Pest megye az ország harmadik legnagyobb területű megyéje, azonban népességét tekintve az első helyet foglalja el. 2005. január 1-én, Pest megye lakónépessége 1 millió 143 ezer fő volt, 1,7%-kal több mint az előző év azonos időpontjában. A megye területén 186 település található, a városok száma 40. [2005. júliusában – Kistarcsa, Ócsa, Pilis, Üllő – városi címet kapott.]
Az ország legsűrűbben lakott és egyben legnépesebb megyéje, lélekszáma a 90-es években folyamatosan gyarapodott, ezt kizárólag az egyre növekvő mértékű beköltözések eredményezték. Az új otthonra lelők jelentős része Budapestről települt át a kedvezőbb lakókörnyezetet biztosító, a fővárost körülvevő agglomerációs övezetbe. A jellemző tendencia a főváros lakosságának fogyatkozása, a megye lakosságszámának növekedése.
Valamennyi megye közül Pest megyében él a legtöbb fiatal, 197 ezer 14 éven aluli (Budapesten 210 ezer), 241 ezer 15-29 év közötti és 177 ezer 30-39 esztendős (még itt sem túl nagy a főváros "előnye", ott 271 ezer illetve 302 ezer közötti lakost regisztráltak).
Pest megye az ország egyetlen megyéje, amelynek nincs önálló megyeszékhelye; ezt a szerepet az ország fővárosa tölti be. A megye számára nagyon fontos az a sokoldalú, az élet minden területére kiterjedő kapcsolatrendszer, amely Budapesthez fűzi. Ez a kötődés különösen szoros a főváros és a közvetlen körülötte elhelyezkedő 78 településből álló agglomerációs övezet között.
A megye kedvező elhelyezkedése, a főváros közelsége jó lehetőséget kínál a különböző beruházásoknak, valamint munka- és jövedelemszerzési lehetőségeknek. Pest megye gazdasága – területi elhelyezkedése következtében – kiváltságos helyzetet élvez. A főváros gazdasági fejlődést elősegítő hatásának köszönhetően viszonylag fejlett ipar, s a piaci kereslethez jól alkalmazkodó mezőgazdaság alakult ki. A kereskedelem terén látványos fejlődést hoztak a bevezető autópályák melletti területeken megépített raktár és diszkont szakáruházak (Budaörs, Budakeszi, stb.). A megyében egyre nagyobb szerephez jut a szolgáltatások másik fontos területe, az idegenforgalom is.
Központi fekvése és a területét sűrűn átszövő közlekedési útvonalak az ország bármely részét könnyen elérhetővé teszik.
A megyében tapasztalható gazdasági élénkülés, a gazdasági szervezetek számának növekedése munkaerő-kereslet élénkülést eredményez.
Pest megye gazdasági folyamatai 2005-ben, az ország egész területére jellemző tendenciák szerint alakultak, a változások mértéke között azonban eltérés mutatkozik.
4 Az országosnál nagyobb mértékben nőtt a regisztrált gazdasági szervezetek száma. 2005. december 31-én számuk 140 ezer, melynek 43,1%-a társas, 51,5%-a egyéni vállalkozás, fennmaradó hányaduk költségvetési szerv, non-profit illetve MRP-szervezet. A regisztrált vállalkozások száma az időszak végén 2,4%-kal több mint az előző év azonos időszakában. Országosan ez az arány 0,9%.
4 A megyei székhelyű, legalább 50 főt foglalkoztató, ipari szervezetek termelése 2005-ben 9,1%-kal bővült, amely az egy évvel korábbinál 3,4 százalékponttal nagyobb növekedést jelent. Az értékesítés a termelésnél kisebb mértékben (8,5%) emelkedett, melyet a belföldi értékesítés 3,0%-os, illetve az export 13%-os növekedéséből adódott.
4 Előzetes adatok szerint, a Pest megyei székhelyű szervezetek 2005-ben
239 milliárd Ft-ot fordítottak beruházásra, mely az ország összes beruházási ráfordításainak 7,8%-a. A beruházási kiadások 28%-át az ipari ágak fejlesztésére fordították, a kiadások több mint negyede a kereskedelem, javítás, 19%-a a szállítás, raktározás, posta-távközlés gazdasági ágak fejlesztését szolgálta.
