Honlapunkon többször beszámoltunk a RECORA programról, ami az Európai Unió által támogatott, több ország együttműködését ösztönző terv a megújuló energiaforrások alkalmazásának területén. Az együttműködés részeként az ausztriai Tulln városában már húsz éve sikeresen működő Hulladék Munkaszövetség szakemberei és aktivistái nyújtanak segítséget a szelektív hulladékgyűjtés bevezetéséhez Gödöllőn. A RECORA program hazai feladatait összehangoló gödöllői Városüzemeltetési és Szolgáltató Kht. szakemberei, pedagógusok, a helyi sajtó képviselői és civil aktivisták márciusban kétnapos szakmai program keretében Tullnban ismerkedtek a szelektív hulladékgyűjtéssel, április 17-én és 18-án pedig az osztrák szakemberek látogattak el Gödöllőre, amikor is a helybéliek műhelymunkáját segítették.
A hulladékgazdálkodás országos helyzetét Hartman Mátyás (SZIE) ismertette. Elöljáróban leszögezte, hogy az egész rendszer átalakítására van szükség és új gondolkodást kell kialakítanunk. A hulladékgazdálkodás a tevékenységek dinamikus rendszere, aminek része az oktatás, a szaktanácsadás, a hulladékok keletkezésének megelőzése, mennyiségének csökkentése. Az ártalmatlanítás-központú hulladékgazdálkodást fel kell váltsa a megelőzés és újrahasznosítás. A következő tíz évben az éves hulladékmennyiség egymillió tonnával emelkedhet Magyarországon, ezt kell mérsékelnünk, miközben el kell érnünk, hogy a kommunális hulladéknak csak a 30-40 százaléka kerüljön lerakásra.
Ma már szinte hihetetlennek tűnik, hogy Gödöllőn 1966-ig nem volt szervezett hulladékbegyűjtés. Jeney László, a Városüzemeltetési és Szolgáltató Kht. igazgatóhelyettese ezzel a meglepő ténnyel kezdte tájékoztatóját. Az első lakótelepek megépülésekor aztán a termelőszövetkezettől bérelt lovaskocsival kezdődött a kommunális hulladék szállítása. A lerakó akkor egy szigeteletlen gödör volt, aminek megtelését követően Szadára, majd Mogyoródra, végül Kistarcsára hordták a szemetet. Gödöllő határában 1989-ben létesült olyan hulladéklerakó, aminek a bővítését már a mai elvárásoknak megfelelően lehet alakítani.
Bokor Árpád, a kht igazgatója a szelektív gyűjtés első lépéseként megvalósult zöldhulladék-begyűjtés jelentőségét emelte ki. Mint mondta, azóta a felére csökkent a szerves anyag mennyisége a lerakón. E lerakó minden egysége támogatás nélkül, saját erőből épült meg, így sajnos a lakosságnak egyelőre még magasabb terheket kell viselnie. A közhasznú társaság figyelmet fordít a szemlélet formálására is: nyári munkára diákokat alkalmaznak, akik így belülről tapasztalhatják meg a tiszta környezetért végzett munka felelősségét.
A munkacsoportos megbeszéléseken a szelektív hulladékgyűjtés megvalósításához szükséges teendőket vitatták meg a résztvevők. A civil szervezetek és a helyi média képviselői négy szakaszból álló cselekvési tervet dolgoztak ki. Első lépésben a figyelem felkeltésére, az igények alakítására van szükség. Ezt követően a képzésben kell erősíteni, majd a konkrét feladatok következnek és végül a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésekor végzendő feladatokat határozták meg.
Az alsó tagozatos tanítók és óvodapedagógusok munkacsoportja a játékos szemléletformálás elsődlegességét emelte ki. A gyerekek ebben a korban fogékonyak a sok mozgással, cselekvéssel járó, egyszerűbb kísérletekkel, megfigyelésekkel színezett feladatokra.
A felső tagozatos és a középiskolai tanárok a folyamatos információáramlásra helyezték a hangsúlyt. A diákok olyan tevékenységekben működhetnek közre, mint az iskola saját hulladékgazdálkodási koncepciójának kialakítása, embléma tervezése, vagy oktatófilm készítése.
A döntéshozók munkacsoportja a médiatámogatást és a hasznos tapasztalatok átadását tekintette elsődlegesnek, miközben rámutattak a jogszabályi környezet megfelelő alakításának szükségességére is.
Az elvégzett munkát értékelve Siegfried Schönbauer, a tullni Hulladék Munkaszövetség szakmai irányítója arra emlékeztetett, hogy az összegyűjtött ötletek a készülő kézikönyv révén más országokban is hasznosulnak. Mint mondta, a csoport kiválóan dolgozott együtt a cél érdekében. Bokor Árpád, a Városüzemeltető és Szolgáltató Kht. igazgatója kiemelte: látható, hogy a résztvevők valamennyien meg akarják oldani ezt a problémát. Máris van eredménye a munkának, hiszen valami elkezdődött. A vállalatnak még nem volt ilyen jellegű nemzetközi kapcsolata; bízhatunk a képzett és elkötelezett tullni szakemberek segítségében. A munkacsoportok tevékenysége garancia lehet a sikerre; így 2008-tól már a Gödöllőn begyűjtött kommunális hulladék nagyobb része is újrahasznosítható lesz.
