Gödöllő

Városi Információs Portál

Alapértelmezett verzió English version
Polgárok Turizmus Ügyintézés Gazdaság Hírek
Eseménynaptár
H K Sz Cs P Sz V
 1  2  3  4  5  6  7
 8  9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31        

Önkormányzati hírek



Keresés:   
2012.02.21 11:34
A járási rendszer kialakításának kérdőjelei - Félmilliárd forint is hiányozhat jövőre
Nyomtatható verzió

– Senki sem hullatott oroszlánkönynyeket a közigazgatás járási szintjének 1984-es megszüntetésekor, mert e döntés mögött az a felismerés állt, hogy a járások feladatellátása nem volt hatékony és nem volt állampolgárbarát, érvényesült az íróasztal effektus. Hiányzott a társadalmi kontroll; a hivatal óhatatlanul inkább a felsőbb szerveknek igyekezett megfelelni, mint a lakosság igényeinek. Most pedig nem értjük, miért van szükség a járási rendszer újbóli, egyszerre előkészítetlen és elkésett bevezetésére, amikor a rendszerváltással megalakult önkormányzatok húsz év alatt bebizonyították, képesek ellátni a rájuk bízott állami feladatokat – mondta a Gödöllői Szolgálat e heti számában megjelenő interjújában Gémesi György polgármester. A lap abból az alkalomból kérdezte, hogy az általa vezetett Magyar Önkormányzatok Szövetsége január 20-án és február 13-án is állásfoglalást adott ki a járások kialakítása kapcsán. 


– Történt-e változás a két nyilatkozat között eltelt időben?
– Sajnos továbbra sincs ismeretünk arról, hogy mely állami feladatok kerülnek a járásokhoz, azok hivatalai hol fognak működni és kikkel kívánnak dolgozni. Nem lehet kétséges, hogy ezek a tényezők életbevágóan fontosak az önkormányzatok számára, hiszen feladatot és szakembereket a járási hivatalok elsősorban a polgármesteri hivataloktól vehetnek át. Úgy hírlik, hogy az építéshatósági, gyámhivatali és okmányirodai feladatokat kapják meg a járások, de ez még nincs sehol sem leírva, legalábbis mi nem ismerjük, jól lehet, legutóbb a belügyminiszter hívta egyeztetésre az önkormányzati szövetségeket. Érdemi egyeztetés azonban nincs. Hiszen azt sem tudjuk, hogyan történik meg az átmenet. Vegyük Gödöllő példáját! Évente 44 ezer államigazgatási ügyet intéznek a polgármesteri hivatal munkatársai. A folyamatok átvételének-átadásának már most el kellene kezdődnie, ha a járások jövő januári indítását tűzték ki célul. 
– Nem változtak a tervek? Továbbra is 168 vidéki és 7 budapesti járás alakulásával számolhatunk? 
– Ebben következetes a kormányzat, de továbbra sem lettünk bölcsebbek abban a kérdésben sem, hogy mi indokolja a mérhetetlen különbséget a 10-20 ezer lakosú járások és a 180 ezer fősre tervezett gödöllői járás között és miként teljesíthető az a cél, hogy a településektől a járásközpont ne legyen messzebb 30 kilométernél.
– Az újabb állásfoglalás elengedhetetlennek tartja, hogy a járási hivatalokat politikai pártokhoz nem kötődő, azoktól teljesen független szakemberek irányítsák.
– Igen, mert bejárta a sajtót a hír, mi szerint nem csak a szakmai, hanem a közigazgatási  szakmában értelmezhetetlen „bajtársi” szempontok is számíthatnak majd a járási hivatalok vezetőinek kijelölésénél. Ezért is ragaszkodunk ahhoz, hogy a járási hivatalok felett az oda sorolt települések társadalmi kontrollt gyakoroljanak, sőt, a vezetők kinevezésének legyen feltétele a térség önkormányzatai többségének egyetértése. E szempontok is szükségesek ahhoz, hogy az államigazgatás jól működő, demokratikus szerve jöjjön létre. A járási rendszer azonban – félreértés ne essék – nem az önkormányzati rendszer újabb szintje lesz.   
– Az önkormányzatok az új közoktatási törvény szerint elveszítik iskoláikat, mivel azokat államosítják és a járási hivatalok felügyelete alá tartoznak majd.  Hozhat-e ez megtakarítást a gazdálkodásban?
– Nem, éppen ellenkezőleg!
– Ez meglepően hangzik.
– Információnk szerint az önkormányzatokat a tőlük elvételre kerülő feladatok finanszírozásánál lényegesen nagyobb pénzügyi elvonás éri a jövő évtől. Az oktatásnál maradva,
Gödöllő az idén 758 millió forintos állami normatíván túl 742 millió forint saját bevétellel támogatja az általános iskolák, a zeneiskola, a Török Ignác Gimnázium, valamint az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat működését. Mielőtt azt gondolnák, hogy ez az összeg megmarad, sajnos nem így van, ugyanis természetes, hogy az állami normatívát elviszik, de ezen felül az önkormányzatok saját bevételéből elveszik az iparűzési adó ötödét (Gödöllőn 400 millió forintot), a gépjárműadót (240 millió forint) és a helyben maradó korrigálatlan személyi jövedelemadó hányadot (630 millió forint). Ez összesen 1 milliárd 270 millió forint. Ez azt jelenti, hogy 500 millió forintnál több forráselvonásra számíthatunk a feladatelvonás során. Arra még nem tudunk válaszolni, hogy ez a hogyan oldható meg. Lényegesen több pénzünket veszik el, mint amennyivel ma önerőből hozzájárul Gödöllő a még hozzá tartozó oktatási-nevelési intézmények működéséhez. 


Látogatottság: 1723
Keresés

DÍJAK, ELISMERÉSEK

2018




2017






2016



2015




*

Városimázs filmek
Filmek - A Szecesszió Éve Gödöllőn
                                       

Időjárás

az

előrejelzése


Copyright © 2010
Gödöllő Város Önkormányzata
Adatvédelem|Médiaajánlat
Impresszum|Technikai információk|Oldaltérkép
Powered by Webgyár
Design by Monokrome Vision