Pest megye foglalkoztatási helyzete
Pest megye a 60,46%-os aktivitási rátával a megyék közül szintén az első helyet foglalja el, meghaladva az országos 53,42%-ot.
Az inaktívak száma a 2004. évi 353 ezer főről 2005-ben 332 ezerre mérséklődött.
A regisztrált munkanélküliek számának alakulása
2005-ben a regisztrált munkanélküliek létszáma emelkedett, melynek részbeni oka az inaktív állományból a regisztrációba áramlás. Az inaktívak száma Pest megyében a 2004. évi 353 ezer főről 2005. IV. negyedévére 325 ezer főre csökkent, akik egy része alkalmazásba került, egy része pedig megjelent a regisztrációban.
Ez ugyan növeli a nyilvántartott munkanélküliek számát, de kedvező jelenségnek ítélhető, mivel az addig a munkakereséssel felhagyó un. „reményvesztett” réteg a munkaügyi szervezet kínálta szolgáltatások, és támogatások igénybevételével jelentős mértékben növelni tudja elhelyezkedésének esélyeit.
2005. január-december időszak átlagában a regisztrált munkanélküliek havi létszáma 20589 fő volt, 2427 fővel több, mint 2004-ben.
Változás az előző évekhez képest, hogy az év végi emelkedést csökkenés követte, melynek részben a 2005. november 1-jén életbelépő, törvénymódosítás is oka. November 1-jétől, álláskeresési támogatás váltotta fel a munkanélküli járadékot, a nyugdíj előtti munkanélküli segély pedig beépült az álláskeresési segélybe. A munkanélküli ellátó rendszer átalakult az álláskeresők támogatási rendszerévé. A munkanélküli járadék helyett az álláskeresők új támogatásaként álláskeresési járadékot igényelnek. Olyan járadékrendszer jön létre, amely ösztönöz az állások felkutatására és a munkahelyek, munkaalkalmak elfogadására.
A Foglalkoztatási Hivatal KMSR[2] rendszer alapján, a munkanélküliségi ráta az ország 5 régiójában kismértékben emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A növekedés mértéke országosan 1,1%pontos, a Közép-Magyarországi régióban mindösszesen 0,6%-pontos, Pest megyében 1,0%pontos a növekedés mértéke.
A regisztrált állomány korcsoportos összetétele kismértékben átrendeződött, de a munkanélküliek döntő hányada továbbra is a középkorú munkavállalói rétegből kerül ki.
A fiatal - 20 év alatti - korosztály relatív pozíciója romlott számottevően (16%) 2005-ben, havi átlagban számuk mintegy 100 fővel több, mint előző évben.
A 26-45 évesek aránya is emelkedett, igaz csekélyebb mértékben (13%), de jelentősebb létszámot érintve. Az idősebb, 46 éven felüliek száma emelkedett 16,5%-kal, regisztráción belüli arányuk az előző évi 32,7%-ról 33,6%-ra növekedett. (Ez elsősorban a nyugdíjkorhatár kitolódásával áll összefüggésben.)
Az elmúlt években a nők relatív pozíciója erőteljesebb mértékben romlott, mint a férfiaké. A férfiak regisztráción belüli aránya a nyári szezonális munkák (építőiparban és mezőgazdaságban) idején csökken a fokozottan jelentkező férfi-fizikai munkaerő-kereslet hatására. Éves átlagban a nők regisztrációban való részvétele magasabb, mint a férfiaké (nők: 55,7% - férfiak:44,3%).
Iskolai végzettség szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek száma kismértékben emelkedett, de regisztráción belüli arányuk csökkent. Emelkedett a <=8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma, arányuk 0,5%ponttal magasabb az előző évhez képest, ők képviselik a regisztráltak 34,7%-át. (A <=8 általános végzettségűek 27%-a 50 éven felüli.)
