A projekt célja az alacsony szélsebességnél is működő közepes teljesítményű áramtermelő szélkerék tervezése és a prototípus legyártása volt, tudtuk meg Horváth Gábor ügyvezető igazgatótól. A terveket magyar mérnökök készítették, a berendezés hazai üzemekből került ki. A gödöllői mérnöki iroda innovációs kezdeményezésének megvalósítását a Műegyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának kutatói támogatták.
A szélkerekek fejlesztése, gyártása és telepítése környezetvédelmi, energetikai és stratégiai szempontból is előnyös, ugyanis a szélerőmű működése során nem bocsát ki káros anyagot, a szél megújuló – fenntartható – energiaforrás, és mivel a szélkerék szétszórtan telepíthető, természeti csapás esetén javíthatja az energiaellátás biztonságát. Végül, de nem utolsósorban: hazai gyártás esetén növelheti a foglalkoztatást.
A prototípusnak az "elektromos generátor" szavak összevonásából az "eGEN"-nevet adták, amit a Magyar Szabadalmi Hivatalnál levédtek. A prototípust bemutató új honlap címe: www.eGEN.hu
A projekt szakmai napján Fábián Zsolt alpolgármester Gödöllő város energetikai fejlesztései címmel tartott előadást. Mint elmondta, az önkormányzat éves energiaköltsége közel 700 millió forint. A közétkeztetés például 27, a távhőszolgáltatás közel 300 millió forint energiát emészt fel. Az 1960-as és 1970-es évek tömeges lakásépítése során gyakran a legelemibb energetikai szempontokat is figyelmen kívül hagyták. A középületek építésére ugyancsak jellemző volt az energiapocsékolás. Még a viszonylag új épületek, mint a városház, vagy a művelődési központ sem teljesítették az akkori energetikai követelményeket sem.
Az önkormányzat számos energetikai területet korszerűsített. Felújította a fűtőműveket, melyek kétezer lakást és városközponti intézményeket szolgálnak ki. A közvilágítás modernizálásának költségei három év alatt megtérültek. A korábbi higanygőzlámpák 635, a jelenlegi nátriumlámpák és kompakt fénycsövek 290 kW teljesítményt igényelnek. A következő lépés a led lámpák alkalmazása lehet, de ez a technológia még további fejlesztést igényel. A szennyvíztisztító telepen már évek óta működő biogázüzem a telep hőenergia szükségletének az 55 százalékát fedezi. A Szent István Egyetemmel együttműködve 35 négyzetméter felületű napkollektoros berendezés melegíti nyáron az egyetemi strand, télen az egyetemi óvoda vizét. 
Fábián Zsolt beszámolt azokról a nemzetközi pályázatokról is, amelyekben a palotakerti lakótelep energiatakarékos felújítására, a biomassza potenciál vizsgálatára, a termálenergia hasznosítására kereste az önkormányzat a megoldásokat. Jelenleg a termálenergia kiaknázása látszik a legperspektivikusabb lehetőségnek.      
2007-ben energetikai audit készült az önkormányzati intézményekről. A főbb javaslatok fűtési rendszerek modernizálására, nyílászárók cseréjére, födém- és homlokzatszigetelések javítására, villamos rendszerek rekonstrukciójára és megújuló energiaforrások telepítésére vonatkoztak. Összesítve 811 millió forint értékű beruházást javasolt a felmérés, ami által évi 41 millió forint energiaköltség takarítható meg. A megtérülési idő a legjobb esetben is 10 év. 
Ezek a beruházások tehát drágák. Akkor érdemes a megvalósításukhoz látni, ha pályázati támogatás érhető el, vagy összeköthetők egyéb célú fejlesztésekkel. Ilyen példák is születtek az elmúlt években/hónapokban Gödöllőn, mint például a Damjanich Iskola bővítése, a Zöld Óvoda felépítése, a Művészetek Háza felújításának első üteme vagy a nyílászáró cserék a gimnáziumban, a Tormay Károly Egészségügyi Központban, az Erkel Iskolában és az idősek otthonában. Befejezésül Fábián Zsolt elmondta, hogy jelenleg nem célszerű egy új önkormányzati energetikai stratégia kidolgozása, hiszen a kormányzat önkormányzati reformra készül, és az önkormányzati működés jövőbeli feltételei ismeretlenek.
A program keretében Dán András egyetemi tanár a Műegyetem Villamos Energetika Tanszékének energetikai jellegű fejlesztéseiről adott szakmai tájékoztatást. Mint kifejtette, a szélerőművek hazai elterjedésének fő akadálya az energia tárolásának megoldatlansága.