Gödöllő

Városi Információs Portál

Alapértelmezett verzió English version
Polgárok Turizmus Ügyintézés Gazdaság Hírek
Eseménynaptár
H K Sz Cs P Sz V
         1  2  3
 4  5  6  7  8  9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Önkormányzati hírek



Keresés:   
2011.10.29 09:18
Ünnepség a Liszt Ferenc utcában
Nyomtatható verzió

Összesen a huszadik, idén az ötödik utcanév emléktáblát avatták fel pénteken a Liszt Ferenc utcában. A személyekről elnevezett utcák ilyen módon történő megjelölését a Török Ignác Gimnázium kezdeményezte 2008-ban, amikor is a Vécsey Károly utca tábláját készítették el. A kezdeményezést felkarolta a Gödöllői Lokálpatrióta Klub, mondta köszöntőjében Pintér Zoltán alpolgármester és ahhoz a helyben élők is rendre  csatlakoznak. 

Így történt ez a Liszt Ferenc utcában is, ahol a lakosok számára vetítve talán a legtöbb zenész lakik a városban. Az alpolgármester kiemelte Lázár Attilának, a Chopin Zeneiskola  igazgatóhelyettesének és Varga Árpádnak a városrész önkormányzati képviselőjének a segítségét. 
Az avatáson Széphalmi Pál valamint Benedek Krisztina és tanítványai népzenével, Szelba Szabolcs szavalattal, Lázár Attila és Barta Katalin Liszt Szerelmi álmok című művének kürt-zongora átiratával működtek közre. 
Dr. Szilágyi András zenetörténet kutató, akinek a közelmúltban könyve jelent meg Liszt Ferencről, táblaavató beszédében örömét fejezte ki az iránt, hogy Gödöllőn Liszt Ferencről utcát neveztek el. Hazánk kiemelkedő személyiségei legalább ennyit minden városban meg is érdemelnek. Még nagyobb öröm, hogy az utcában Liszt Ferencnek emléktáblát állítunk éppen most, születésének 200. évfordulóján. 
- Szerettem volna ezen ünnepélyes alkalommal megemlékezni olyan életeseményről, mely Lisztet Gödöllőhöz kapcsolja – mondta a továbbiakban. - Tudomásom szerint azonban Liszt Ferenc nem járt Gödöllőn. Van azonban egy kedves történet, mely közvetve mégis kapcsolatos Gödöllővel és Liszt Ferenccel. Ennek mélyebb hátterével kapcsolatban azonban érdemes felidézni, hogy Liszt fiatal korában ismételten is pap szeretett volna lenni. Kedves barátja, Lamennais abbé a következő indoklással beszélte le erről: „A zenei tehetség Isten adománya. Te ne légy pap, kötelességed Istent zenével szolgálni.” Ennek következtében Liszt gondolatvilágában a zseniális művész társadalmilag azonos rangú a koronás főkkel, mert a zsenialitás Isten kegyelméből adatik, az uralkodók Isten kegyelméből viselnek koronát.
Megtörténhetett volna, hogy Erzsébet királyné meghívja Lisztet a kastélyba egy kis muzsikálásra. De ez nem történt meg. l884 decemberének elején azonban megjelent Pesten Lisztnél Erzsébet főudvarmestere, bizonyos Nopcse báró Gödöllőről, és bejelentette, hogy a királyné néhány főméltóságú udvarhölgye hallani szeretné őt játszani. Liszt a lakásán, az akkori Zeneakadémián – állítólag házikabátban – fogadta őket: Nopcse báró kíséretében megjelent Maria Valeria főhercegnő, királykisasszony, Amelia hercegnő, Branca bárónő és Kornis grófnő. Liszt a saját „udvartartásával” fogadta őket: Erkel Ferenc, a zeneakadémia igazgatója, Táborszky zeneműkiadó és egy tanítvány, Rennebaum társaságában. Liszt huncut mosollyal bókolt az előkelőségeknek: „Szolgálni fogok, ahogy az öreg pudlikutya még tud”, majd eljátszotta egyik hangversenyetűdjét: Un sospiro (Sóhajtás). Majd bejelentette, hogy „Én vagyok a klasszikus cigány” és eljátszotta a 13. Magyar rapszódiát. Végül „Még egy kis bécsi emlék” bevezetés után a Soirées de Vienne (Bécsi esték) 6. darabját.
Mennyivel szebb lett volna, ha mindez a Gödöllői Királyi Kastélyban esett volna meg!

  


Látogatottság: 2053
Keresés

DÍJAK, ELISMERÉSEK

2018




2017






2016



2015




*

Városimázs filmek
Filmek - A Szecesszió Éve Gödöllőn
                                       

Időjárás

az

előrejelzése


Copyright © 2010
Gödöllő Város Önkormányzata
Adatvédelem|Médiaajánlat
Impresszum|Technikai információk|Oldaltérkép
Powered by Webgyár
Design by Monokrome Vision