Gellér Katalin és Keserü Katalin művészettörténészeket, A gödöllői művésztelep című, első alkalommal 1987-ben megjelent kötet szerzőit köszöntötte 60. születésnapjuk alkalmából Gémesi György polgármester október 21-én a Gödöllői Új Művészet Közalapítvány alkotóházában. A baráti összejövetelen részt vettek a városban élő művészek és a művésztelep alkotóinak leszármazottjai.
Gellér Katalin a MTA Művészettörténeti Kutató Intézet főmunkatársa. Kutatási területe a XIX–XX. századi művészet, különös tekintettel a romantika, a szimbolizmus és a szecesszió korára. Tanulmányok, cikkek szerzője, kiállításokat rendez. Keserü Katalin az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense, közel 300 publikációja jelent meg, cikkek, bevezetők, tanulmányok és recenziók itthon és külföldön. 1977-től kezdve rendez kiállításokat kollégájához hasonlóan a századforduló és a kortárs művészet köréből.
- Az egész ifjúságomat Gödöllőnek szenteltem. Kislányom az Erzsébet-parkban vesztette el a lencsibabáját – emlékezett az ünnepségre elsőként érkező Keserü Katalin. Véleménye szerint Gödöllő megfelel annak az ideálnak, amit Németh László fogalmazott meg a vidéki városról. Korunkban különösen fontos, tette hozzá, hogy virágozzék a vidéki Magyarország, hogy alternatívája legyen a fővárosnak.
- Amikor Gödöllőre érkeztem, a Remsey család tagjai azzal fogadtak, hogy én vagyok az első művészettörténész a művésztelepen Lyka Károly óta. Szíven ütött, hogy azt tartották rólam, egy ilyen óriás nyomdokaiba léptem – fogadta a köszöntést Gellér Katalin.
Gaálné Merva Mária, a Gödöllői Városi Múzeum igazgatója az intézmény nevében köszönte meg az ünnepelteknek, hogy mindig számíthatnak a segítségükre, a munkájukra. S ha nem tartózkodnak Gödöllőn, a művésztelepről írt monográfiájukhoz nyugodtan fordulhatnak, mert az máig érvényes, aktuális és egységes alapmű.
GELLÉR Katalin dr.
művészettörténész
Budapest, 1946. szeptember 11.
1966–1970: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, magyar–francia szak; 1968–1971: művészettörténet szak; 1995-ben kandidált. 1971-től az MTA Művészettörténeti Kutató Intézet tudományos munkatársa, majd főmunkatársa. Kutatási területe a XIX–XX. századi művészet, különös tekintettel a romantika, a szimbolizmus és a szecesszió korára. Tanulmányok, cikkek szerzője, kiállításokat rendez (századfordulós és kortárs művészet).
Főbb művei
• Bonnard (1975)
• Nagy Sándor (1978)
• XIX. századi francia festészet (1985)
• Gödöllői művésztelep [Keserü Katalinnal] (1987)
• Zichy Mihály (1990)
• Nagy Sándor pesterzsébeti freskói (1996)
• A szecessziós könyvillusztráció Magyarországon 1895–1925 (1997)
• Szikora Tamás. Budapest (2001)
• A gödöllői művésztelep 1901-1920; The Artists’s Colony of Gödöllő 1901-1920 (A katalógus koncepciója és társszerkesztője) (2003)
• Mester, hol lakol? Nagy Sándor művészete (2003)
• A magyar szecesszió (2004).
KESERÜ Katalin, dr.
művészettörténész
Pécs, 1946. október 4.
