Tisztelgés Szent István király emléke előtt - Magyarság, kereszténység, európaiság”

Mint ahogy azt már városunk lakói megszokhatták, augusztus 20-án este fúvószene fogadta a főtérre érkezőket. Igaz felkészülve arra, hogy az időjárás megtréfálja a Szent István ünnepére gyűlőket, több százan jöttek el, hogy együtt emlékezzünk államalapító királyunkra.


Nemzeti lobogónkat a 802. számú Szent Korona Cserkészcsapat tagjai hozták be, majd a Himnusz hangjaira húzták fel a gödöllői és az európai uniós zászló közé. Ezt követően került sor az ünnepi kenyérszentelésre és az új kenyér megáldására Albert Gábor evangélikus lelkész, Sivadó János görög katolikus parókus atya, és Tar Zoltán, a Református Egyházközség beosztott lelkésze, valamint Turai János atya, a máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika plébánosa részvételével. A szertartást követően dr. Gémesi György polgármester szegte meg az új kenyeret, majd ünnepi beszédét Antall József, a rendszerváltoztatás utáni első szabadon választott miniszterelnök 1993. augusztus 20-i gondolatainak felidézésével kezdte.  

"Azt jelenti Szent István öröksége, hogy magyarság, kereszténység, európaiság elválaszthatatlan egymástól, ebben gyökerezik egész szellemiségünk, európaiságunk.
Szent István intelmei fiához  tanítanak bennünket, bölcs, szilárd államvezetésre, mély érzékenységre az egyszerű emberek minden problémája és gondja iránt, felelősségre az egész országért és a  magyarságért - a magyarságért mindenütt. Szent István-i örökség a magyar nemzet befogadó képességét tanítja. Egy évezrede befogadtuk az idegeneket és a mai történelmi tudatunkban is ez természetes.
Nem véletlen, hogy ha Szent Istvánra gondolunk, a befogadott idegeneket vendégként említjük. Ez a befogadó nemzet - a magyarság befogadó nemzete  a huszadik század elején is. Ahogyan Ady Endre írja: „Kitárul afelé a karom, kit magyarrá tett értelem, parancs, sors, szándék és alkalom…"
Antall József szavainak mai értelmezéséről Gémesi György úgy fogalmazott, bár mi magyarok több mint 1000 éves történelmünk során  Európa meghatározó népei voltunk, fennmaradásunkhoz, további sikereinkhez belső és külső szövetségesekre egyaránt szükségünk van.
 „…Szent István is tudta, hogy egyedül kevesek vagyunk. Jól kialakított európai szövetségi politikájának volt eredménye, hogy stabilizálni tudta Magyarország helyét és helyzetét Európában. Nem eshetünk neki mindenkinek, nem veszhetünk össze mindenkivel és nem a világ más földrészein kell megkötni a közvetlen szövetségeket, hanem itt, Európában!!! Lehet kalandozni világszerte, de ez sokszor kimerítheti a hazardírozás kategóriáját, csak ideig-óráig eredményes és annak is "ára" van. Higgyük el, jó diplomáciával  és jó szövetségi politikával a sokszor ellentétes gazdasági és politikai érdekek ellenére is meghatározó helyet tölthetnék be az Európai politika alakításában. Igaz, ehhez időnként önkorlátozásra van szükség, ami nem jelent megalkuvást, viszont a későbbi eredményesség szempontjából elengedhetetlen. Mert ezen a páston  jól kiválasztott taktikával, türelemmel, ésszel és nem kétharmaddal lehet győzni.
És mit jelent ma Antall József üzenetében a kereszténység?
Nyilván nem jelenthet  egy bigott, sokszor tapasztalt képmutató, álszent  vallásosságot, semmiképpen nem egy szemellenzős vakhitet. De jelent egy értékrendet, mely alapján lehet csak lerakni egy megújulás alapjait és mely alapok letétele - sok jó kezdeményezés ellenére - még mindig várat magára. Ez az értékrend meg kell határozzon bizonyos korlátokat még a politikában is, amit átlépni tilos! E  nélkül nem lesz  se morális, se gazdasági megújulás… És természetesen  jelent egyfajta "szentistváni" igaz  hitet. Hitet a Mindenhatóban, hitet abban, hogy van értelme a tisztességes, kitartó, becsületes munkának és hitet önmagamban is, hogy képességeim alapján a maximumot tudom teljesíteni. És jelent egyfajta szolidaritást embertársaink felé…
És mit érthetünk ma európaiságon?
1993-ban még nem voltunk az Unió tagjai. Nyilván a "kívülről" való szemlélés sok mindent rózsaszínűbbnek tüntetett fel. Negyven év diktatúrája után nagy reményekkel és elvárásokkal vártuk a csatlakozást. Aztán belülről látva nyilván kiderült, hogy nem minden úgy van, ahogyan gondoltuk. A hirtelen kibővült Unióban nyilván egy voltunk a sok közül és bekerültünk egy az Unión belül kialakult érdekrendszer kellős közepébe. Ezt a helyzetet bizony nem mindig tudtuk jól kezelni, nem kevés diplomáciai hibát is elkövettünk. De... mi döntöttünk népszavazással a csatlakozásról, meghatározó és döntő többséggel. Ne tegyünk úgy, mintha ez nem így történt volna. Ezzel tudomásul vettük a játékszabályokat, elfogadtuk a kedvezményeket és az azóta ide érkezett hatalmas mennyiségű pénzt is. Ha le tudjuk hívni a megítélt  támogatásokat, akkor összességében többszörösét kapjuk vissza a befizetett összegnek.  Nincs olyan település az országban, ahol ne lenne kitéve egy táblán, hogy ez is vagy az is európai uniós forrásból épült. Mint ahogyan itt a Főtér is, ahol ünnepelünk, vagy a kastély lovarda, ahol éppen az uniós elnökségnek tudtunk kiváló helyet biztosítani... Tisztában vagyok azzal, hogy az Unió is küszködik rengeteg bajjal és problémával, mint ahogyan a világ összes országa. Tudjuk, ha versenyképes akar maradni Európa a világban,  még sok változásra, megújulásra van szüksége. Nekünk ebben a folyamatban nem "szabadságharcra", hanem aktív részvételre van szükségünk és lehetőségünk. Európa lehetőség és ezt ki kell használni, élni kell vele. Mint ahogyan ezt Szent István is felismerte és élt vele és Magyarország akkori felemelkedéséhez nagyban hozzájárult a jó európai politika.”
Gödöllő polgármesterének ünnepi beszéde után Erkel Ferenc Hunyadi László és Bánk bán című operájából hangzottak el részletek, majd Kókai Rezső István király című szcenikus oratóriumának négy részlete csendült fel.
A rendezvényt tűzijáték, majd tárogató szó zárta.
Az ünnepi programban közreműködött a Gödöllői Városi Fúvószenekar Ella Attila vezetésével, a Gödöllői Szimfonikus Zenekar,  a Gödöllői Városi Vegyeskar (karigazgató Pechan Kornél), a Szent István Király Oratóriumkórus (karigazgató Záborszky Kálmán), Molnár András Kossuth-díjas operaénekes, Szüle Tamás Bartók-Pásztory díjas operaénekes és Sóki Ferenc tárogatós. Az est karnagya Horváth Gábor, a Gödöllői Szimfonikus Zenekar vezetője volt.

Videó: http://www.youtube.com/watch?v=EDP2yOudpR8&feature=youtu.be

Fotók: Tatár Attila, Reményi Krisztián, Balázs Gusztáv