- Mindenekelőtt köszönetet szeretnék mondani a határon túli magyarságnak és különösen az erdélyi magyarságnak azért, hogy amikor Magyarországon árvizek pusztítottak, és emberek ezrei veszítették el a lakásukat, akkor a határon túli magyarság az anyaországban élők segítségére siettek. Ez a támogatás nem csak anyagiakban volt jelentős, hanem lelkiekben is – kezdte beszédét a világtalálkozó második napján, június 28-án Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

Beszéde első részében összefoglalást adott az ország helyzetéről és az ország helyzetének megerősítésére elkészített 29 pontos intézkedési tervről.  Mint mondta, a határon túli magyarság számára is kulcsfontosságú, hogy ha Magyarország egy erős, tiszteletben álló ország, akkor ennek a pozitívumait ők is érzik.

A huszonkilenc pontos cselekvési tervből kiemelte többek között az egykulcsos, 16%-os adó, a családi adózás bevezetését, a bürokrácia csökkentése érdekében meghozott intézkedéseket, valamint kitért a fizetési plafon bevezetésére és a végkielégítések korlátozására is.

Mint mondta, rendkívül fontos, hogy a gazdaság mellett a családok is megerősödjenek.

Kitért a parlament és az önkormányzatok létszámának csökkentésére is, ami – mint mondta - erkölcsi alapot teremtett a további lépésekhez.

Szólt a nemzeti összetartozásról szóló és a kettős állampolgárságot lehetővé tevő törvényekről is, amiket nemzeti szempontból megkerülhetetlen törvényeknek nevezett.

A történelmi igazságnak megfelelően szembe kell nézni Trianon katasztrófájával, és fejet kell hajtani azok előtt, akik sokszor a szabadságukat és az életüket adták a határon túli területeken élő magyarság megmaradásáért. De ugyanakkor a jövő felé kell nézni és a körülöttünk lévő országokkal együttműködve kell törekednünk az ott élők helyzetének javítására – mondta Semjén Zsolt, aki egyúttal megköszönte Szili Katalinnak, aki világossá tette, hogy ez nem jobb vagy baloldal kérdése.

A nemzetpolitika kapcsán leszögezte: a magyar nemzet történelmi okok miatt három lábon áll, az anyaország magyarsága, a kárpát-medencei határon kívüli magyarság és a nyugati emigrációnak a magyarsága képezi ezeket. Ezért is, az új kormány egyetemes magyarságban gondolkodik.

Ezt segíti a kettős állampolgárságról szóló törvény, ami lehetővé teszi, hogy a magyarság most közjogi formában is megvalósíthassa egységét. Mint mondta, ezt egy kitűnő román törvény mintájára hozták meg, ami mindenben megfelel az unió előírásainak. „Ha az unió nem kifogásolta ezt a határon túli románság tekintetében, akkor Magyarország is megteheti ezt – jelentette ki.

A jövőről szólva elmondta, még júliusban összehívják a magyar-magyar értekezletet, amit 2004 decemberéig remekül működött, és fontosnak tartják a Szili Katalin nevéhez kötődő Kárpát-medencei magyar képviselők fórumának megtartását, és továbbműködését is.

Emellett szólt arról, hogy a jövőben a határon túli magyar szervezetek támogatása a tervek szerint a Szülőföld Alapon keresztül történhet majd.

A miniszterelnök-helyettes egyúttal felkérte a résztvevőket, hogy kapcsolódjanak be a Makovecz Imre tervei szerint megépítendő Magyar megmaradás templomának létrehozásába. Ehhez azt kérte, hogy a 9000 magyarok lakta település üzenjen egy mondaton a jövőnek, amit márványba vésnek, és ezeket felhasználják a templom felépítéséhez.