Tervezők: Massányi Katalin településtervező, dr. Nagy Béla vezető tervező

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.] szerint a településrendezés célja a települések terület-felhasználásának és infrastruktúrahálózatának kialakítása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosításának elősegítése. Az előbbi eszköze a településszerkezeti terv, amelyet az önkormányzati településfejlesztési döntés figyelembevételével a települési önkormányzat Képviselő-testülete dolgoztat ki, és határozattal állapít meg. Az építési törvény szerint a településszerkezeti terv rajzi és szöveges munkarészekből áll. A településszerkezeti tervet a település nagyságának megfelelő méretarányú térképen kell ábrázolni. A Településszerkezeti Tervlap, valamint Védelmek és korlátozások című tervlap a hozzájuk tartozó leírással együtt alkotják a város településszerkezeti tervét.

A településszerkezeti tervet a 2007-ben elfogadott településfejlesztési koncepció által meghatározott stratégiai célkitűzések mentén kell elkészíteni, melynek alapját a következő, a város jövőképét meghatározó „városfejlesztési pillérek" alkotják:

1. Rekreáció: tavak környezete, termálprogram (gyógyászat), egészségügy, lovassport, sportrepülés, fürdőváros, parkok-ligetek.

2. Belváros: közélet, üzlet, szolgáltatások.

3. Kulturális turizmus: kastély, színház, szecesszió, nemzetiségi hagyományok, máriabesnyői kegyhely.

4. Egyetem, oktatás: innovációs tudásbázis, biotechnológiai innovációs centrum, konferencia-turizmus, oktatási központ.

5. Térségi egészségügyi és oktatási központ.

6. Gazdasági-szolgáltató övezet a jelenlegi ipari parkban, a „két út között".

7. Ökonomikus, környezettudatos városi hulladék- és energia-gazdálkodás.

8. Beköltözés helyett népességmegtartás.

A városfejlesztés hosszú távú célkitűzésének tekintjük a saját forrásokra alapozott „önfenntartó város" létrehozását. Hozzátartozik ehhez az ökováros gondolatának megvalósítása is, melynek célja a minél kevesebb hulladék előállítása. A hulladék átvitt értelemben a pénzpocsékolás, túlzott energiafelhasználás, ill. indokolatlan mértékű beruházás/fejlesztés is. Az ökováros egyfajta optimumra törekszik a helyi értékekkel való gazdálkodásban. A közlekedés területén megfogalmazott célok: a tervezett M31-es és városi elkerülő utak, a közúti haránt átkötések megvalósítása, a csomópont rendezése a város keleti részén (M3,3-as út), a helyi közösségi közlekedés (szerkezet, járatsűrítés), kerékpárút-hálózat fejlesztése.

További fejlesztési cél a belváros rehabilitációval egybekötött tehermentesítése, ezzel párhuzamosan a Főtér-főutca program megvalósítása és a belváros térbeli kiterjesztése a Szabadság út túloldalára az Alsópark bevonásával, a Szabadság úti csomópont forgalmának fokozatos csökkentése, az átjárhatóság (a gyalogos felületek) ezzel egyidejű növelésével, így egy különleges, a város méretéhez képest nagy kiterjedésű, ligetes (benne a helyreállított Hattyús-tóval), terek együtteséből álló városközpont alakítható ki.

GÖDÖLLŐ TELEPÜLÉSSZERKEZETÉNEK VÁZA

Gödöllő város településszerkezetének alapvető vonásait meghatározó elemek tiszta, kiegyensúlyozott szerkezetet alkotnak. Ennek következtében egy gyakorlatilag szimmetrikus héjas - sugaras kört kapunk, amely a várost meghatározó központi elemek köré szerveződik. Jól érzékelhetők a szerkezetet meghatározó történelmi, városfejlődési és földrajzi adottságok, a kastély, az Alsópark és az egyetem, valamint a régi városrész (Haraszt) és a városközpont, melyeket gyűrűszerűen vesznek körül a különböző lakó, gazdasági, mezőgazdasági és erdőterületek. Meghatározó kelet-nyugati tengely a 3-as út, a város közepén és az M3 autópálya északabbra, észak-déli tengely a Dózsa György út - Ady Endre sétány és a Blaháné utca - Hunyadi János utca - Isaszegi út, valamint a délkelet felé vezető Valkói út. Meghatározó felosztó szerepe van még a belvárosba érkező HÉV-nek és az egyetem mellett elhaladó vasútvonalnak.

Gödöllő keleti belső zónájában a kertvárosias lakóterületek meghatározóak, melyek félkörben fogják körül a belső területeket, utcaszerkezetük nagyrészt kialakult. A belvároshoz közel nagyvárosias lakóterületek vannak, melyek felől a belterületi határ felé haladva kisvárosias lakóterületek biztosítanak átmenetet a kertvárosok felé. A belterületi határ mentén egy kisebb sávban üdülőterületek zárják a beépítésre szánt területeket, melyek lakóterületté válása gyakorlatilag megállíthatatlan. Nem cél a lakóterületek jelentős növelése, ezért a fejlesztések a már korábban kijelölt, de még tartalékkal rendelkező területeket célozzák meg.

