A Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára hangsúlyozta: az állampolgári nevelés célja az, hogy a diákokat képessé tegye a gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális életben való gondolkodó és felelős részvételre. Az államtitkár úgy vélte, ehhez nem csupán tudásra, hanem bizonyos készségek és attitűdök fejlesztésére is szükség van. „Válaszokat keresünk a XXI. század új kihívásaira, fel kell vérteznünk a fiatalokat azzal a képességgel, hogy szembe tudjanak nézni az olyan problémákkal, mint a világra kiterjedő gazdasági válság; mindezeket keretbe foglalja az aktív állampolgárság” – mondta Hoffmann Rózsa.
Andrulla Vasziliu, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságért felelős biztosa arról beszélt, hogy „a válság nyomán világossá vált: olyan állampolgárokra van szükség, akik meg tudják oldani a problémákat”. Az oktatási és képzési rendszereknek jobban kell igazodniuk a társadalom igényeihez, ezért is örülök a magyar elnökség témaválasztásának – méltatta az elnökség törekvéseit a biztos.

A nem hivatalos ülés első szakaszában az aktív állampolgársághoz szükséges legfontosabb készségekről beszéltek a miniszterek. Megvitatták, hogy az európai együttműködés hogyan tud hozzájárulni a szóban forgó tudás elsajátításához. A tagállamok képviselői elsősorban a vállalkozói készségek elsajátításának és a pénzügyi tudatosságra nevelésnek a fontosságát hangsúlyozták, mind az életben való érvényesülés, mind a társadalmi felelősség szempontjából.
Hoffmann Rózsa szerint a magyar elnökség azon van, hogy a közös európai célkitűzések között az aktív állampolgárságra nevelés kellő hangsúllyal jelenjen meg, és a tagállamok között minél szorosabb együttműködés jöjjön létre. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a téma az Európa 2020 stratégia megvalósításához is jelentősen hozzájárul.
A munka során a nem kormányzati szereplők bevonását is fontosnak tartja a magyar elnökség.

(c) Tatár Attila felvételei