A szokásoknak megfelelően minden év végén összefoglaló interjú készül dr. Gémesi György polgármesterrel. Azonban erre, hosszú évek után először nem Városházán került sor, hanem a városközpontban nemrégiben megnyílt elegáns kávéházban. A beszélgetést Bárdy Péter vezette.

– Nagy fejlesztések éve volt az idei Gödöllőn. Elkészült a Tűztorony-ház, a Platán-ház, a Szentháromság templom, Halottak napja előtt a felújított ravatalozó a temetőben, s nemsokára átadják a volt Községházában kialakított szállodát is. Sok minden önkormányzati finanszírozásban készült el, de bizonyos helyeken a magántőke állt a fejlesztés hátterében.

– Az elmúlt időszakban a fejlesztések, felújítások során gondosan ügyeltünk arra, hogy igazi minőség kerüljön a városba. Nem a mennyiség, a látvány, a különféle érdekek voltak számunkra fontosak, hanem a minőség, illetve a gödöllőiek és az ide látogatók elégedettsége. Az átadott, magas színvonalú épületekben a minőséget is szem előtt tartó cégek telepedtek le. Szerintem ez az egyik legjobb előrelépési lehetőség abban a nehéz gazdasági helyzetben, ami ma jellemzi Magyarországot. A volt Húszas épületét februárban átadják, s a szállodában beindul az élet. Már a nyitás előtt itt rendezik meg a hagyományos Lovasbált, de itt tartják majd a borászok bálját is. Kiválasztották az üzemeltetőt a vendéglátás és a szálloda területén is, az üzletek pedig gyakorlatilag már elkeltek. Sajnos, nagyon sokan támadták ezt a beruházást, de az eredmény bennünket igazol.

– A fejlesztések során ebben az évben is számos utca újult meg, és kapott aszfaltburkolatot. Gödöllőn hogyan alakulhat a továbbiakban a közlekedés helyzete?

– Az elmúlt 8-10 évben csaknem 4 milliárd forintot költöttünk a belterületi utak és a vízelvezetés fejlesztésére. A következő három esztendőben végére érünk a programnak, minden utca pormentes lesz, kivéve négy-öt utcát, ahol műszaki és jogi akadályok hátráltatják a felújítást. Ezzel párhuzamosan pedig elindult a járdaprogram, aminek köszönhetően 6-8 év múlva Gödöllőn minden járda járható és akadálymentesített lesz. Ezeknek végeztével elmondható majd, hogy Gödöllőn az infrastruktúra 100 százalékos kiépítettségű. Ami az óriási forgalmat illeti, tarthatatlan a helyzet. Az elkerülő út megépítése sajnos még várat magára; egyelőre eredmény nélküli az a küzdelem, amit ennek érdekében mintegy tíz éve folytatunk. Azt a 6-8 milliárdot a város nem tudja kigazdálkodni, amibe annak a megépítése kerül. Az M0-ást és az M3-ast Gödöllőnél összekötő M31-es pedig várhatóan 2010-re lesz kész. Tovább nehezíti a helyzetünket, hogy nem a városé a Szabadság út – ahol naponta 20 ezer jármű halad át –, a Dózsa György út – ide napi 17 ezres forgalom zúdul –, a Köztársaság út, az Isaszegi út, így az ott áthaladó forgalom káros hatásait csökkentő fejlesztéseket a város saját forrásból megoldani képtelen. A Magyar Közút Kht-t kell noszogatni, ha például lámpás kereszteződéseket szeretnénk kialakíttatni a Dózsa György út és a Kossuth Lajos utca kereszteződésében, vagy a tűzoltóságnál. Ezeken a területeken nem tudunk előbbre lépni politikai, kormányzati szándék nélkül.

– A fejlesztések között a királyi kastélyról nem esett szó. Idén Erzsébet-emlékévet ünnepeltünk, és számos színvonalas program várta az idelátogatókat. A Nemzeti Fej-lesztési Terv legkiemeltebb támogatott projektjei között szerepel az egykori Grassalkovich-kastély fejlesztése…

– A kastélyt működtető kht. nyújtotta be azt a pályázatot, amelyet először átdolgozásra visszaküldtek, majd később befogadott a fejlesztési ügynökség. Az európai uniós forrást is a kastély fogja megkapni. A pályázat azóta több szinten átment, s minden jel arra utal, hogy 2 milliárd forint fejlesztési forrással rendelkezhet majd a kastély. Ez óriási lehetőség! Az 1996-os átadás óta egyszerre ennyi pénz nem volt még a kastély fejlesztésére. A rendezvények tekintetében az elmúlt időszakban nem csak több, de egyre színvonalasabb és nagyobb szabású eseményeknek lehettünk résztvevői. Szerintem jól alakult az a koncepciónk, hogy Gödöllőn a kulturális turizmus egyik bástyája a kastély legyen. És hála Istennek, hosszú évek után a kht-ban többségi tulajdonos állammal végre közösek a szándékaink! Megjegyzem, a város kulturális élete is sokat gazdagodott az elmúlt időszakban – ide tette át székhelyét például a Magyar Balettszínház Gödöllő, és a Talamba ütőegyüttes is, de a saját együtteseink is jelentősen fejlődtek –, és a két elem együttes fejlődése jelenti azt, hogy nagy számú turista érkezése esetén Gödöllőn kiváló programokat tudunk majd kínálni.

