Önkormányzati rendeletet fogadott el a képviselő-testület október 27-én a közterületek elnevezéséről, azok jelöléséről és a házszámozás rendjéről. A rendelet innen tölthető le.

Országos jogszabály nem rendelkezik a közterületek elnevezéséről és a házszámozás rendjéről, ezért helyi önkormányzati rendeletben kell az erre vonatkozó szabályokat megalkotni. A szabályozás célja az, hogy biztosítsa Gödöllő közigazgatási területén a közterületek és településrészek elnevezésének és jelölésének, valamint a házszámozás szabályainak egységes rendjét.

A rendelet szabályozza a közterületek elnevezésének, a közterületi névtáblák kihelyezésének rendjét, a településrészek földrajzi megosztását és a településrész nevek közterületi névtáblán való feltüntetését, a házszámozás szabályait, valamint a házszámtáblák kihelyezésére vonatkozó előírásokat.

A tájékoztatást segítő, egységes megjelenésű, esztétikus névtáblák kihelyezése a növekvő idegenforgalom szempontjából is elengedhetetlen, továbbá a leendő befektetők számára még vonzóbbá teszi a város arculatát.

*

Gödöllő helyneveinek története egyidős a településsel. Lakosai mindig is megkülönböztették az egyes településrészeket, nem különben akkor, amikor még nem egy, hanem három település létezett (Babat, Besnyő és a régi Gödöllő) a mai közigazgatási területen belül. Az 1800-as évek második felében a Magyar Tudományos Akadémia történész tagja, Pesty Frigyes arra vállalkozott, hogy összegyűjtse az ország településeinek helyneveit, így Gödöllőét is. A településekhez kérdőíveket juttatott el és az arra adott válaszokból állította össze a térképeit, adott magyarázatot az elnevezésekre.

Gödöllő 1864. február 13-án adta meg válaszait, így az általuk összegyűjtött, majd az Akadémián rendszerezett elnevezéseket használták már azon a térképen, amit a képviselő-testület is fölhasznált a város egyes részeinek elnevezésekor. A térkép 1882-ben készült, címe: Gödöllő nagyközség Babat és Besnyő pusztákkal, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun megyében. Az akkoriban nyilvántartott 40-42 helynév szintéziseként állították elő azt a mai térképre illesztett fölosztást, melynek alapja a város egyes területeinek elnevezése. Az elnevezések és a hozzájuk tartozó területek lehatárolásakor tanulmányozták a Városi Múzeum kiadványaiban megjelent e témájú tanulmányokat és Bene Mihály tanár úr (Erkel iskola) térképre illesztett lehatárolását is. Mindezek eredményeképpen született meg a mellékelt térképen ábrázolt fölosztás és elnevezés, mely némiképp a mai helyi igényeknek megfelelően módosult már, hiszen a szájhagyomány tovább él, és a kutatási eredményeket az élet is tovább alakítja. A 40 helynévből így lett 15, bár ezek jellemzően csak a belterület fölosztására megtartott nevek.