2005. január-december időszakban, a rendelkezésre álló érvényes álláshelyek[3], száma havi átlagban 10638 volt.
Az érvényes álláshelyek közel 73%-nál elégséges a 8 általános, illetve kevesebb iskolai végzettség. Csökkent a kereslet a szakképzett munkaerő iránt, ugyanakkor kismértékben, de emelkedett a felsőfokú végzettséghez kötött álláshelyek száma. A regisztrációban lévő, általános iskolai végzettségű munkát keresők aránya fele akkora, mint a munkaadók által ezen iskolai végzettséghez kötött felkínált álláshelyek aránya.
A középiskolai végzettséggel rendelkezőknél ez az arány fordított, regisztráción belüli arányuk 28%, az állásajánlatok csupán 4,2%-ához szükséges középfokú végzettség.
Diplomás munkanélküliek (havi átlagban 1075 fő) részére az álláshelyek száma kevés, havi átlagban 140.
A munkanélküliek havi záró létszáma 19809-21160 között változott, ami igen jelentős forgalom mellett valósult meg, hiszen a regisztrációba belépők száma 44,4 ezer fő, a kilépők száma 43,2 ezer fő volt. 2005-ben a rendszerbe belépők száma 8%-kal, ugyanakkor a kilépők száma 10%-kal emelkedett az előző évhez képest.
A megnövekedett forgalom mellett csökkent a regisztrációban töltött idő, a 2004. évi 131,2 napról 2005-ben 125,8 napra.
2005-ben munkahelyteremtő beruházások támogatására, pályázat útján, 3 vállalkozás nyert el támogatást. A támogatás összege 37,6 millió Ft, a beruházás keretében 42 fő foglalkoztatását vállalták. A befektetők megyébe áramlása változatlan, folyamatosan jelennek meg új befektetők, munkáltatók.
A Rehabilitációs Alaprészből a munkahely teremtési támogatás odaítélése szintén pályázati úton történik. A 2005-ös évben 10 pályázó nyerte el ezt a támogatási formát. A pályázók
A Pest Megyei Munkaügyi Központ 2005-ben összesen 9700 főt (érintett létszám: 15674 fő) részesített aktív eszközös támogatásban. Legnagyobb létszámban, a képzésben és a közhasznú foglalkoztatásban érintettek szerepelnek, 3028 illetve 3124 fővel. Bértámogatásban 1242 fő érintett.
2005-ben az összes forrást figyelembe véve 2,667 MrdFt állt rendelkezésünkre (1,901 Mrd Ft a decentralizált Foglalkoztatási Alapból, 163,6 MFt központi MPA-ból, 40.5 MFt alaphoz nem köthető, 132,0 MFt decentralizált, illetve központi rehabilitációs alapból és 430,7 MFt a HEFOP 1.1. program keretéből). A rendelkezésünkre álló forrásokból összesen 2,212 Mrd Ft került felhasználásra az elmúlt évben.
2005. január-december időszakban 40 cég 2171 főre vonatkozó létszámleépítést jelentett be, melyből 1730 főre vonatkozó valósult meg.
Ebben az időszakban 139 cég jelezte, hogy 10 főnél nagyobb mértékben kívánja a létszámát növelni, ami összesen 4952 fő felvételét jelenti.
-
- Az elmúlt év azonos időszakához képest
· a nők száma (10723 fő) 578 fővel, a férfiak száma (9305 fő) 16 fővel csökkent;
· a szellemi foglalkozásúaké 1,4%-kal emelkedett (4967 fő), a fizikai foglalkozásúaké (15061 fő) nagyobb mértékben, 4,2%-kal csökkent;
· a diplomásoké (1094 fő) 88 fővel emelkedett, a szakképzetleneké (általános iskola 6865 fő és gimnáziumi végzettség 2012 fő) 5,0%-kal csökkent.
· A tartósan (legalább 12 hónapja folyamatosan regisztrált) munkanélküliek átlagos létszáma a vizsgált időszakban 2834 fő, 2005. azonos időszakához képest mindösszesen 21 fős a növekedés.