– Azon problémák tekintetében, amelyek közvetlenül érintik az embereket – távhődíj-emelés, HÉV-bérletáremelés, mit sikerült elérni?

– A HÉV-bérletek ára 2007 elején visszament egy minimális emelkedési szintre mind a nyugdíjasoknál, mind a diákoknál. Sajnos azonban 2008-ban újrakezdődik ez a játék. Ezúttal azonban nem látok olyan lehetőséget, hogy befolyásolni tudjuk ezt a folyamatot, hiszen amikor az idei tárgyalások folytak, a minisztérium képviselője már akkor jelezte, hogy úgy módosítják a jogszabályokat, hogy azt a kompromisszumot ne lehessen megkötni, amit 2007 elején. Az érdekszövetségként megjelenő polgármesterek – akiknek települését érinti a HÉV bérletárainak emelkedése – nyomást gyakoroltak a tulajdonos fővárosra, amely megkapta működtetéshez azt a forrást, amiben a kedvezményeknek is benne kell lenniük. Idén sajnos ez megváltozott! Ami a távhődíjat illeti, sajnos az ismert körülmények miatt ez is emelkedik. Viszont a készenléti díj és a gázár aránya gyakorlatilag megegyezik a fővárosival, ez azt jelenti, hogy a mi távfűtésünk sokkal hatékonyabban működik. Ennek ellenére elengedhetetlen a további korszerűsítés, amit az elmúlt esztendőkben már meg is kezdtünk. A folyamat következő része a már elkészült tervek alapján a 30-40 éves földalatti vezetékek cseréje. Bízom benne, hogy 2008-ban lesz olyan pályázati lehetőség, ahonnan elő lehet majd teremteni ennek a 800 millió forintos beruházásnak a nagyobb részét! Ha lesz, akkor az elkövetkező három évben a teljes hálózatot kicseréljük. Erre nagy szükség van, mivel a téli időszakokban előfordultak már olyan meghibásodások, amelyeket csak több tízmillós költséggel lehetett helyrehozni.

– Ebben az évben vezették be Magyarországon a vizitdíjat, s kórházi napidíjat. Mit jelentett ez Gödöllő egészségügyi helyzetében?

– Ez minden ember életében komoly pluszkiadást okoz, amit a szociális hálón keresztül lehet részben kompenzálni. Én sokkal komolyabb problémának tartom a több biztosítós rendszer bevezetését, mert – mint orvos is – úgy érzem, hogy a betegek jóval kiszolgáltatottabb helyzetbe fognak kerülni. Azt a pénzt, amit ezek a biztosítók befektetnek, hamar viszont akarják látni. Az a biztonság, amit az eddigi társadalombiztosítási rendszer jelentett a betegek számára a maga nehézségeivel, és többletkiadásaival együtt, megszűnik…

– Ön a Kormány-Önkormányzatok Egyeztető Fórumának társelnöke. Hogyan alakultak a tárgyalások azon elemei, amelyek az önkormányzatokat érintik? Hogyan alakulhat az amúgy is forráshiányos önkormányzatok helyzete?

– Talán még soha nem volt olyan szűkös a költségvetés, mint amilyen a jövő évi! Viszont béremelésre szükség van, mert az embereknek meg kell élniük valamiből. Hogy ez mekkora lesz, az nem rajtunk múlik, hanem azon a döntésen, amit a kormány hoz majd a szakszervezetekkel való alku után. Ugyan az önkormányzatok részei ennek az egyeztetésnek, de mi szenvedő alanyai vagyunk. Azt jelentették ki az önkormányzati érdekszövetségek, köztük a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is, hogy minden béremelési törekvést támogatnak, de azokat a központi költségvetésből kell megoldani. A jövő évi költségvetésben az önkormányzati fejezet ugyanis reálértékben 3,3 százalékkal kisebb, mint az idei. Ez rengeteg pénzt jelent, aminek következtében az önkormányzatok nem tudják kigazdálkodni a béremeléseket. A csökkenés azonban, véleményem szerint, meg fogja közelíteni a 8-10 százalékot, hiszen az energiaárak irtózatos ütemben növekednek; az intézményi szektorban csak a villamos áram ára mintegy 20 százalékkal fog nőni jövőre, de gáz esetében is kb. 10 százalékos lesz a növekedés – miközben nem lesz tartható a tervezett 4,5 százalékos infláció. Gödöllő jövő évi 8 milliárdos költségvetési koncepciójának mindössze 25 százaléka az állami finanszírozás. Ez az összeg pedig csak a felét fedezi annak a bérnek, amit ma Gödöllőn a közszférában kifizetünk. Ha nem lenne meg ebben a városban az a gazdasági erőtér, ami itt az elmúlt 10-15 évben – elsősorban a multinacionális cégeknek köszönhetően – kifejlődőtt, akkor most nagy bajban lennénk. Az itt lévő cégek által befizetett adóból közel annyi folyik be, mint amennyit az állam ad! Sok olyan település van, amely nem tudja áthidalni ezt a forráshiányt. Persze, mondjunk valami pozitívumot is, hiszen az ember akkor hiteles, ha bemutatja azt is, ami jó irányba halad. Például a rászoruló települések a pályázatokhoz könnyebben juthatnak hozzá, mert az önrészt segít előteremteni az állam. Növekedett ugyanis az erre biztosított keret.

