Európában az ökológiai művelésbe vont területek nagysága a 2004-től 2009-ig terjedő időszakban 6,4 millió ha-ról 9,1 millió ha-ra növekedett, ami 42 %-os bővülést jelent. Ezzel szemben Magyarországon ugyanebben az időszakban stagnálás, illetve a fokozatos visszaesés volt tapasztalható. A több mint tíz éve kitűzött 300 ezer ha-os programcélt nem közelítettük meg, miközben a mezőgazdasági szempontból kedvezőtlenebb adottságokkal rendelkező Csehországban mára 400 ezer ha minősített területen folyik biogazdálkodás.
A Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció az ökológiai mezőgazdaságot, mint nagyobb munkaigényű, ezáltal a vidéki foglalkoztatásban hangsúlyos szerepet játszó, az erőforrásokkal fenntarthatóan gazdálkodni képes, és egészséges élelmiszert előállító ágazatot fejlesztési prioritásként kezeli. Közismert, hogy hazánk adottságai a biogazdálkodás számára kedvezőek, ugyanakkor a termelés oroszlánrésze alapanyagként, feldolgozatlanul hagyja el az országot. A belső bioélelmiszer-fogyasztás elhanyagolható, a biotermékek lakosság körében való ismertsége és népszerűsége még mindig meglehetősen csekély. A piac alacsonyan szervezett, a termékpályák koordinációja, az ágazati szereplők együttműködése nem kielégítő, a termelők piaci ingadozásokkal szembeni kiszolgáltatottsága nagy.
A gödöllői székhelyű Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet meggyőződése, hogy az összefogás, az együtt gondolkodás szükségszerű a magyar ökológiai mezőgazdaság sikeres fejlődéséhez. Új, független kutatóintézetként feladatuknak érzik, hogy teret adjanak az ágazat minden szereplőjét megszólító érdekegyeztető és a lehetséges fejlesztési irányokat meghatározó szakmai fórumnak. Céljuk, hogy képet alkossanak a magyar biogazdálkodás jelenlegi helyzetéről és a rendezvény zárásaként a résztvevőkkel együtt megfogalmazzák a hazai ökológiai gazdálkodás térnyeréséhez szükséges legfontosabb kutatás-fejlesztési és cselekvési irányokat.