BENEDEK KRISZTINA
Benedek Krisztina rendkívül sokoldalú egyéniség és igen sokrétű nevelői, művészi, előadói tevékenységet végez a magyar néphagyományok ápolásáért, továbbadásáért.
Gödöllőn, az Erkel Ferenc Általános Iskola zenei tagozatán járt, itt vett rész először sikeresen népzenei versenyen is. Ebben az időszakban hegedülni is tanult. Középiskolai tanulmányait a gödöllői Török Ignác Gimnáziumban végezte.
A Budapesti Tanítóképző Főiskolán szerzett tanítói diplomát, a főiskolai tanulmányai mellett zenei tanulmányokat végzett magánének és zongora szakon.
Benedek Krisztina 1987 óta a gödöllői Damjanich János Általános Iskola pedagógusa, néptáncoktatója. A tanítás mellett folyamatosan tanult is: 2000-ben a Magyar Táncművészeti Egyetemen néptáncpedagógusi diplomát szerzett, 2003-ban táncelméleti szakírói diplomát kapott. Mindemellett hivatásos népdalénekes előadóművész szakképesítést is nyert.
Énekesként a Tarisnyás, a Galga és a Kolompos zenekar, valamint a BM Duna Művészegyüttes szólistájaként több alkalommal nagy sikerrel szerepelt Németországban, Finnországban, Franciaországban, Szlovákiában. A Tarisnyás, a Galga és a Kolompos zenekar szólistájaként 12 magnófelvétele, CD-je jelent meg eddig.
1990-ben a Magyar Televízió „Húzzad, húzzad muzsikásom” című népzenei vetélkedőjén a Tarisnyás zenekar tagjaként a legjobb énekesnek járó díjat vehette át a Magyar Rádió énekesi különdíjaként.
Benedek Krisztina kiváló néptáncos is. Néptáncosként két alkalommal „Aranygyöngyös Táncos” díjat nyert az Országos Szólótáncversenyen Békéscsabán.
1996-ban a Népművészet Ifjú Mestere kitüntető címet nyerte el. Elmélyült táncos kutatómunkájáért a Martin György nívódíjat is megkapta. A legstílusosabban táncoló nőnek járó elismerést, az Osskó Endréné vándordíjat is átvehette.
Benedek Krisztinának kiemelkedő a táncegyüttesi oktató munkája is. A régió több együttesében tevékenykedett néptáncoktatóként. Így volt többek között a Szentendrei Táncegyüttes művészeti asszisztense, a bagi Muharay Elemér Népiegyüttes gyermekcsoportjának vezetője, az óbudai Bartók Béla Táncegyüttes meghívott oktatója, a veresegyházi Hagyományőrző Népiegyüttes művészeti vezetője, a Szadai Székely Bertalan Általános Művelődési Központ néptáncoktatója, és az angyalföldi Vadrózsa Táncegyüttes női tánckarvezetője.
Jelenleg a Gödöllő Táncegyüttes néptáncoktatója, és az Isaszegi Asszonykórus népdalkörvezetője.
Benedek Krisztina a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központban is tanít néptáncot. Ő vezeti a Hagyományőrző játék és tánctanodát, a Tipegő-topogó baba-mama táncot, és közreműködik a Kolompos családi táncházban is.
Táncelméleti szakíróként a Hagyományok Háza gondozásában jelentette meg a „Cibri, cibri…” Galgamenti játékfűzések című tanári segédkönyvét néptáncoktatóknak.
A gödöllői Frederich Chopin Zeneiskolában is tanít: népi éneket és szolfézst oktat.
Iskolai munkájában igen eredményesen, kiváló pedagógiai érzékkel foglalkozik a rábízott gyermekekkel. Tanítványai sikeresen szerepelnek a különböző népzenei-művészeti versenyeken. Az általa vezetett Cibri énekegyüttes nem csak országos versenyen, de külföldön is elismerést kapott már. A Karácsonyi énekek IV. Nemzetközi versenyén a lengyelországi Zywiec-ben 2007-ben I. helyezést, a Betlehemi aranycsillag díjat nyerték el, 2008. januárjában pedig a verseny Nagydíját kapták meg.
