Magyar Polgármesterek XII. Világtalálkozója: Kerekasztalbeszélgetés a közfoglalkoztatásról

A Magyar Polgármesterek XII. Világtalálkozójának zárónapján elsőként a közfoglalkoztatásnak a vidék önfenntartó erejének erősítésében betöltött szerepéről tartottak kerekasztal beszélgetést, Szulimán Zsolt, a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási Stratégiai- és Koordinációs Főosztályának osztályvezetője, Eszes Béla, a MÖSZ társelnöke Jánoshida polgármestere és Üveges Gábor, Hernádszentandrás polgármestere részvételével. A beszélgetés során a tanácskozás résztvevői megismerhették a két településnek az e téren zajló jó gyakorlatait is.


Mint azt Szulimán Zsolt elmondta, jelenleg 138 ezer közfoglalkoztatottat tartanak nyilván, de éves szinten átlagosan 150-160 ezer főről beszélhetünk. Fontosnak nevezte az önkormányzatoknak a közfoglalkoztatásban betöltött szerepét, és azt, hogy legyen lehetőségük bemutatni azokat a jó gyakorlatokat, amik komoly értékteremtő erővel bírnak. Mint mondta, erre kiváló példa a Gödöllői Városi Piacon megrendezett termékbemutató, csak így érhetjük el ugyanis, hogy a közfoglalkoztatás elveszítse pejoratív tartalmát.
Eszes Béla beszámolójában egy közfoglalkoztatásra épülő komplex programot mutatott be, amelyben a növénytermesztés és az állattenyésztés mellett egy saját malmot hoztak létre. A program eredményeként magas minőségű lisztet állítanak elő, amivel éttermeket, pékségeket és pizzériákat látnak el.
Üveges Gábor a Bioszentandrás programot ismertette meg a jelenlévőkkel. Mint mondta, ezt nem közmunka programként definiálták, hanem több projekt és forrás összekapcsolásával valósították meg. A biotermékek előállításával egy olyan rendszert hoztak létre, ami mögé megfelelő filozófiát állítottak, segítette a közösségépítést és sokakkal ismertetett meg egy egészségtudatos életmódot.
A résztvevők felhívták a figyelmet arra, a közfoglalkoztatási programok sikere sok esetben azon is múlik, hogy az abba bevontak milyen minőségű munkát tudnak végezni, mert csak a jól teljesítők tudnak visszatérni a munkaerőpiacra. De megjegyezték azt is, nagy szükség lenne arra, hogy a programban résztvevőket differenciáltan lehessen bérezni, a jelenlegi rendszer ugyanis nem ösztönzi a munkásokat.
A vitát vezető Gémesi György felvetésére, hogy mi a véleményük arról, hogy egyes állítások szerint ma már 200-250 ezres munkaerőhiány van, a résztvevők úgy reagáltak: vannak olyan települések, aminek az ipari üzemeibe 100-150 km távolságról hordják a dolgozókat. Mint elmondták, a legnagyobb probléma azzal a réteggel van, akik képességeik alapján alkalmatlanok a munkavégzésre. Mint elhangzott, előfordul, hogy a felzárkóztatást személyre szabottan, egyenként kell elvégezni. Kiderült, jövőre négy megyében tizenkét helyszínen szerveznek ilyen programot.