látogatót hozott Gödöllőre.
– 2000-ben átadták a teljesen felújított Hamvay kúriát és az új városi piacot.
– 2002-ben megépült az új Városi Könyvtár és Információs Központ.
– 2003-ban a megújuló energiaforrások, hatékony energiagazdálkodás városi projektjeiért „EuroSolar Magyarország” díjat kapott a város.
– A Magyar Urbanisztikai Társaság 2004-ben „több évtizedes példamutatóan céltudatos és színvonalas, szakmailag kimagaslóan megalapozott tevékenységéért” Hild-díjat adományozott Gödöllőnek.
– Gödöllő infrastrukturális ellátottsága 2005-re (víz, villany, gáz, telefon, kábeltévé, szennyvízhálózat) elérte, illetve megközelítette a 100 %-ot.
– A város 119 km-es úthálózatából 66 km a burkolt utak hossza.
– Gödöllőn 2005-ben 1021 gazdasági társaság, 1655 egyéni vállalkozás dolgozott és fizetett helyi adót.
– A Központi Statisztikai Hivatal 2006. januárjában közzétett rangsorolása szerint a 30.000 – 50.000 lakosú városok kategóriájában a legfejlettebb magyarországi város Gödöllő.
*
A jubileumi műsor a Gödöllői Táncegyüttes fellépésével zárult.
A Gödöllő Táncegyüttest 1992-ben az önkormányzat hozta létre abból a célból, hogy a város fiatalságának hasznos időtöltést adjon, s egyúttal művészeti munkájával bármikor képviselje a várost belföldön és külföldön egyaránt.
Ma a 200 tagú együttes az ország legjobbjai közé tartozik. Elsők között kapta meg a Gödöllő Városért-díjat.
A 13 év alatt 11 országban képviselte Gödöllőt. Tagjai számos szól-táncosi díjat tudhatnak magukénak. Vezetőik Gödöllőn folytatott tevékenységükért az alábbi díjakat kapták: Örökös aranysarkantyús, Pest megye Népművészetéért-díj, Örökség-díj, Aranygyöngyös-díj, valamint a Magyar Köztársaság elnökének, Göncz Árpádnak Arany emlékplakettje.
Most Bodrogközi és Küküllő menti táncokat adtak elő. Koreográfus: Széphalmi Zoltán. Kísért a Fix Stimm Zenekar. Vezető: Rónai Lajos. Az együttes művészeti vezetője: Iglói Éva