Nem látni az aszály végét

Dr. Gémesi György polgármester köszöntőjével kezdődött csütörtökön a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége gödöllői székhelyű Agrárszekciója által összehívott "Kiadáscsökkentő Konferencia" a városházán. A fórumon elsősorban Pest megyei gazdaságok és termelők képviselői kaptak tájékoztatást az aszálykárok mérséklésének kormányzati lehetőségeiről és szándékairól Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára tolmácsolásában. A politikus elmondta: ha lesz is a nyarat záró csapadék, az már csak az őszi munkákon segít.

A VOSZ Agrárszekciója szerint a múlt év őszétől jelentkező aszályos időjárás katasztrófaként sújt le a Pest megyei mezőgazdasági vállalkozásokra. A repce jelentős része ki sem kelt vagy ki kellett tárcsázni. Az ország megyéihez képest elenyésző csapadék (a búza tenyészideje alatt 200 mm alatt!) rendkívül negatívan befolyásolta a terményhozamot. A tavaszi fejtrágyázás az aszály következtében eredménytelen volt. Az érés idején következett a rendkívüli meleg és a csapadékhiány, amely okok közösen 0,8-2,0 t/ha közötti katasztrofális kalászos átlagot hoztak. A hektáronkénti 200-230 ezer forintos termelési költséget és az emelkedő és elfogadhatónak mondható, 60.000 Ft/t értékesítési árat figyelembe véve is hektáronként 120 és akár 170(!) ezer Ft közötti veszteség keletkezik – még a területalapú támogatásokkal számolva is!  A június végétől tartó kánikulával érkezett a következő csapás a kukorica- és napraforgótáblákra. A többféle termény vetésénél jellemző „ha az egyik növény mínuszban van, majd a másik kompenzálja” esélye elszállt, mivel minden területen nemcsak károk jellemzőek, hanem a teljes éves termelést érintő soha nem látott katasztrófa.

A Pest megyei agráriumot sújtó természeti csapások kártételeinek mérséklési lehetősége tárgyában a VOSZ Agrárszekció korábban kérvénnyel fordult a szaktárcához. A minisztérium válaszában a többi között arról tájékoztatta a szervezetet, hogy a mezőgazdasági termelést érintő időjárási kockázatok kezelése - így az aszálykár is - a 2012. január 1-jével hatályba lépett új mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben történik. Czerván György a gödöllői fórumon elmondta, hogy az Európai Unió következő költségvetési ciklusában Magyarország az öntözés bővítésének ad elsőbbséget. A jelenlegi aszály következtében a sertés- és baromfitartók vannak a legnehezebb helyzetben. Megsegítésük közvetve-közvetlenül a növénytermesztési ágazatok számára is lényeges feladat.