– A város költségvetési koncepciója alapján jövőre milyen konkrét fejlesztések várhatók?

– Számos projekten dolgozunk. Ezek közül az egyik legnagyobb a Főtér program; pályázni szeretnénk az energiatakarékosságot is magába foglaló geotermikus energia programra, tervbe van véve a termálfürdő, a szennyvíztisztító építése, a Damjanich iskola, a Tormay Károly Egészségügyi Központ felújítása, s elkezdjük a térfigyelő kamerarendszer megtervezését, bevezetését.

– Milyen a város további gazdasági fejlődésének a helyzete? A nehézségek ellenére milyen lehetőségek kínálkoznak Gödöllő számára?

– Mára lezárult, vagy éppen most zárul le az a gazdasági fejlődési lehetőség, amit a külföldi multinacionális cégek idetelepülése jelent. Ebből nem kevés bevétele származik Gödöllő városának. Ebből viszont elindulhatott az ipari park fejlesztése, fejlődése, ami pedig a helyi és környékbeli kis- és középvállalkozások további fejlődését hozhatja el.

– Ami Gödöllő kapcsolatait illeti, egyre több külföldi szakember látogat el városunkba. Milyen pluszt adhatnak Gödöllő fejlődésének?

– Nagyon fontosnak tartom a nemzetközi kapcsolatokat. Idén nálunk járt az indonéz, a kanadai, az amerikai, a japán, a spanyol, az olasz nagykövet, és nagyon sok testvérvárosi küldöttség is megfordult a városházán, a kastélyban, vagy a művelődési központban. A testvérvárosi kapcsolatrendszer kialakulása a kilencvenes évek elején kezdődött. Ez alapvetően két területet érint; egyrészt a határon túli magyarokkal való kapcsolattartást – így van élő kapcsolatunk Zentával, Beregszásszal, Dunaszerdahellyel, Csíkszeredával –, illetve más európai városokat. Azzal, hogy beléptünk az Európai Unióba, és most, december 21-ével a schengeni övezetbe, egészen közel kerültünk egymáshoz. Új elemként jelent meg a tengerentúli testvérvárosi kapcsolatok kiépítésének lehetősége, legyen az Japán, Indonézia, Dél-Afrika vagy akár az Egyesült Államok. Ha a turizmus fejlesztésében is gondolkodunk, akkor egyre nagyobb szerepet játszanak a távoli kapcsolatok. Például a japánok rendkívüli módon rajonganak Erzsébet királynéért, s rengetegen látogatnak el Gödöllőre. Erre is kell építenünk a városmarketinget! Ezért kell szélesíteni Gödöllőn a minőségi szolgáltatások skáláját. Gondoljunk csak bele, ha például a 240 milliós Indonézia lakosságának csak pár százalékát el tudjuk csábítani Gödöllőre, az már mekkora nyereség lehet a számunkra! A 2004. decemberi, Bali szigetét sújtó cunami után megalakult Indonéziában egy Világbéke Bizottság, amely Gödöllőnek adományozta a Világbéke-gong – ezen az összes világvallás jelképe megtalálható – egyik példányát, melyet jövőre, május 2-án fogunk fölállítani a városháza előtti főtéren. Remélem, az eseményen Sólyom László köztársasági elnök is részt tud majd venni. Ezzel egyébként csak olyan településeket tüntetnek ki, amelyek jó példával járnak elöl a békés egymás mellett élés, a tolerancia, és a segítőkészség területén. Európában rajtunk kívül csak két ország kapta meg ezt a 150 kilós, bronzból készült szakrális tárgyat. Városunk ékes példája ennek a békességnek, kulturáltságnak, ami elengedhetetlen feltétele a meghitt, nyugodt, lelki építkezéssel és töltekezéssel teli karácsonyi ünneplésnek. Ezúton is szeretnék áldott, békés karácsonyt, és eredményekben gazdag újévet kívánni mindenkinek!