Benedek Krisztina a helyi közművelődésben is aktív szerepet játszik. Sokszor találkozhatunk vele különböző városi rendezvényeken előadóművészként, vagy műsorközlőként. Mindig kiemelkedő, színvonalas teljesítményt nyújt fellépései során.
GÖDÖLLŐ TÁNCEGYÜTTES
A Gödöllő Táncegyüttes 1992-ben alakult, így másfél évtizede meghatározó művészeti együttes városunkban. Fenntartója Gödöllő Város Önkormányzata.
Az együttes 200 tagú. Az óvodás korosztálytól a felnőtt korosztályig 4 korcsoportban táncolnak együtt.
Műsoraikban a magyar folklór sokféle tájegységének zenéjét, dalait, táncait mutatják be: így gyermekjátékok, női, férfi és páros táncok színes, szép viseletben kerülnek a színpadra fellépésük alkalmával. Repertoárjukban megtalálhatók a Galga mente, Somogy, Sárköz, Rábaköz, Szatmár, Dél-Alföld és Erdélyből Szék, Kalotaszeg, Székelyföld, a felvidékről Zemplén táncai.
Az együttes rangos helyet vívott ki magának, a Gödöllő Táncegyüttes az ország legjobb együttesei közé tartozik, 2007-ben „Kiváló együttes” minősítést nyertek. Rendszeres résztvevője az együttes a különböző hazai és nemzetközi fesztiváloknak, helyi és országos rendezvényeknek. A hazai legrangosabb néptáncos összejövetel évenként a Néptáncantológia. Eddig minden egyes alkalommal felléphettek a Néptáncantológia rendezvényén, és így ezeken mindig a legjobb magyar néptáncegyüttesek között szerepeltek.
Működésük másfél évtizede alatt több alkalommal képviselték nagy sikerrel az országot, a várost nemzetközi folklórfesztiválokon a Vajdaságban, Szlovákiában, Hollandiában, Horvátországban, Lengyelországban, Ausztriában, Németországban, Belgiumban, Litvániában, Törökországban, Görögországban, Olaszországban. Egyre gyakrabban utaznak a Nemzetközi Folklór Fesztiválok Szövetsége delegáltjaként, amely jelzi munkájuk nemzetközi elismerését is.
Szólistáik a legrangosabb díjak tulajdonosai, van Ki mit tud első díjasuk, „Aranygyöngyös” táncosuk, „Bokrétás” és „Pántlikás”-díjas gyermektáncosuk, „Aranysarkantyús” táncosuk, és „Népművészet ifjú mestere” díjasuk, Fülöp Ferenc-díjas táncosuk.
Az együttes állandó zenei kíséretét a Galga Zenekar biztosítja, mely elsősorban autentikus népzenét játszik.
Az együttes vezetői több évtizedes, gazdag tapasztalattal rendelkeznek, de helyet kapnak a munkában tapasztalt és pályakezdő koreográfusok egyaránt. Az együttes művészeti vezetője Iglói Éva, munkatársai: Benedek Krisztina, Hajdu Zsuzsanna, Mosóczi Lívia, Széphalmi Zoltán, Tóth Judit.
Az együttes oktató tevékenysége, hagyományápolása, az apró részletekre is kiterjedő színvonalas munkája a város lakosainak elismerését és megbecsülését élvezi.
Az együttes vezetői a magyar kultúra szolgálatában felvállalták a néptánc, a népzene több generáción keresztül történő megszerettetését, ezzel is életben tartva a magyar folklór értékeit. Kodály Zoltán gondolatai ezért különösen aktuálisak az együttes tevékenységének elismerésekor: „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.”
Itt, Gödöllőn eredményesen és sikeresen adják át a magyar néptánc-kultúrát a Gödöllő Táncegyüttesben a tapasztaltabbak a fiatalabbaknak, a néptáncoktatók a táncos növendékeknek.
Kiemelkedő tevékenységüket a város 1998-ban a Gödöllő Városért kitüntetéssel ismerte el. Most pedig már egy újabb táncos nemzedék lelkes, színvonalas, eredményes munkáját köszönti a város, és köszöni meg az együttes vezetőinek, munkatársainak a Gödöllő kultúrájáért díj átadásával.
