Helyet cserélne a HÉV a 3-as főúttal

Az önkormányzat 40 millió forint európai uniós forrást nyert az Elővárosi közösségi közlekedésfejlesztés Gödöllőn című projekt részletes megvalósíthatósági tanulmányának (RMT) elkészítésére. E munkának számos előzménye volt, köztük a Pro Urbe Kft. által készített Gödöllő Város Közlekedési Koncepciója. A fejlesztés első számú megoldandó feladata a HÉV-vonal és a 3-as főút palotakerti állomás előtti kereszteződésének valamint a Szabadság út és a Dózsa György út kereszteződésének a rendezése. A projekt aktuális állásáról január 23-án lakossági tájékoztatót tartottak a Művészetek Házában. A fórumot – amivel elkezdődött a társadalmi egyeztetés folyamata - dr. Gémesi György polgármester nyitotta meg és Tóth Tibor alpolgármester vezette le.

Dr. Gémesi György bevezetőjében elmondta, hogy míg a Gödöllőt elkerülő út megépítésére és a Budapest-miskolci vasútvonal korszerűsítésére a városnak kevés befolyása van, a HÉV-vel kapcsolatos helyi közlekedési problémák megoldásában - sikeres pályázata révén – cselekvő szerepet tud vállalni az önkormányzat. Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke kifejtette, hogy az elavult gödöllői HÉV vonalat végállomástól végállomásig minden elemében meg kell újítani, s a projekt a következő európai uniós tervciklus kiemelt központi régiós beruházásává válhat. Hozzátette: csak a múlt évben 3 milliárd forintot kellett arra fordítani, hogy egyáltalán működhessen az Örs vezér teret Gödöllővel összekötő vonal. Ha HÉV-ként újítják fel, az ugyanannyiba kerül, mint ha olyan tömegközlekedési eszközzé fejlesztik, amely metróként közlekedhet az M-2-es alagútjában. Ráadásul a korszerű HÉV városunkban már az intermodális csomóponttá váló MÁV állomásra futhat be. Kiemelte, Gödöllő kezdeményezése a városon áthaladó szakasz korszerűsítésére az egész vonalra szóló elgondolás megvalósulását segítheti. Településünk előrébb jár a tömegközlekedés megújítása terén, mint más agglomerációs települések, a tervezés első lépéséhez ugyanis már forrást is sikerült szereznie.
A fejlesztés stratégiai céljai között sorolták fel a közösségi közlekedés előnyben részesítését, a települési úthálózat tehermentesítését, a környezeti terhelés csökkentését, a HÉV és a 2-es metró jövőbeni összekapcsolásához szükséges feltételek megteremtését, az esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítését, az elővárosi és a városi elérhetőség javítását.
A fejlesztés operatív céljai a HÉV és a 3-as főút szintbeli kereszteződésének megszüntetése, a településen lévő HÉV állomások elhelyezésének újragondolása, az utazók igényeinek megfelelő racionalizálása, a HÉV vasúti pályájának megfelelő szabályozása, az utazási idő rövidítése, a közlekedésbiztonság javítása.
A fórumon a következő fejlesztési alternatívákat ismertették:
„A” változat: a HÉV pálya süllyesztése a Rákos-pataktól a palotakerti megállóig, a 3-as főút kisebb emelése,
„B” változat: „kéregvasút” létesítése Gödöllő belterületén,
„C” változat: a 3-as főút süllyesztése a Rákos-pataktól a Testvérvárosok útjáig, a HÉV pálya emelése, „D” változat: a 3-as főút és a HÉV "helycseréje" a Tessedik utcánál.
A tanulmány társadalmi hasznossága és költséghatékonysága alapján a „D” változatot javasolja továbbtervezni, ami nem más, mint Könczey Gábor, a Pro Urbe Kft. gödöllői vezető tervezője közlekedésfejlesztési koncepcióban szerepeltetett egyik javaslatának részletesebb kidolgozása. Ebben az esetben a HÉV és a 3-as főút gödöllői szakaszai helyet cserélnek egymással. (Ez úgy történhet, hogy a Tessedik utcánál felüljáró vezeti át a főút felett a HÉV vonalat.) A sínpálya a bútoráruház után nagyobb sebességre alkalmas ívben fordulna rá a vasútállomásra. A jelenlegi ívben 20 kilométeres az engedélyezett maximális sebesség. (A HÉV vonal maximális megengedett sebessége ma 60 km/óra. Ez a rekonstrukció után 80 km/órára emelkedne.) A „D” változat a közlekedési szakemberek szerint hosszú távú megoldást ígér a város számos közlekedési problémájára, előkészíti a HÉV – M2 összekötést, akadálymentesíti a gyalogos útvonalakat, lehetőséget ad belvárosi zsákutcák megnyitására. Becslések szerint ez a variáns 10 milliárd forintból megoldható. A legdrágább a kéregvasút lenne, ez a „D” változat költségeinek a duplájára rúgna.
A fórumon számos kérdés és vélemény is elhangzott. A javaslatok között szerepelt például, hogy a 3-as főút gödöllői szakasza fölött lábakon kellene vezetni a HÉV-et a kétszintű közlekedést alkalmazó városok mintájára. A tervezők erre reagálva elmondták, hogy ez az elképzelés is felmerült, de a városkép védelmében az első pillanatban elvetették, költségeit pedig már meg sem becsülték.
Tóth Tibor alpolgármester lapunknak elmondta, az önkormányzat és a tervezők írásban is várják az észrevételeket a lakosságtól és a városban élő közlekedési mérnököktől egyaránt február 19-ig a fejlesztes@godollo.hu e-mail címen. A koncepciót bemutató összefoglaló a www.godollo.hu városi honlapon megtekinthető lesz és tablókat is kihelyeznek a Művészetek Házában. Hozzátette, az önkormányzat jelentős elismerésének tekinti Dorner Lajosnak, a VEKE elnökének a fórumon elhangzott elismerő gondolatait. Meggyőződése, hogy a részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítése erősíti a város érdekérvényesítési képességét a szükséges fejlesztések megvalósításának folyamatában.
Mint megtudtuk, valamennyi változat a Palotakerti megálló megszűnésével számol. A vasút és a HÉV közötti sínkapcsolat azonban megmarad és a HÉV végállomása közelebb kerül az időközben már minden bizonnyal megújult és kibővített vasútállomáshoz, egészen annyira, hogy a nagyvasúti átszállásnál csupán egyik peronról a másikra kell átlépni az utasoknak.
Az RMT elkészítésének lehetőségét közbeszerzés útján a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. nyerte meg. Miután elkészült a tanulmány első munkaverziója sok hónapon át tartó szakmai egyeztetés és a partner projektekkel folytatott konzultáció következett, annak érdekében, hogy szakmai szempontból a legkiválóbb megoldás születhessen meg. A munkában résztvevő partnerek: BKK (Budapesti Közlekedési Központ), NIF (Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt), VEKE, MÁV, MAPI Fejlesztési Zrt, BKV, Városi főépítészi iroda, Városüzemeltetési iroda, illetve az érintett tervezők.
A Közlekedési Operatív Program keretében az európai unió által finanszírozott pályázat önerőt nem igényelt. A projekt második szakaszára e tanulmány elkészítése után nyílik lehetőség. Ha a kivitelezés is forrást nyer az Európai Uniótól, akkor szintén száz százalékos támogatás várható, ami lehetővé tenné a 2014-2020-as ciklusban a megvalósulást.