Kommunális adóval növelik a város fejlesztési forrásait

Október 15-én tartotta soron következő ülését a képviselő-testület a városházán. Az ülésen több mint húsz előterjesztést vitattak meg és fogadtak el. Ezek közül a legjelentősebb a magánszemélyek kommunális adójának bevezetésére tett javaslat volt, amit a lokálpatrióta képviselők támogattak.


Az új adónem szabályozásáról várhatóan a novemberi ülésen alkotnak önkormányzati rendeletet. A következő négy évben több mint 1,6 milliárd forintra tehető az az öszszeg, amit az önkormányzat utak és járdák valamint a vízelvezetés fenntartására, fejlesztésére fordíthat. A számítás alapja az október 15-i képviselő-testületi ülésen hozott döntés a magánszemélyek kommunális adójának jövő évi bevezetéséről. Az 1992 óta létező, Gödöllőn eddig nem alkalmazott adónem révén a városlakók évente 200-270 millió forinttal járulhatnak hozzá az önkormányzat költségvetéséhez. Az elmúlt évek adatai alapján a város ennél több összeget képes saját bevételeiből hozzáadni ezekhez az infrastrukturális feladatokhoz.
Miért „csak” ennyit? Emlékezetes, hogy a 2000-es évek elejétől közel hárommilliárd forintból épített utakat, járdákat, vízelvezetést az önkormányzat. Ehhez részben a saját bevételeit használta fel, részben hitelpénzt, aminek a visszafizetéséhez éves ütemezésben rendelkezésre állt a fedezet.
A kormány 2012-ben döntött az önkormányzatok hiteleinek átvállalásáról.
Ez több települést a bedőléstől mentett meg, Gödöllőn ettől nem kellett tartani, hiszen, hangsúlyozta a csütörtöki ülésen Gémesi György polgármester, itt nem toronyóra épült lánccal. A döntés azonban évi mintegy 300-350 millió forint megtakarítását jelentette. Igen ám, de a 2012-ben módosított önkormányzati törvény következtében az önkormányzatok állami támogatása csökkent, viszont emelkedtek az önkormányzatok kiadásai. Egyes becslések szerint az önkormányzatok forrásai 150 milliárd forinttal apadtak, a Belügyminisztérium 50-60 milliárd forintot ismert el, a polgármester szerint 80-100 milliárd forinttal kisebb az összeg.
Az az újabb kormányzati álláspont, hogy a szociális támogatásokat egyre inkább a helyi iparűzési adóbevételekre kell átterhelni. Gémesi György a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnökeként már két éve jelezte, hogy ez elég helytelen, mert a helyi adóbevételek egy részéből már 2012-től állami feladatok ellátását tervezték az önkormányzatok, miközben megszűnt például a településüzemeltetési
normatíva.
Gödöllőnek tavaly 30 millió forintos többletköltséget jelentett, hogy a pedagógusok béremelésekor az óvodai munkatársak béremeléséhez szükséges pénz egy részét saját bevételből kellett fedezni. Ugyanekkora többletköltség jelentkezett más okból a közétkeztetésben, úgy, hogy bevételi növekmény nincs.
Az állam elfogyasztja a bevételeinket, fogalmazott a polgármester. Ékes példa erre, hogy az ingyenes óvodai étkeztetés bevezetése évi 50 millió forintjába kerül a városnak. Ez a majdnem mindenkinek járó szolgáltatás – lévén a 90 ezer forintos egy főre eső jövedelem nem rászorultsági kategória – teljesen felborítja a helyben felépített szociális védőhálót.
Az idei költségvetés tárgyalásakor is sokat beszéltek arról, hogy az állam tovább csökkenti az önkormányzatok támogatását. Gödöllő 6 milliárd forintos költségvetéséből már csak 900 millió forint az állami támogatás. Szép lassan csökkennek, elfogyhatnak a fejlesztési források, mert a működésre kell azokat fordítani és még az a veszély is fenyeget, hogy nem valósítható meg a város 2014-2019 közötti ciklusprogramja. Ezért tett javaslatot a polgármester a magánszemélyek kommunális adójának bevezetésére, amivel kapcsolatban elmondta, hogy Pest megye településeinek kétharmadában ezt már elfogadták és az 1992 óta alkalmazható adónemet a gyakran hivatkozott Veresegyházon közel a maximumon fizetik az emberek.
A képviselők első olvasatban tárgyalták a kommunális adó bevezetésére vonatkozó koncepciót, majd rövid vitát követően 9 igen, 3 nem szavazattal és egy tartózkodással támogatták az adónem alkalmazását.
Az adó kivetésének szabályozásáról a következő ülésén dönt a testület. A polgármester addig is várja a javaslatokat a hivatal e-mail (pmh@godollo.hu) és postacímére (2100 Szabadság tér 7.)  gödöllőiektől, civil szervezetektől és a képviselőktől, elsősorban az adónem olyan kedvezményeiről, amelyek a szükséges bevétel nagyságrendjét nem módosítják.


Az előterjesztés a kommunális adó bevezetésének három változatát mutatta be. (Ennek az adónemnek a maximális értékét törvény határozza meg, a Nemzetgazdasági Minisztérium számítása alapján. Az idei maximuma 28.624 Ft.)
Az első változat szerint az adó évi mértéke adótárgyanként (lakás, családi ház, üdülő, hétvégi ház) illetőleg lakásbérleti jogonként 25 ezer forint.
A második változatban az adó évi mértéke 60 négyzetméter és az alatti hasznos alapterületű adótárgy esetén 15 ezer, a 60 négyzetmétert meghaladó hasznos alapterületű adótárgy esetén 25 ezer forint.
A harmadik változatban az adó évi mértéke adótárgyanként illetőleg lakásbérleti jogonként 60 négyzetméter és az alatti hasznos alapterületű adótárgy esetén 15 ezer, 60 négyzetmétert meghaladó, de 99 négyzetméternél nem nagyobb hasznos alapterületű adótárgy esetén 22 ezer, 100 négyzetméter feletti hasznos alapterületű adótárgy esetén 29 ezer forint.
Az elérhető maximális bevételt adómentesség és adókedvezmény csökkentheti.
Az előterjesztés két mentességi feltétel szabályozását tartja indokoltnak:
- mentes az adó alól az ingatlan tulajdonosa vagy közös háztartásban lévő házastársa, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, melyet határozattal igazol,
- mentes az adó alól az egyedülálló nyugdíjas, akinek a nettó jövedelme nem haladja meg a 85.500 Ft-ot, nyugdíjas házastársak esetén az egy főre jutó jövedelem a 57.000 Ft-ot.
További kedvezmény lehet, hogy ha a magánszemély járda- és útépítési beruházást hajt végre vagy ilyen beruházás céljára befizetést teljesít Gödöllőn, akkor a saját beruházás számlával igazolt ellenértéke és a támogatással csökkentett befizetés összege a befizetéstől számított 10 évig levonható az érintett ingatlanra megállapított kommunális adóból.