Átadták a Gödöllő Városáért-díjakat



A nemzeti ünnep alkalmából március 15-én délután a Városházán adták át a Gödöllő Városáért-díjat, melyet az idén dr. Mészáros Lászlónak, a Gödöllői Ipari Park Zrt. vezérigazgatójának és a Forrás Szociális Segítő és Gyermekjóléti Szolgálat közösségének adományozott a képviselő-testület. A kitüntetéseket dr. Krassay László alpolgármester nyújtotta át. A műsorban közreműködött Makó Katalin, a Club Színház művésze és az Arpeggio Gitárzenekar Kósáné Szabó Beáta vezetésével.

*

A Gödöllői Ipari Parkra vonatkozó elképzelések már több évtizede megszülettek. Az 1980-as években Agrárinnovációs Tudományos-kereskedelmi Központ kialakítására voltak elképzelések, s ennek alapján tervek készültek. Az Ipari Park kialakítására 1994-ben született meg az elhatározás, majd 2001-ben az álom megvalósult, az innovációs és logisztikai park elnyerte a Gazdasági Minisztérium pályázatán az „Ipari park” címet. Egy évvel később a szabályozási terv birtokában megkezdődött a mintegy 700 milliós beruházás, amelyhez a parkot üzemeltető Gödöllői Ipari Park Zrt. egy, a Széchenyi tervhez kapcsolódó pályázaton további 200 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el. Az első építési fázis eredményeként a 40 hektáros park megkezdhette a működését, új munkahelyeket és beruházási lehetőségeket teremtve ezzel a gödöllői régió számára. Ezzel egy időben a 60 hektáros bővítési terület fejlesztését is megkezdte az üzemeltető részvénytársaság.

Dr. Mészáros László kezdettől fogva részt vett a munkában a tulajdonosi kör képviseletében, majd a Felügyelő Bizottság elnökeként, utána pedig napjainkig vezérigazgatóként fejti ki kiemelkedően eredményes munkáját.

Több éves munkássága alatt kiépült az Ipari Park teljes infrastruktúrája, amely feltétele is volt a Park megnyitásának, s a cég anyagilag is részt vett a körforgalmi csomópont kiépítésében.

Számos helyi vállalkozással építettek ki kapcsolatot, amely mutatja a lokális gazdaság erejét, s az Ipari Park létjogosultságát.

A rendelkezésre álló humán erőforrás és környezeti adottságok alapján az Ipari Park elsősorban kereskedelmi és logisztikai szektor befektetőinek, valamint a tudásalapú, magas hozzáadott értéket termelő vállalkozások részére kínál és nyújt otthont.

A Gödöllői Innovációs és Logisztikai Park kialakításában együttműködő szervezetek legfontosabb célkitűzése, hogy a programmal segítsék Gödöllő és térsége kiemelkedő adottságainak kihasználását, fejlődőképes vállalkozások megtelepedését és kedvező körülményeket biztosítsanak a hazai és külföldi működő tőke számára.

A park módszeresen próbálja felkutatni azon iparágak és tevékenységek képviselőit, amelyek a Szent István Egyetem (SZIE) és a kapcsolódó oktatási intézmények szellemi bázisára építve képesek megteremteni és adaptálni egy új tudás alapú, környezetbarát termelő és szolgáltató központ alapjait. A megcélzott tevékenységi ágak kiválasztása tekintetében fontos szempont, hogy a város és környéke továbbra is megőrizze kellemes természeti környezetét, ezért az alapítók kizárták minden a környezetre veszélyt jelentő cég betelepedésének lehetőségét.

Az Ipari Park nem csak saját erőből és tudásból táplálkozik, de jelentős és sikeres munkát folytat a pályázati források felkutatásában, elnyerésében is. A Gödöllői Ipari Park Zrt. 2008. szeptember közepén félmilliárd forintos, az Innovációs és Szolgáltató Központ létrehozására, valamint termelő- és alapinfrastruktúra fejlesztésre vonatkozó vissza nem térítendő támogatást nyert el.

A tervek szerint a Szolgáltató Központ és az újabb, kistelkes telekkiosztást lehetővé tevő út- és közműépítés - összességében 1,6 Mrd forintos nagyságrendű beruházásának befejezése 2009 nyarára várható.

A parkban egy olyan integrált gazdasági modell valósulhat meg, amelyben a szolgáltatások, a termelés és a kereskedelem szervesen kapcsolódik egymáshoz. Az előnyös fekvéssel egyenértékű jelentőséggel bír továbbá a Szent István Egyetem és kutatási intézményeinek közelsége is, melyek szellemi bázisa az inkubátor-tevékenység megteremtésének záloga.

