Vadászat – szarvasgombára: a Téli Szarvasgomba Ünnepe

A földalatti Magyarország megannyi kincset – cseppkőbarlangot, hévizet, földgázt – rejt magában, s még valamit, amiért nem kell a mélybe fúrni, csak egy kicsit lenyúlni. A talpunk alatt rejtőzik a szarvasgomba, az ételek aranya. Kilónkénti ára 100 eurótól a csillagos égig terjed, de bárki asztalára  kerülhetnek szarvasgombával ízesített ételek, hiszen néhány dekagramm is elég belőle egy családi vacsorához, s ez nem kerül többe, mint egy üveg bor. S ami nem sikerült a középkorban az alkimistáknak, azzal a kertészek megbirkóztak. Aranyat ma sem lehet csinálni, de a fűszerként szolgáló szarvasgomba termeszthető, akár a kertünkben is.
A széles körben meghirdetett – és a nagy számú látogatók érdeklődésével kitüntetett – rendezvényen a magyar szarvasgomba fajok közül a téli szarvasgomba került rivaldafénybe. Ez a legízletesebb; csak a francia szarvasgombához hasonlítható. A megnyitó közönsége vadászkürt hangjára gyülekezett a szálloda udvarában – és ez stílszerű is volt, hiszen gazdáik szerint a gombakereső kutyák vértelen vadászatnak tekintik a rájuk bízott munkát.
Köszöntőjében Pintér Zoltán alpolgármester az egyesület áldozatos szervező munkáját dicsérte,  amely új értékekkel gazdagítja a város kulturális és gazdasági életét. Ambrózy Árpád, a Magyar Vadászíjász Egyesület elnöke kiemelte: a szarvasgomba gyűjtők tudatában vannak annak, hogy tevékenységüket mértékletességgel és kímélettel kell végezniük, hogy ezt a föld alatti élő aranyat megőrizzék a jövő generációk számára is. Szorgalmazta, hogy a világszerte népszerű – szép, kedves, gazdájával feltétlenül kapcsolatot tartó - magyar vizslát minél nagyobb arányban használják szarvasgomba gyűjtésre. Ennek révén elősegíthető a vizslaállomány erősítése és javítása, a kedvtelésből tartott jószágoknak pedig értelmes munkát ad. 
A DSZE négy éve alakult meg; céljának tartja a természet védelmét és általánossá tenni a szarvasgomba kutyával való keresését. Farkas Márta elnökségi tag elmondta, hogy Magyarország a második világháború előtt szarvasgomba nagyhatalom volt. Megemlékezett Olivi Azeglioról, az egyesület egy éve elhunyt olasz származású tiszteletbeli elnökéről, aki az egyik szorgalmazója volt a hazánkban egy időben ásóval és kapával folytatott keresés kutyával történő felváltásának. Ez a módszer védi a gombák természetes élőhelyét.
Az egyesület – amely új tagok jelentkezését is várja – a szarvasgomba hazai fogyasztásának népszerűsítéséért is sokat tesz, bizonyítja ezt a vasárnapi gödöllői program. A szálloda több termében és az udvaron árusok sokasága kínálta portékáit, ínyencek élelmiszereitől és italaitól kéz- és fémműves termékek széles skálájáig. Az étteremben Pécsi Ildikó Kossuth-díjas színművész, Gödöllő díszpolgára adta elő saját meséjét a szarvasgombáról, másutt előadások hangzottak el többek között a szarvasgomba termesztéséről. Az udvarban barokk ruhás hölgyek mutatták meg az érdeklődőknek és illatoltatták velük a természet eme kiváló fűszerét. 
Gógán Andreától, a Szent István Egyetem tanársegédjétől megtudtuk, hogy a szarvasgomba a gyökerekhez kapcsolódva, életközösségben él fákkal és cserjékkel a természetben. Mesterséges szaporítását úgy végzik, hogy a csemeték gyökerét ellenőrzött körülmények között gombafonalakkal hálózzák be, s az ekképp mikorrhizált csemetékből létesített ültetvény nagy eséllyel teremhet szarvasgombát 20-25, vagy akár 50 évig. Ilyen csemetét ma már bárki vásárolhat.
A Téli Szarvasgomba Ünnepén természetesen a gyakorlati bemutatók sem maradtak el. Elrejtett gombákat nagy számban találtak meg a kutyák, gazdájuktól kapott jutalomfalatért cserében.