Ez kezdetben sokkal nagyobb területre terjedt ki, mint ma. A kialakításakor négy egységre osztották: a kastély északi homlokzatával szemben virágos kertre, attól jobbra eső zöldséges kertre, a park legmagasabb részén kialakított vadaskertre és attól délkeletre fácános kertre. Az Alsópark tehát Gödöllő mai helyzetének megfelelően nyugat-keleti irányban a kastélytól a Máriabesnyő és Szárítópuszta felé hajló dombok felső részéig terjedt, észak-déli irányban pedig a Szabadság úttól az Ady Endre sétányig, majd a MÁV-állomástól megközelítőleg a Köztársaság útig szélesedett.
Már 1751 augusztusában, Mária Terézia itt jártakor is fontos szerephez jutott az Alsópark, a királynő az itt lévő vadaskertben állatviadalt tekintett meg. III. Antal idején jelentős változtatásokat hajtottak végre a területen. 1817-ben létrehozták a Hattyús tavakat.
Gödöllő mai helyzetének megfelelően az egyik tavat a Volán buszpályaudvar és a kastélyt a vasútállomással összekötő középső sétány közötti területen; a másikat pedig a zeneiskola mögött, a középső sétány és a kertészet közötti részen építették.
Az Alsóparkot érintő fontos változás 1866-ban történt, amikor megépült a vasút, ami kettévágta az egykori vadaskertet. A fácános különálló terület lett, az Alsópark pedig a kastély és a vasút közötti területre szűkült. Az ezt követő időszakot Ferenc József és Erzsébet királyné gyakori itt tartózkodása határozta meg, a kastély és parkjai beleolvadtak a környező tájba.
Az Alsópark általános rendezését 1873-ban kezdték meg. Ekkor temették be a kastéllyal szemben lévő hattyús tavat. Az épület főhomlokzatától a jelenlegi kertészet irányába eső tó feltöltésére pedig 1894-ben került sor.
1866 után az Alsópark már csak a kastély és az attól keletre található, újonnan épült vasúti pálya közötti részen terült el. A bekerített Alsóparkba bárki szabadon bejárhatott.
A XX. század Alsóparkot is érintő, legjelentősebb eseménye az 1933-ban megrendezett Jamboree volt. Az ide érkezett cserkészek közül itt helyezték el a belga, a luxemburgi, az örmény, a szír, a román, a francia, a litván, az észt, a dán, az amerikai, az izlandi és a magyar diákokat. Később, 1939-ben a kisebb
létszámú lánycserkész találkozót (Pax Ting) is itt rendezték meg.
1947-ben, az akkori pártok vezetői, a községi főjegyző és a Nemzeti Bizottság elnöke az Alsópark felosztására tettek javaslatot, s ez a gondolkodásmód határozta meg az Alsópark sorsát a következő évtizedekben.
Az elmúlt néhány évben az önkormányzat megtette az első lépéseket annak érdekében, hogy az Alsópark ismét visszanyerje régi pompáját. A kastély és a művelődési ház közötti területet úgy alakítják át, hogy azok egymás vonzerejét erősítsék. A Norvég Alap segítségével felállították a megújult Világfát, és a programhoz kapcsolódva rövidesen megkezdődik az egykori Hattyús-tó helyreállítása is. A létesítményhez díszkertet és hattyús sétányt alakítanak ki. Ennek az előkészítése már folyamatban van. Az idei esztendőben két régi városi terv megvalósulására is lehetőség nyílt:
– Az önkormányzatnak sikerült megállapodni az egykori Testőrlaktanya tulajdonosával, és a képviselő-testület döntése értelmében megvásárolja a műemlék épületet, amit a felújítást követően kulturális célokra kíván hasznosítani;
– Itt alakítják ki a város központi játszóterét, a lakótelep és az óvoda melletti részén. Ezeket a fejlesztéseket önerőből valósítja meg a város.

(forrás: dr. Krassay László: A gödöllői Alsópark rövid története)