Gödöllő idei költségvetése – melyet a képviselő-testület 17 igen, 1 nem szavazattal és 6 tartózkodással fogadott el február 5-én – az ország gazdasági helyzetére is utal. Jelzi az állami támogatás további apadását, ami immár a közszférában dolgozók jövedelmének csökkenésében is testet ölt, de hűen tükrözi azt is, hogy a gödöllői önkormányzat többek között megtakarítást eredményező döntésekkel, forrásnövelő pályázatokkal, a fejlesztést elősegítő ingatlanértékesítésekkel teremti meg évről-évre a biztonságos városműködtetés és fejlesztés pénzügyi alapjait és dacol a gazdasági visszaeséssel.
Az előterjesztés vitájában elhangzott, hogy sok kiadási tételt mérsékeltek, „kiegyeltek” a költségvetésből, de ez még mindig jobb, mint ha fűnyíróelv érvényesült volna. Az ország gazdasági állapotának bizonytalansága miatt a képviselő-testület valamennyi intézmény és közhasznú társaság esetében zárolta a dologi kiadások 10%-át, úgy, hogy azt a finanszírozás összegéből újabb döntésig visszatartja.
Ez annál is inkább érhető, mert a recesszió miatt csökken a város helyi adóbevétele. Jelentős forrás várható ugyanakkor az ingatlanok értékesítéséből, amit csak fejlesztési célokra használhat fel az önkormányzat, mondta a költségvetési előterjesztést benyújtó dr. Gémesi György polgármester. A lakótelkek kialakítására alkalmas területek értékesítését viszont befolyásolhatja a fizetőképes kereslet változása.
Az önkormányzati intézmények végrehajtották az előírt létszámcsökkentéseket, a kötelező pótlékokat minimális szinten tervezték, a juttatások körét a költségvetési koncepcióról elfogadott határozat szerinti csökkentették. Az intézkedések egyaránt érintik a közalkalmazottakat és a köztisztviselőket. A sportkeretet 9, az egyéb szervezetek támogatását 44 millió forinttal csökkentették. Az intézmények – bölcsődék, óvodák, iskolák és az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat – idei kiadásainak, összesen egymilliárd 152 millió forintnak átlagosan az 58,3%-át fedezik a normatív és központosított állami támogatások. A többit saját pénzéből fizeti a város. Félő, hogy a szociális támogatásokra rendelkezése álló keret nem lesz elég a szociális feszültségek enyhítésére.
A legtöbb városlakót az érdekli, milyen fejlesztésekre futja a költségvetésből. A felhalmozási keretből több mint 300 millió forint jut útépítésre, míg a járdaépítéseket 50 millió forintból végzik. Folytatódik a Damjanich iskola bővítése, a Táncsics úti sporttelep fejlesztése és elkezdődik a 200 férőhelyes Zöld Óvoda építése. A polgármester örömmel számolt be arról a friss hírről, hogy az önkormányzat a besnyői csomópont után pályázati támogatást nyert a Dózsa György út – Szilhát utca – Körösfői Kriesch Aladár utca csomópontjának jelzőlámpássá való fejlesztésére is. Remélhetőleg szükség lesz az európai uniós pályázatok elnyerésének esetére elkülönített közel 380 millió forint önrész felhasználására is. Megvalósíthatósági tanulmány készül a termálvíz hasznosításáról. Húszmillió forintból elkezdődik a városi térfigyelő rendszer kiépítése.
Lényeges jellemzője a költségvetésnek, hogy a működési és fejlesztési bevételek és kiadások egyértelműen elkülönítettek.
Szóbeli kiegészítését azzal zárta dr. Gémesi György, hogy a már eldöntött fejlesztéseket azért sem lehet elhalasztani a gazdasági válság miatt, mert például az elnyert pályázati támogatások felhasználásának szigorú ütemterve van. Emellett a beruházások közvetve vagy közvetlenül a helyi gazdaság működését is segítik, amire most kiváltképp nagy szükség van.