Gödöllő meglévő beépítésre szánt területein korlátozott számban vannak szabad fejlesztési területek. A város fenntartható fejlődése valamint gazdasági és idegenforgalmi fejleszthetősége érdekében távlatban beépíthető, fejleszthető területek kijelölése vált szükségessé. A lakóterületek még jelentős tartalékokkal rendelkeznek, további nagy volumenű lakóterületi fejlesztés nem cél. A város szerkezetét és életét jelentősen befolyásolja majd a 3-as út várost elkerülő szakasza, illetve az M31 autópálya. Megépülésük fontos szerepet játszik a belváros tehermentesítésében, és egységesebb, összehangolt tervek kidolgozásában. Az új utak megfelelő infrastruktúrát teremtenek a gazdasági területek és az idegenforgalmi, rekreációs területek fejlesztéséhez.

Összefüggő erdők a város K-i és D-i, kisebb arányban a Ny-i részein találhatók, jellemzően a Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet területéhez tartoznak. Csökkenő mértékben vannak jelen a térségben a szántóterületek. A városban két helyen is vannak nagyobb kiterjedésű lapos, nádasos területek, melyek „ex lege" védett lápterületekként is nyilvántartottak. Ezen területek egy részét a terv „természetközeli terület" területfelhasználási egységbe sorolja, ezzel az övezeti kategóriával is jelezve a terület védettségét és tartós fennmaradásának biztosítását a természeti védelmen túl.

A belterületi határ nyugati szélén szinte egységes tömbben helyezkedik el a város ipari zónája. Ez az ipari, kereskedelmi zóna fokozatosan búzódik az M3-as autópálya felé, illetve mentén. A terjeszkedés gyorsuló ütemű, a 3-as főút és az épülő M31-es autópálya mellett.

A településszerkezeti tervhez a hatályos jogszabály (9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet 1. táblázata) alapján el kellett készíteni a biológiai aktivitás érték számítást, melynek eredményeként a hatályos településszerkezeti terv szerinti, a település egészét magába foglaló biológiai aktivitás érték: 26 584,378 míg a tervezett állapotban ez az érték 32 841,992. A két érték alapján megállapítható, hogy a településen a biológiai aktivitás jelentősen nő. A növekedés fő oka, hogy a területen több, a legmagasabb biológiai aktivitás értékbe sorolandó terület lesz, így jelentősen nő a véderdők, a természeti területek, vízgazdálkodási területek aránya, ami az egyéb területek esetében bekövetkező biológiai aktivitásérték csökkenést jelentősen kompenzálják.

A KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK MEGHATÁROZÁSA

A városon jelenleg nagy átmenő forgalom halad keresztül. A belső úthálózat hiányzó strukturális elemeit (forgalmi- és gyűjtőút hálózat] hálózattá kell fejleszteni. Védett gyalogos területeket kell kialakítani. Azon túl, hogy ez az emberi élettér egyik legfontosabb helyszíne (találkozási-, pihenő-, bevásárló hely) függetlenedni tud a szükséges rossztól, a járműforgalomtól. A belváros, a Szabadság tér, a gyalogos terek közül a legnagyobb és legfontosabb, de további kisebb gyalogos területek, útszakaszok kialakítására is mód van egy-egy nevezetesség, üzletcsoportosulás, vagy zöldterület környezetében. A kastély előtt lehetőség van egy elegáns térség kialakítására. Mindezen helyekről ki kell szorítani a járműforgalmat, de ugyanakkor jól megközelíthetőnek kell lenniük (parkolás, tömegközlekedés, kerékpáros közlekedés). A városnak a közelmúltban készült el a Tömegközlekedési koncepciója, amelynek bevezetését 2009-től tervezik. Korszerű formát ölt a központi buszpályaudvar is, mert egy bevásárlóközponttal közös épület alatt kerül kialakításra. A parkolás tekintetében alapvetően fontos, hogy megfelelő mennyiségű parkoló álljon rendelkezésre a keresett helyszínek, vagy lakóterületek környezetében, de ez nem azonos azzal, hogy minden esetben "a kapuban kell kiszállnunk az autóból".

Két fő terület kiemelése fontos a közműfejlesztés témában, a vízbázis és védelme, valamint a távhő ellátás korszerűsítése. Fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a város területének szennyeződésérzékenysége kiemelten érzékeny minősítésű. Ennek megfelelően elsődleges feladat a sérülékeny vízbázisok megfelelő védelmének kialakítása és folyamatos fenntartása. Az Önkormányzat a távhő ellátó rendszerek gazdaságosságának javítására törekszik és ennek érdekében - többek között a város kedvező geológiai adottságaira való tekintettel - megvalósíthatósági tanulmányt készíttetett „a Geotermikus energia hasznosíthatósága Gödöllő távfűtésében". Megvizsgáltatta a hőszolgáltató hálózatrekonstrukciós - és fejlesztési terveinek nagyságrendjét, továbbá az egyéb megújuló energiaforrások kiaknázási és a távhő ellátó rendszerbe történő beépítési lehetőségeit.

A Településszerkezeti terv készítése során tehát átfogóan vizsgáltuk a város adottságait és lehetőségeit, melyek meghatározták azokat az elvárásokat, amik összefoglalásával készült a terv. Mivel a város jövőnk színtere, fontos a szakmai, jogszabályi megfeleltetések mellett a lakossági vélemények megismerése.

A készülő településszerkezeti tervről 2009. február 26-án 17 órakor a városháza nagytermében lakossági fórumot tartunk. A terv előzetesen is megtekinthető a Lakosságszolgálati Irodán vagy a fórum előtt a helyszínen.