Gémesi György, Gödöllő Város Önkormányzatának polgármestere a közigazgatás rádiójában elmondta: nem túl nyugodt a jövő évet illetően, hiszen az elfogadott törvények, módosítások némi csalódottságot és aggodalmat váltottak ki belőle. Kiemelte: az egy jó dolog, hogy – még ha csak ideiglenesen is, de - az önkormányzatok számára nincs előírva a kötelező társulás, valamint az is, hogy az ivóvíz-, szennyvízellátás és a hulladékgazdálkodás visszakerült a hivatalokhoz.
Ugyanakkor, ami elég nagy problémát jelent, az a közoktatási kérdések állami kézbe vétele - folytatta Gémesi, aki szerint a közoktatási törvény rosszabb lett, mint az indulásnál volt. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke az iskolák igazgatóinak állami kinevezéséről úgy vélekedik: a többségi politika azt hiszi, hogy a függőségi viszony miatt befolyásolni tudja majd a szavazatokat. „Ez egy politikai játéktér. Az igazgatók pályázatok alapján kerülnek kinevezésre, ezeket pedig a politikusok bírálják el. Nem értem, miért kell egy megfelelő pályázat útján a posztját remekül ellátó iskolaigazgatót lecserélni. Legalább azt meg kellene várni, amíg a pályázat ideje lejár, és a helyi szervekkel való konzultálást követően új igazgatót jelölni a megüresedő helyre” - fejtette ki véleményét a polgármester. Hozzátette: nem jó döntés az, hogy a centrumból mondjuk meg, ki legyen az intézményvezető. Gémesi szerint 2012-től rengeteg feszültség és bizonytalanság várható, többek között az ebből eredő pedagógus elbocsátások és az összevonások következtében.
Gémesi másik problémaként a 3 éves kortól kötelező óvodai beíratást emelte ki. „Ezzel nem is lenne problémám – mondta. Kérdés csak az, hogy megvizsgálta-e valaki, hogy 2014-től hány 3 éves gyerek, illetve hány óvodai férőhely lesz Magyarországon?' - folytatta. „Az nem jó érv, hogy ha nincs meg a feltételrendszer, akkor módosítjuk a törvényt” – fűzte hozzá.
A polgármesteri hivatalok megszüntetésével kapcsolatban Gödöllő polgármestere úgy nyilatkozott: ha a mindennapi élet helyszínén megszűnik a centrum, a biztos pont – amire sok esetben a helyi közösség sokat fordított – akkor elég nagy bizonytalanság és sok kérdés merül fel a helyiekben. „Valaki leírta azt, hogy hány forintot lehet megtakarítani ezen hivatalok bezárásával?” - tette föl a kérdést Gémesi. Hozzáfűzte: Ha 500 milliárdért metrót építünk, és a fővárosnak plusz adó kivetési lehetősége is van, akkor a kis településektől miért akarjuk elvenni, amijük van?
Gémesi kifejtette: a jelenlegi vidékfejlesztési stratégia nagyon jó és megvalósítható lenne. A bökkenő csak az, hogy a benne foglaltak eléréséhez nem elegendőek a járások, az önkormányzatok is kellenek. Ha például van egy településen húsz család, akiknek földjük van, állataik vannak és a helyi szervek tudják azt, hogy egy pici támogatással el tudnának indulni a fejlődés útján, akkor a stratégia hamarabb célba érne, a magyar falvakat újra lehetne indítani. Azonban, ha egy önkormányzati rendszert leépítünk, akkor egy ilyen típusú vidékfejlesztési stratégiáról ne is álmodjunk – magyarázta a polgármester, aki szerint a lényeg, hogy a falvak közösségi tere a hivatal, ahova biztonsággal és bizalommal fordulhatnak az emberek, ahol ismerik egymást a helyiek, és ezért minden erejükkel megpróbálnak segíteni egymásnak.
„Nagy kérdés például, hogy ha eddig egy helyi lakos problémájával a jegyzőhöz fordult, kit keressen fel hasonló gond esetén a jövőben, hiszen például 2000 fő alatti településen nem lesz hivatal” - folytatta a polgármester.
Gémesi továbbá azt is elmondta: ha az önkormányzatok a jelenlegi bevételi struktúrával rendelkeznének a csökkenő feladatellátás mellett, akkor a többségük csökkenteni tudja adósságát. A MÖSZ elnöke azonban kiemelte: ő átvilágítaná azt a 180 milliárdos adósságállományt, ami a megyéknél felhalmozódott, hol volt indokolt és hol nem a hitelfelvétel, majd levonná a következtetéseket. „Ne lehessen azt megtenni, hogy csak úgy elhallgatjuk a dolgokat” - tette hozzá.
OrientPress Hírügynökség