1966–1972: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, latin–magyar–művészettörténet szak. 1972 óta áll az Eötvös Loránd Tudományegyetem alkalmazásában. Közben 1992. november–1995. január között a Műcsarnok igazgatója volt. 2000: az Ernst Múzeum igazgatója. Alkalmanként kurzusokat tart más egyetemeken is. 1989: Pasteiner-emlékérem; 1990: Munkácsy-díj; 1992: Ferenczy-díj; 1997: a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) Alkotói díja; 1999: a Magyar Köztársaság tiszti keresztje. Kutatóként az MTA 19. századi Művelődéstörténeti Bizottságának, az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportjának, a Magyar Nemzeti Galéria és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténet Tanszékének munkájában vesz részt. Hazai és nemzetközi konferenciákat szervez valamint előadásokat tart. Közel 300 publikációja jelent meg, cikkek, bevezetők, tanulmányok és recenziók itthon és külföldön. 1977-től kezdve rendez kiállításokat a századforduló és a kortárs művészet köréből.
Konferenciák
1992 • Csontváry – In memoriam Németh Lajos (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest)
1993 • Szimpózium a pop-artról (Ernst Múzeum, Budapest)
1996 • Találkozások Közép-Európában (MAOE)
1997 • Építészet, Természet, Művészet (Nádasdy Akadémia)
1998 • Találkozások Közép-Európában I. (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest).
2000 • Építéstudományi Egyesület: Városok és műhelyek a századfordulón.
Kiállítások
1980 • Gödöllői Városi Múzeum állandó kiállítása • Tendenciák, Óbuda Galéria, Budapest [Nagy Ildikóval]
1982 • Többféle realizmus, Fészek Galéria, Budapest
1987 • Mágikus művek, Budapest Galéria; Szombathelyi Képtár
1988 • Eredendő formák, Fészek Galéria, Budapest
1989 • Neo-dadaizmus a magyar művészetben, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest
1993 • Joseph Kosuth, XLV. Velencei Biennálé Magyar Pavilon • Variációk a pop-artra, Ernst Múzeum és Kubus Galéria, Hannover; Hungarica, Palazzo Braschi, Róma
1994 • 80-as évek – Képzőművészet, Ernst Múzeum, Budapest
1995 • Európa: alkotás és újraalkotás, Műcsarnok, Budapest
1999 • Hommage à Martyn, Pécsi Galéria, Pécs; Városi Múzeum, Győr.
2000 • A második nem – Nőművészet Magyarországon 1960-2000, Ernst Múzeum, Budapest
2001 • Amrita Sher-Gil, Ernst Múzeum • Women”s Art in Hungary, National Gallery of Modern Art, New Delhi
2003 • Painted Dreams, London, Freud Museum
2004 • Megfestett álmok. Mese, látomás, álom a magyar művészetben 1903-1918, Ernst Múzeum • Women at the Gödöllő Artists’ Colony, Glasgow School of Art • Finnmagyar, Ernst Múzeum, Budapest.
Könyvei
1977 • Körösfői-Kriesch Aladár. Budapest,
1979 • (szerk.: ~–BELITSKA-SCHOLCZ H.): A színházi látványról. Magyar Színházi Intézet (kiadásra nem engedélyezett)
1982 • Rippl-Rónai József. Budapest, Berlin, 1983
1989 • Kígyós Sándor. Budapest
1987 • ~–GELLÉR K.: Gödöllői Művésztelep. Budapest
1990 • (szerk.:) Sub Minervae nationis praesidio. Budapest
1993 • Variációk a pop-artra. Budapest, • (szerk.:) JOSEPH KOSUTH: Zeno Az Ismert Világ Határán. Budapest
1994 • (szerk.:) A modern poszt-jai. Budapest
1996 • (szerk.:) A Műcsarnok, Budapest, • (szerk.:) Találkozások Közép-Európában. Budapest
1998 • Emlékezés a kortárs művészetben. Budapest
1999 • Rippl-Rónai–Csontváry–Gulácsy. Budapest
1999 • Ember – természet – művészet. Nádasdladány, Nádasdy Alapítvány (katalógus, magyar-angol)
2001 • Amrita Sher-Gil. Ernst Múzeum, 151 l. (magyar, angol, francia)
2003 • Painted Dreams. Hungarian Cultural Centre, London.
Forrás: www.artportal.hu