- A pályakezdő munkanélküliek száma 2006. január-június időszakban 1130 fő, ami mindösszesen 48 fős növekedést mutat az előző év azonos időszakához képest.
- Tárgyidőszakban 22927 munkaerő igény bejelentés érkezett (11,5%-kal több mint egy évvel korábban), ezekkel együtt havi átlagban 7218 álláshely állt rendelkezésre, munkaközvetítésre.
-
- Létszámbővítés: 2006. január-június időszakban 6 új cég 374 fős létszámbővítést, valamint 113 gazdasági szervezet 3522 főre vonatkozó létszámfelvételt jelentett be.
- 2006. január-április időszakban[4], az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben érintett létszám 6169 fő. Képzésen 1741 fő vett részt, közhasznú munkán 1678 fő, bértámogatásban 818 fő részesült.
Gödöllő körzetéhez 27 település tartozik, a városok száma hat. A lakónépesség száma a legutóbbi KSH adat szerint 146920 fő, a működő vállalakozások száma 11473.
Az egyéni vállalkozások főleg a kereskedelem és a szolgáltatás területén található. Az előző időszakhoz képest a betéti társaságok száma növekedést mutat.
Gödöllő, 30600 fős város. Korábban a mezőgazdaság fellegvára volt, hiszen az Agrártudományi Egyetem (ma Szent István Egyetem) képezte a jövő agrárszakembereit: agrármérnök, agrár-gépészmérnök, környezetgazdálkodási mérnök szakmákra.
A városban működtek meghatározó mezőgazdasági központok is, de ezek a mezőgazdasági ág hanyatlásával megszűntek, vagy csökkent a foglalkoztatottak száma. A városban jelenleg 2850 vállalkozás működik, többségük mikro-vállalkozás, de 13 nagy vállalkozás is található.
1990-es évektől folyamatosan települtek a multinacionális nagyvállalatok:
4 a Lear Corporation Rt. kábelkorbácsot gyárt, 3 800 fővel dolgoznak,
4 a Sony Hungária Kft számítógépes monitorokat gyárt 536 fővel,
4 a Hungaro SLR Kft, 170 fővel gépgyártással foglalkozik,
4 a Caterpillar Rt, 532 fővel gépgyártással foglalkozik,
4 a Ganz Mérőgyár Kft, 500 fővel, műszergyártással foglalkozik
4 a Glaxo Smith Kline Kft. Vakcina gyártással foglalkoznak.
A kereskedelem is fejlődik a városban. A COOP Áruház mellett Penny Market és Plussz Diszkont is létesült. 2005. májusában átadták az új TESCO Áruházat.
2005. július 1-jei hatállyal Kistarcsa városi rangot kapott. A város Budapesttől 18 km-re, a budapesti agglomerációhoz tartozó település, Gödöllő felé a 30-as főúton érhető el, vonattal vagy helyiérdekű vasúttal.
A Gödöllő térségében a regisztrált munkanélküliek átlagos létszáma 2005-ben 2670 fő, 2006. I. féléves havi átlaglétszám 2782fő, a júniusi zárónapon 2702 fő regisztrált álláskeresőt tartottak nyilván. A pályakezdő munkanélküliek száma 2006. első félévében 185 fő havi átlagban, regisztráción belüli arányuk 5,8%.
A bejelentett álláshelyek száma 2005-ben havonta átlagosan 308, 2006 első hat hónapjában összesen 1845 üres álláshelyet jelentettek be a munkáltatók.
A regisztrált munkanélküliek összetétele (2006. június):
4 Iskolai végzettség szerint: a regisztráltak 48%-ának nincs szakmát adó végzettsége (<= 8 általános illetve gimnázium); szakiskolát végzettek aránya 45,8%; felsőfokú végzettséggel rendelkezik 6,3%.
4 Korcsoport szerint: 17-25 év közöttiek aránya 13,8%; 26-45 éves 53%; 46 év felettiek 33,2%.
4 Állománycsoport szerint a regisztráltak 68,9%-a fizikai, 31,1%-a szellemi munkát végzett a regisztrációt megelőzően.
Forrás: Pest Megyei Munkaügyi Központ