Centenárium a Kávéházi Estéken

Ma a Művészetek Háza Gödöllő kertjében kétrészes műsorral ünnepelték a Kávéházi Esték sorozat indulásának 3. évfordulóját. L. Péterfi Csaba műsorvezető vendégei Mészáros Beáta, Vajda Gyöngyvér és Rehorovszky Gábor voltak. Közreműködött Buka Enikő és Fodor László.


A három órás műsor színes történelmi, irodalmi és zenei utazás volt az utóbbi száz év magyar valóságában, mintegy összefogva az eddigi, a Királyi Váróban tartott nagy sikerű esték gazdag tematikáját.

A gyökerek persze mélyebbre nyúlnak, hiszen az első pesti kávésra vonatkozó adat 1714-ből származik. Tény, hogy a múlt század elején már csaknem 500 kávéház működött Budapesten, s azokban és azok körül zajlott a főváros társasági élete. Oda jártak költők, írók, újságírók is, akik fiatal, csinos hölgyeket és úriasszonyokat egyaránt vonzottak. Molnár Ferenccel szólva, „Magyarországon nincs hosszú élete a csalásnak, a kávéházi népet nem lehet sokáig bolonddá tartani”.
Persze, kit is idézhették volna először versével, ha nem sokak szerint a költők elsőjét, Ady Endrét. A Kávéházban című költeményt L. Péterfi Csaba mondta el. Majd következtek a többiek, Kosztolányi, Karinthy, Molnár Ferenc, szerelmek és párbajok kéz a kézben jártak. A korabeli lapok idézeteit kuplék választották el egymástól, Buka Enikő énekelt, akit Fodor László zongorán, egyszer pedig klarinéton kísért.
A kávéházi világba született bele a mozi, a film is, és ahogyan haladtunk előre a történelemben, úgy vették át a mai elnevezéssel élve celeb-szerepeket a színházi színészektől a filmszínészek. Páger Antal, Ráday Imre, Kabos Gyula, Turay Ida, Tolnay Klári, Perczel Zita, Muráti Lili. A mozi sikere megállíthatatlannak tűnt. Közben azonban a filmszakmában is elkezdték érvényesíteni az úgynevezett „zsidótörvényeket”, s fokozatosan kiszorították a zsidó származású filmeseket.
A magyar komédia aranykorának vége lett, teret hódított a melodráma, amelynek zenei megfelelője a Szomorú vasárnap című dal, és ennek a „lelkén” a kortárs vélekedés szerint számos öngyilkosság szárad. Ezt az örökzöldet Rehorovszky Gábor kíséretével Mészáros Beáta énekelte a szeles gödöllői pódiumon.
A 30-as évek végén jelent meg Karády Katalin és lett a kor új női szex szimbóluma, miként a férfi sztár Jávor Pál volt. A közönség megtudhatta, miként „építette” fel a férfiak fejét elcsavaró, függetlenségére mégis vigyázó „végzet asszonyát” Egyed Zoltán színikritikus. Karády a Halálos tavasz című filmmel egy csapásra országosan ismertté vált. A német bevonulást követően fokozatosan ellehetetlenítették, s az üldözöttek védelmére kelt. A háború után mindinkább mellőzték, 1951-ben elhagyta Magyarországot.
A vészkorszak áldozata lett Rejtő Jenő és Radnóti Miklós, míg Örkény Istvánnak sikerült túlélni a munkaszolgálatot, de további megpróbáltatásai a következő „felvonásban” még számos alkotásához szolgáltak témául.
A Kávéházi Est első része Szép Ernő Én zsidó vagyok? című írásának előadásával, Gyarmati Fanni naplójának részletével és a Hova tűnt a sok virág? dal éneklésével fejeződött be. Marlene Dietrich háborúellenes örökzöldjét közösen énekelte Buka Enikő és Mészáros Beáta.

A szünet után nagyot változott a szín: a szereplők kisdobos és úttörő egyenruhában érkeztek vissza és mozgalmi dalokkal is érzékeltették az impériumváltást. Majd szóba jött a kávéházak államosítása, végül a New York újranyitása Hungaria néven.
Az új idők új költőket és írókat is teremtettek. Köztük a gyengébb nem képviselőit is. Janikovszky Éva karrierje egyszerűnek tűnt, hiszen férje az ÁVÓ vezető tisztje volt. Nos, éppen ez a különleges helyzet tette lehetővé a legjobb barát, Szabó Magda rejtegetését az otthonukban.
A színházi életben is „fokozódott a helyzet”, ami a filmiparra is átterjedt. A kommunista párt kézi vezérlésre állította a működést, a forgatókönyveket a Központi Dramaturgia íratta. Még a legvidámabb filmeket is átitatta a pártpropaganda, mint például a 2x2 néha öt vagy az Állami Áruház.
Az est szereplői játékukkal megidézték a Mágnás Miskát és a felejthetetlen Latabár testvéreket, továbbá Mészáros Ágit.
A termelési filmekkel és sztahanovista hősökkel teli korba robbant be a Körhinta. Törőcsik Marival, akit Mariann névre kereszteltek, de a rendező Fábri félelmére, hogy összekeverik majd Krencsey Mariannéval, Hegyi Barnabás operatőr ötletére már Mariként aratott sikert Cannes-ban, igaz, csak a filmvásznon, mert később jutott ki a film európai fővárosába. A párizsi bemutatón azonban ott volt, találkozott Truffau-val és egy nappal az 1956-os forradalom előtt érkezett haza.
És persze Sós Imréről is megemlékeztek, akit paraszthősnek állított be a kultúrpolitika és sosem tudtuk meg, milyen lehetett volna Hamletként.
Páger Antal 1945 előtti és utáni életével is megismerkedhetett a közönség. Számára Cannes a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat „szállította” Ugo Togniazzival megosztva. A Hattyúdal Villa Negráját Mészáros Beáta énekelte, Rehorovszky Gábor „harmonika” kíséretével.
Örkény István, aki hitte az épülő szocializmust, az 1956-os forradalom leverése után szilenciumra ítéltetett. Életének hatodik évtizedében lett egyik pillanatról a másikra a magyar irodalom élő klasszikusa. A Macskajátékból L. Péterfi Csaba és Mészáros Beáta játszott el egy részletet.
A Kávéházi Esték közönsége arról is értesülhetett, hogy Örkény felismerte az akkor pályáját kezdő, s évtizedek óta Gödöllőn élő – és a születésnapi programot is megtekintő - Nádudvari Anna írónő tehetségét.
A műsorban bemutatott következő pár Ruttkay Éva és Latinovits Zoltán. Ruttkay 16 évig Latinovits társa és játszótársa volt. Együtt kergették a színészálmot. Zoltán halála után Éva minden nap gyertyát gyújtott – sosem tudta kiheverni a tragédiát.
S mi kellett a kávéházak újjászületéséhez? A majd 40 évig tartó „szoros barátság” vége. A 90-es években újra nyitott a Central, a Hadik és a New York. Juhász Ferenc költő lánya, Juhász Anna újra indította az irodalmi kávéházakat, s a közelmúltban a Kávéházi Esték vendége is volt.
Ma újra divat az irodalom – csak kicsit másképp. És életerős a gödöllői változata, a Kávéházi Esték is.
A műsor végére a tánc is beköltözött a pódiumra. A 80-as évek slágerére - Sohase mondd – Vajda Gyöngyvér és L. Péterfi Csaba táncolt, majd jött a Báj, báj Szása és végül a Pá kis aranyom.
Viszlát szeptemberben, ismét a Királyi Váróban!