Az eseményhez kapcsolódóan időszaki kiállítás is látható a város és a BKV szervezésében a Királyi váró felújított épületében – tette hozzá az igazgató.
A kezdetben Cinkotáig, majd Kerepesig, végül 1911. november 25-től Gödöllőig közlekedő „villanyostól" azt várták, hogy hozzájárul az ideérkező nyaralók számának növeléséhez, és segíti a településen belüli közlekedést is – kezdte a történeti háttér bemutatását Merva Mária.
Noha vasút is összekötötte a települést a fővárossal, a HÉV gödöllői járatának indításával Cinkota, Kerepes és Mogyoród is elérhetővé vált, gyorsabb összeköttetést teremtve a települések között. „Gödöllő járási központ volt, ezért egyszerűbb és kényelmesebb elérése fontos szempont volt” – emelte ki a városi múzeum vezetője.
A turisták, nyaralók számának növelésével kapcsolatos várakozásokat azonban felülírta a történelem. Míg korábban Gödöllő kedvelt pihenőhelye volt a fővárosból érkező középosztálybeli polgároknak, az I. világháború sok szempontból átrendezte a szokásokat, és azt követően már egyre kevesebben érkeztek.
„A század elején sokan béreltek vagy építettek itt nyaralót, Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona családja is itt töltötte a nyarakat, de itt élt nyaranta Sík Sándor famíliája is” – emelte ki Merva Mária.
Az évek során világossá vált az is, hogy a HÉV sínpárja kettészeli a várost, elvágva a központot a kastélytól és az egyetemtől. Ha a kastély kapuját este bezárják, két Gödöllő van Magyarországon – idézte fel Móricz Zsigmond megállapítását a településről a múzeumigazgató, hozzáfűzve: ez ma is nagy kihívás a város számára.
A HÉV nem váltotta be a belső közlekedés javításához fűzött a reményeket sem, az összesen négy megálló nem tudott olyan hasznos lenni, mint a szintén 1911-ben indult, a népnyelvben „kismukiként” emlegetett vasúti járat, amely Veresegyházat és Vácot kapcsolta Gödöllőhöz és Budapesthez.