Gödöllő

Városi Információs Portál

Alapértelmezett verzió English version
Polgárok Turizmus Ügyintézés Gazdaság Hírek
Eseménynaptár
H K Sz Cs P Sz V
 1  2  3  4  5  6  7
 8  9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31        

Önkormányzati hírek



Keresés:   
2012.03.28 16:53
Átrajzolják Magyarország térképét
Nyomtatható verzió

Köszönőviszonyban is alig vannak egymással a térképek, amelyek Magyarország mostani és a 2013-ban bevezetendő közigazgatási rendszerét mutatják be. Ennél is nagyobb problémát jelenthet azonban, hogy még mindig nem dőlt el, mire lesznek jók a járások, mit csinálhatnak a régiók és a kistérségek, sem az, hogy kik állhatnak a rendszer élén - írja a Világgazdaság Online.



Földrajztanár legyen a talpán, aki megpróbálja pontosan bemutatni, milyen új térképekkel kell megismerkedni, amikor átszervezik a magyar közigazgatást. Ám nem csak nekik, hanem a politikusoknak is kemény dió, hogyan alakítsák ki az új, járásokat is magukba foglaló, a megyék, a városok, a régiók és a kistérségek feladatait is teljesen átalakító rendszert. Már csak nyolc hónap maradt arra, hogy előkészítsék a feladatkörök és a határok teljes átrajzolását.
A járások határainak kialakítása előtt hosszas találgatások folytak, mi alapján határozhatják meg ezeket – végül egyik korábbi elképzelésre sem hasonlít a végeredmény. Adott volt pedig az a járási beosztás, amelyet 1983-ban szüntettek meg: ez 83 járásra osztotta az országot, szemben a korábbi, a II. világháború után kialakított, 150 járásos rendszerrel. Logikus lett volna az is, hogy a – nagyjából csak az EU-s támogatások elszámolása miatt kialakított – kistérségeket nevezzék át járásra és adjanak nekik szélesebb hatáskört: ez 173 egységet jelent. Sőt, felvetődött az is, hogy ha úgyis új választási rendszer jön 2014-től, a választókörzetekhez igazítsák a járásokat. Ehhez képest 168 részre bontanák a vidéket, a járáshatárok azonban nem követik a már meglévő beosztások vonalát.
Különösen problémás lehet Budapest közvetlen környékének átrajzolása. Az agglomeráció körzetekre osztására már most is létezik működő szabályozás, de az új rendszer ezt sem követi. Látványos például már első ránézésre is a váci járás formája: a keleti és nyugati felét csupán egy szűkebb folyosó köti majd össze. Érdekes lehet a gödöllői járás is, ott egy szinte Budapest-területű egységet hoznak létre, amelynek egyik vége már a fővárossal, a másik Heves megyével határos – miközben Pest megyének már most is az az egyik legnagyobb problémája, hogy a budapesti agglomeráció és a központtól távolabbi vidékek teljesen különböző problémáit kéne együtt megoldania. Jelentősek a méretbeli különbségek, azt például Gémesi György , a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke panaszolta el korábban a Világgazdaságnak, hogy a gödöllői és a szobi járás közt több, mint tízszeres a népességbeli különbség. Ami pedig magát a fővárost illeti, ott mindenkit meglepett az a terv, amely hét körzetre bontaná Budapestet. A kidolgozatlanság szélsőséges példája volt, hogy a legelső, azóta már javított tervezet Budafokot véletlenül két körzethez is besorolta.
A járások megjelenésével a kistérségek gyakorlatilag minden szerepüket elvesztik. Hasonló sors vár a régiókra is: e két közigazgatási szintet az EU-s elszámolási rendszer miatt kellett bevezetni, a mostani kormánypártok pedig még ellenzékben sosem titkolták, hogy nem túlzottan kedvelik ezt a beosztást. Az EU miatt persze régiók maradnak, ám a jelentőségük továbbra is elhanyagolható lesz. A megyék erősen szűkített hatáskörrel megmaradnak.
Egyértelmű az, hogy az irányításban nagyobb szerepet szánnak a kormánynak. A megyék meggyengítése után sok feladatot kaptak meg a megyei kormányhivatalok vezetői, akiket nem közvetlenül választanak, hanem a miniszterelnök jelöli őket. Parlamenti folyosói pletykák szerint ott van a tervek közt az, hogy a járások élére is hasonlóképp nevezzenek ki irányítókat, Tállai András önkormányzatokért felelős államtitkár pedig már az önkormányzati törvény bemutatásán közölte, hogy a járásoknál nem lesz választás. Ha tehát megvalósulnak ezek a tervek, akkor a kormány bebiztosítja magának a teljes közigazgatási rendszer közvetlen irányítását – egyben viszont el is veszi magától azt a lehetőséget, hogy ha leváltják, akkor mint például 2006 és 2010 közt, a legtöbb helyi ügyben ők dönthessenek még ellenzékből is.

Szerző: Sztojcsev Iván



Látogatottság: 1458
Keresés

DÍJAK, ELISMERÉSEK

2018




2017






2016



2015




*

Városimázs filmek
Filmek - A Szecesszió Éve Gödöllőn
                                       

Időjárás

az

előrejelzése


Copyright © 2010
Gödöllő Város Önkormányzata
Adatvédelem|Médiaajánlat
Impresszum|Technikai információk|Oldaltérkép
Powered by Webgyár
Design by Monokrome Vision