*

Gödöllő Város Önkormányzata 1991. május 1-jén hozta létre a Forrás Szociális Segítő és Gyermekjóléti Szolgálatot. Az intézményhez csatolták az 1990 óta működő Népkonyhát, és a Szárítópusztán kialakított Hajléktalanok Átmeneti Szállását, majd az 1997. november 1-jén hatályba lépett „Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a Gyermekjóléti Szolgálatot.

Kezdetben a Forrás Szociális Segítő és Gyermekjóléti Szolgálat 10 férfi számára biztosított ellátást a szárítópusztai átmeneti szálláson. A városban élő hajléktalan, szállásra, ellátásra váró nők és férfiak növekvő száma felvetette az ellátási formák újragondolását.

Szakmai szempontból, valamint a rászorulók érdekeit figyelembe véve, ideális megoldásként egy Szociális Ellátó Központ tervei vázolódtak. Gödöllő város képviselő-testülete 2007. novemberében döntött arról, hogy a Tessedik S. u. 4. sz. alatti egykori ifjúsági szállást bérbe veszi az FVMMI GM Kht-tól, nem csak a komfortosabb hajléktalan ellátás számára, hanem a Forrás teljes apparátusát is ideköltözteti. Az új helyen 40 fős szociális konyha, női és férfi átmeneti szálló 28 - éjjeli menedékhely 6 férőhellyel valamint nappali melegedő  került kialakításra. Az új ellátási formák bevezetésével a dolgozói létszám is emelkedett.

2007. decemberben a hajléktalan ellátás, majd 2008. februárban az egész intézmény átköltözött az új telephelyre, ahol 5 egymás melletti épületben nyújtanak szolgáltatást. A telephelyváltással az önkormányzat kiváló lehetőséget biztosított a szolgáltatások fejlesztéséhez és bővítéséhez.  A színvonalas munkavégzéshez az intézmény munkatársai és lakói együttműködve alakították környezetüket.

A Forrás munkatársai hét szakmai munkacsoportban dolgoznak:

-        Családsegítő Szolgálat

-        Gyermekjóléti Szolgálat

-        Hajléktalanok Átmeneti Szállása (Férfi-női)

-        Éjjeli menedékhely

-        Nappali melegedő

-        Szociális étkeztetés

-        Gazdasági- és Pénzügyi Munkacsoport

A munkacsoportok mellett az intézményben megtalálható az ifjúsági és felnőtt pártfogó, áldozatvédelmi iroda, jogsegély szolgálat, pszichológus, drog megelőzés és elterelés szolgáltatások kaptak helyet. Az intézmény adományokkal segíti a rászorulókat.

Az intézmény új helyre költözése révén  egy magasabb színvonalú, kibővült szolgáltatást nyújtó ellátás kialakítására került sor, ahol több személy elhelyezésére és női hajléktalanok fogadására is lehetőség nyílt. Az egymásra épülő szolgáltatások (utcai szociális munka-nappali melegedő-éjjeli menedékhely- átmeneti szálló- étkeztetés), gyermekjóléti és családsegítő szolgálat megfelelően biztosítják a rászorulók alapvető igényeinek ellátását. A szociális munkások segítségével mód nyílik az élethelyzet megváltoztatására, a kivezető út megtalálására is.

A szolgáltatást a team-munka jellemzi, amelynek jelentősége rendkívül fontos. A szakmai csoportok a városban működő külső kapcsolatokkal, civil szervezetekkel  együttműködve végzik munkájukat.

Napjainkban számtalan olyan gazdasági és társadalmi körülmény van, amely mindenki számára gondot okoz. A világméretű válság pedig még tovább rontja az életkörülményeket. Vannak olyan egyének és családok, akik olyan kritikus és válságos helyzetbe sodródnak, amelyekből önmaguk nem találnak megoldást, nem találják a kivezető utat. Szociális munkásaink komoly szerepet töltenek be városunk rászorultjai életében. Az  átmenetileg vagy tartósan fennálló szociális problémáikban  olyan segítséget adnak, amely lehetővé teszik számukra, hogy úgy élhessenek mint mások. Igyekeznek megvédeni az önmaguk védelmére képteleneket, kiábrándultakat. Segítenek a problémáik megoldásában, felkészítik őket a szükséges változtatásokra, közvetítenek a környezetükben kialakult konfliktusokban.

A szociális munkások tudják, hogy nincs ideálisan jó társadalom és ideálisan jó ember. Adott társadalom és adott időben élő emberek vannak. Minden időben voltak, vannak és lesznek emberek, akik nem tudnak lépést tartani a változásokkal, akik összeroppannak a rájuk nehezedő tehertől.

A szociális munkások hivatása az, hogy a lemaradók, a botladozók, az elesettek hátrányait és szenvedéseit csökkentsék szívvel, lélekkel, empátiával és szakmai felkészültséggel.

.