Gödöllőn egymástól függetlenül, párhuzamosan folyik egy termálvíz hasznosítási és egy geotermális energia felhasználására irányuló program. A termálvíz program elsődleges célja gyógyfürdő létesítése, míg a geoter­mális energia felhasználása a távfű­tési rendszerben történne. A termálvíz program az Alsóparkban levő, „B-74" jelű kút vizére épül, míg a geoter­mális energia hasznosítási program kútjainak helye ma még nem ismert. Az önkormányzatot közel egy éve ke­reste meg Balogh Ákos feltaláló azzal, hogy a termálkút vizének részbeni hasznosítását szeretné megvalósítani sókoncentrátum gyártás céljából. Ja­vaslatát azzal indokolta, hogy a város rendelkezik az ország második legsósabb vizű termálkútjával, ő pedig bir­tokol egy szabadalmat, mellyel a sós víz hasznosítható. A tárgyalások eredményeként a képviselő-testület hozzájárult a felta­láló által befektetők bevonásával lét­rehozott „Aquanatum" Gyógyvíz­hasznosító és Termékfejlesztő Kft-vel kötendő megállapodáshoz.

A kitermelhető termálvíz 10 száza­lékának sókoncentrátum gyártási célú felhasználása esetén a kft. az első év­ben 7 millió forint plusz áfa összeget fizet, mely összeg előre meghatáro­zott módon évről-évre nő. A fennma­radó 90 százalék továbbra is gyógy­fürdő célra felhasználható marad. A kft. vállalja a termálvíz gyógyvízzé történő minősítését, ami – előzetes kalkulációk szerint – 8-10 millió forint ráfordítást igényel, valamint speciális szakértelmet és közel egy éves munkát feltételez. A kft. vállalja a Palotakerti tömb-fűtőmű előtti terü­leten lévő olajtartályok eltávolítását, a tartályok helyszínről történő elszál­lítását, a környezet kármentesítését. Ezzel a Gödöllői Távhő Kft-t több millió forintos kiadástól tehermen­tesíti. Az önkormányzat a vállalko­zással összefüggésben semmilyen anyagi kötelezettséget nem vállal, de sikeres projekt esetén a sókoncentrátum forgalmazása népszerűsítheti Gö­döllőt a világban.