Március 15-én, szombaton délelőtt rendezték meg Gödöllőn a hagyományos ünnepséget. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére a városháza előtti főtéren tartottak műsort, majd a Petőfi-szobor megkoszorúzása és a színpompás lovas felvonulás következett.

Köszöntőt mondott dr. Gémesi György polgármester. Az ünnepi műsorban közreműködött a Gödöllői Városi Fúvószenekar, Huzella Péter Kossuth-díjas előadóművész, Lázár Balázs és Oberfrank Pál, a Vígszínház színművészei, valamint a Magyar Mozdulatművészeti Társulat.

„Haza és szabadság, ez a két szó, melyet

Először tanuljon dajkától a gyermek,

És ha a csatában a halál eléri,

Utószor e két szót mondja ki a férfi!”

Petőfi Sándor A magyar nép című, 1848 júniusában írt versét idézve kezdte beszédét dr. Gémesi György. A megjelenteket köszöntve rámutatott: történelmünk csodálatos szép ünnepe, bárhol éljenek magyarok a világon, ugyanazt jelenti számunkra. Az együvé tartozást, a közös cselekvést, a közös akaratot.

– Százhatvan évvel ezelőtt, jó lett volna ott lenni, kivonulni az utcára, a Nemzeti Múzeumhoz, meghallgatni Pesten a Nemzeti dalt, a 12 pontot – folytatta. – Az akkori eseményeket azonban sajnos már csak irodalmi alkotásokból, történelmi dokumentumokból idézhetjük fel. Büszkék lehetünk és vagyunk a márciusi hősökre.

Most azonban kiábrándító és katasztrofális helyzetbe kerültünk, fogalmazott a továbbiakban a város polgármestere. Soha nem látott rendőrségi biztosítás jellemzi az ünnepet; gazdasági válság, hatalmas adósság sújtja az országot, nemzetünk presztízse mélypontra süllyedt a világ előtt. Elöregszik a társadalom. S ami a legfájóbb: sok fiatal látja úgy és fogalmazza meg azt, hogy nincs értelme ebben a hazában élni és inkább külhonban keres biztos egzisztenciát. 

– Még jó, hogy nem kell a százhatvan évvel ezelőtti forradalmárok szemébe néznünk – állapította meg –, mert mai helyzetünk nem méltó elődeinkhez. A kemény, választ váró kérdéseket azonban majd felteszik a gyermekeink és a következő generációk tagjai. Ahhoz viszont, hogy a helyzetünkön változtatni tudjunk, számba kell venni, mit jelent a haza és a szabadság? Országot, nyelvet, kultúrát, örömeinket és bánatainkat, a jövőképünket, mindent, ami körülvesz bennünket, s ami ezekből a fogalmakból leképeződik bennünk, ami mindebből fontos nekünk. A haza én, te, ő, mi vagyunk. A szabadság pedig: a döntés szabadsága. Mi mellett teszem le a voksomat, mi az, ami fontos számomra. Másképp szólva: méltó akarok-e lenni azokhoz, akik nem kérdezték meg, esik-e az eső és hogy lesznek-e szuronyok – csak tették a dolgukat.

Haza és szabadság. Világos és tiszta program. Először is meg kell erősíteni a családot, amely befogadja az új életet, a gyermeket. Ez a magyar nemzet stratégiai kérdése, mert különben nem lesz kinek beszélni a történelemről, nem lesz kinek átadni a kulturális örökséget. A másik feladat az oktatás, a tanítás és a nevelés támogatása világos, egyértelmű programok szerint. Azért, hogy a fiatalok értsék a helyzetüket. Tudják, mit hagytak rájuk elődeik, ismerjék a közeget, amiben élnek, és felismerjék, hogyan lehet behozni lemaradásunkat a világtól. Ehhez nem feltétlenül az elektronika vívmányaira van szükség, sokkal inkább hiteles környezetre, szülőkre, tanárokra és hiteles nemzetre is. Szólamok helyet önvizsgálatra és valóságismeretre van szükség. És mindezek a követelmények a gazdasági fejlődés feltételei közé is tartoznak.

Gödöllőn ezekben az ügyekben kicsit talán előrébb vagyunk, hiszen együtt ünnepelünk, ahogyan  ugyanazokba az iskolákba járnak a gyermekeink is. Mi ezzel igyekszünk példát mutatni az országnak – fejezte be beszédét a nemzeti ünnep gödöllői szónoka.

Március 15. alkalmából a Petőfi Sándor Művelődési Központ színháztermében ünnepélyes keretek között átadták a Gödöllő Városért-díjakat. Az ünnepi műsort a Magyar BalettSzínház előadása zárta.

Kitüntetést vett át dr. Gémesi György polgármestertől Gaálné dr. Merva Mária, a Gödöllői Városi Múzeum igazgatója, Rétfalvi Antalné, a Szent Imre Katolikus Általános Iskola igazgatója, valamint a GÉV Huniber építőipari Kft. kollektívája nevében Csaba Antal ügyvezető igazgató. A díjazottakat Guba Lajos, az önkormányzat kulturális és oktatási bizottságának elnöke méltatta.

Az ünnepség végén a Magyar BalettSzínház társulata, valamint a Ballet Praha Junior táncosai a Tűzmadár című darabot adták elő.

*

Március 14-én felavatták azt az emléktáblát, amely Knézich Károlynak, a szabadságharc tábornokának állít emléket Gödöllőn. A horvát nemzetiségű aradi vértanú előtt tisztelgő táblát a Török Ignác Gimnázium tanárai és diákjai állíttatták az egykori tábornokról elnevezett utca sarkán. A táblán magyar (Knézich Károly) és horvát (Karol Kneziæ) helyesírás szerint is fel van tüntetve az aradi vértanú neve. A táblaállítás ötletét mintegy 20 évvel ezelőtt Szente Péter egykori református lelkész vetette fel, s most Heltai Bálint, a gimnázium tanára karolta fel ismét.

A rövid megemlékezés előtt Pintér Zoltán alpolgármester köszöntötte a megjelenteket, majd Szinyei Béla, Knézich Károly ükunokája mondott beszédet. Végül a koszorúzásokra került sor: lerótta tiszteletét dr. Krassay László alpolgármester, Kis Antal önkormányzati képviselő, valamint a Török Ignác Gimnázium nevében Fábián Bertalan igazgató.

A március 15-ei ünnepségek előestéjén került sor a gödöllői ifjúság fáklyás felvonulására. A zord idő ellenére több százan gyűltek össze a Petőfi-szobornál, hogy onnan a Dózsa György úti temetőben leróják kegyeletüket az 1848/49-es szabadságharc hőseinek emlékműve előtt.