Az új közoktatási törvény alapvetéseinek kidolgozása a múlt nyáron kezdődött, decemberben a koncepciót a nyilvánosság elé tárták, mondta előadása bevezetőjében az államtitkár.  Az ezt követő vita után 5000 oldalnyi véleményt dolgoztak fel. Maga is többször tárgyalt az önkormányzati szféra képviselőivel. Áprilisban a kormány első olvasatban tárgyalta a közoktatási koncepciót, amelynek még vannak kiforratlan elemei. A jogszabály idei elfogadása után feltehetően a 2012/2013-as tanévben lép életbe.  
A jó törvénynek a közoktatás egészét kell szolgálnia, megteremtve az egységet a legfontosabb kérdésekben és lehetőséget adva a sajátosságok érvényesülésének is, fogalmazott Hoffmann Rózsa. Az államtitkár szerint a rendszerváltást követően elfogadott közoktatási törvényt felszabadulásként élték meg a pedagógusok. Az iskolák önkormányzati fenntartásba kerültek, de a következő években az állam fokozatosan kivonult az oktatás finanszírozásából. Napjainkban a  központi költségvetés már csak a kiadások 45 százalékát fedezi.  Sok önkormányzat ezzel már nem tud megbirkózni. A közoktatás nemzetközi összehasonlításban alulfinanszírozott. A pedagógusok fizetése az OECD országok átlagának csupán a negyven százalékát éri el. Az államtitkár rámutatott: a kormányzatnak jelenleg nincs jogi lehetősége beleavatkozni az iskolák összevonási, átadási folyamataira.
Az új  közoktatási törvénnyel azt akarja elérni a kormányzat, hogy az iskolarendszeren keresztül  garantálja a nemzeti műveltség megszerzését a felnövekvő generációk számára. Az ehhez szükséges erősebb állami szerepvállalás megnyilvánul az oktatás irányításában, finanszírozásában, tartalmi szabályozásában, a pedagógusok bérezésében és a pedagógus munkájának ellenőrzésében.
A politikus a továbbiakban elmondta, hogy a megyei önkormányzatok iskolafenntartó szerepét a megyei kormányhivatalok veszik át, amit szerződéssel átadhatnak a feladatra alkalmas városoknak. Az iskolaigazgatókat a jelenlegi koncepció szerint a tantestület és az iskola fenntartójának véleménye alapján a kormányhivatalok nevezik ki. A pedagógusok bérét az állam fizeti. Óvodákat minden település fenntarthat. Az önkormányzatok szerepe nagyságuk szerint eltérően változik az iskolák fenntartásában.
A kormányhivatalok jelentős szerepet játszanak majd az iskolák szakmai ellenőrzésében. A közoktatást nem szolgáltatásnak, hanem közszolgálatnak tekinti a kormányzat, amelyért az állam felel. 
Hoffmann Rózsa kiszámítható pedagógusi életpályát ígért. Nem terveznek jelentős óraszámemelést, de mivel vigyázni kell a gyerekekre, ezért a pedagógusok munkaidejét szabályozzák, hogy mindig legyenek pedagógusok az iskolában. A heti 40 óra munkaidő 80 százalékát az iskolában kell tölteniük a tanítóknak és tanároknak.
Az államtitkár elmondta, hogy az igazgatóknak kiküldött kérdőívekre adott válaszok szerint a koncepció élvezi a szakma támogatását. S miközben a szakszervezetek demonstrációt hirdettek, már 30 szakmai szervezet is támogatja a koncepciót.
Gémesi György az államtitkár asszony előadására reagálva kijelentette: világosan látszik, hogy a pedagógus fizetéseket továbbra is az önkormányzatok fogják fizetni, csak a jövőben nem közvetlenül, hanem az államon keresztül.
Az intézményvezetők kinevezéséről szólva úgy vélekedett, ez politikai döntés lesz, s nem tartja jónak, a jelenlegi, hosszas konszenzus alapján, összességében jól működő rendszer megváltoztatását. A kinevezést továbbra is az önkormányzatok hatáskörében kell hagyni.
Mitől lesz érdekelt az oktatásban és annak fejlesztésében az önkormányzat, ha csupán az épület meszelése marad a hatáskörében? – tette fel a kérdést. Felhívta a figyelmet arra is, amikor a finanszírozás 70 százalék volt, akkor jól működött a rendszer.
Mint mondta, a MÖSZ egyetért a szakmai kontrollal, a tanfelügyeleti rendszerrel, de azzal nem, hogy az önkormányzatok nem alkalmasak az oktatási intézmények fenntartásra. Ezt bizonyítja az is, hogy a közoktatás annak ellenére is működik, hogy az elmúlt években folyamatosan csökkent a finanszírozás. Kijelentette: az önkormányzatok partnerek, és nem ellenségek, és sokat tettek az iskolák fennmaradásáért és a közoktatásért. Példaként említette, hogy a MÖSZ nem egy konferenciát szervezett szakemberek részvételével, például amikor tarthatatlan volt a helyzet a pedagógusverések kapcsán, s az ezzel kapcsolatos javaslatai be is épültek a törvénytervezetbe.
A MÖSZ elnökének véleményére reagálva Hoffmann Rózsa kijelentette, várja a törvénytervezettel kapcsolatos javaslatokat, és kész a további egyeztetésre.
A gyermeknevelés, a lokálpatriotizmus és a hazaszeretetre nevelés eszközének nevezte az oktatást Ipkovich György országgyűlési képviselő, aki a szombathelyi helyzeten keresztül mutatta be, milyen jelentősége  van a közoktatási intézményeknek az önkormányzatok, a települések életében. Beszámolt arról, hogy a Vas megyei város az elmúlt években jelentős helyi bevételt fektetett az oktatás fejlesztésébe, annak érdekében, hogy megállítsa a diákok osztrák iskolákba áramlását, valamint a helyi iskoláknak köszönhetően sikerült megvalósítani, hogy a városban hosszú idő után megalakulhatott a Weöres Sándor Színház.
A közoktatásnak átláthatónak, eredményesnek, minőséget nyújtónak, a társadalmi igazságosságnak megfelelőnek, kiszámíthatónak kell lennie és biztosítania kell a választás szabadságát – így vélekedett Halász Gábor, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos tanácsadója. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy egy iskolának nem csak oktatási, hanem közösségteremtő funkciója is van, ezért is fontos, hogy valamilyen szintű kulturális és oktatási szolgáltatás minden településen legyen. Kiemelte, a jelenlegi gyakorlat szerint világszerte erősíteni igyekeznek az önkormányzatok iskolafenntartó tevékenységét, s egyúttal tévedésnek nevezte, hogy az igazgatási decentralizáció gyengíti az államot. Kijelentette: az állami szerepvállalás erősítésére szükség van, de annak nem az intézményfenntartásra, hanem a színvonal emelésére kell irányulnia.
A körzetközpontoknak a közoktatásban betöltött szerepéről és felelősségéről tartott előadást Ribányi József, Tamási polgármestere, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a gyakran elnéptelenedő, nehéz anyagi helyzetben lévő, sokszor elnéptelenedő kistelepülések problémájára nem kínálnak lehetőséget a társulások sem. Márpedig a vidék lakosságmegtartó erejét növelni kell, ehhez pedig elengedhetetlenek az iskolák, amiknek piacképes tudást kell adniuk. Mint mondta, az állandó forráshiány, a normatívák csökkenése következtében a rendszerben már nincs több tartalék, így elengedhetetlen az átszervezés.
A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy szükség van egy új, hosszú távú oktatási koncepcióra, s abban, hogy az iskolák működtetését meg kell hagyni az önkormányzatoknál, azok ugyanis az elmúlt nagyon nehéz időszakban is mindent megtettek az oktatás biztosításáért, az náluk van a legjobb helyen. Ezzel egyetértettek a tanácskozást külső helyszíneken követők is, valamennyien úgy foglaltak állást, egyetértenek Gémesi György véleményével, és bíznak abban, hogy lesz lehetőség a törvénytervezet további módosítására.
A helyben megoldott feladatellátásnál nincs jobb megoldás - jelentette ki a rendezvény zárszavában Gémesi György. Az önkormányzatok húsz év után képesek az oktatási feladatok ellátására, amihez szakmai és nem politikai kontrollra van szükség. A kormány politikája akkor lehet sikeres, ha az önkormányzatokra támaszkodik, s mint mondta, az önkormányzatok is az ország sikerében érdekeltek.