Gödöllő

Városi Információs Portál

Alapértelmezett verzió English version
Polgárok Turizmus Ügyintézés Gazdaság Hírek
Eseménynaptár
H K Sz Cs P Sz V
 1  2  3  4  5  6  7
 8  9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31        

Önkormányzati hírek



Keresés:   
2012.05.22 19:03
Közös platformon a közoktatás államosítása előtt
Nyomtatható verzió

Ha a pedagógusok és a polgármesterek összefognának, talán egy mindenki számára elfogadható köznevelési törvény születhetne.

Egy hónap múlva vége a 2011-2012-es tanévnek, de még mindig sok az olyan kérdés a közoktatás átalakítása ügyében, amire sem a pedagógusok, sem az önkormányzatok, sem a szülők nem ismerik a választ. A bizonytalanságot fokozzák a köznevelési törvény és a Széll Kálmán Terv 2.0 közötti ellentmondások is. Az 1,4 millió tanulót és 121 ezer pedagógust érintő, nyitott kérdésekre keresték a választ „Az intézményfenntartás kérdőjelei az államosítás után” című szakmai értekezlet résztvevői – köztük Gémesi György, a MÖSZ elnöke –, május 22-én, Budapesten.
Galló Istvánné, a Pedagógus Szakszervezete (PSZ) elnöke szerint a köznevelési törvény és a Széll Kálmán Terv 2.0 legnagyobb ellentmondása az, hogy az utóbbi a teljes államosítás helyett visszahelyezi a működtetéssel kapcsolatos feladatokat az önkormányzatokhoz. Az önkormányzatok azonban nem tudják, miből fogják az üzemeltetéssel és karbantartással kapcsolatos költségeket kigazdálkodni, és tömegesen adják intézményeiket valamely egyháznak. Ezt azonban – az elnök asszony szerint – számos probléma okozója lehet. Ha ugyanis egy az önkormányzat az egyetlen iskoláját adja egyházi kezelésbe, akkor sérül a világnézeti semlegességhez való oktatás alkotmányos joga, és a pedagógusok is kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek: amelyikük nem tud, vagy nem akar megfelelni az egyházi elvárásoknak, elveszítheti állását.
A PSZ elnöke bírálta a napokban elfogadott Nemzeti alaptantervet is, mivel abban a közoktatás uniformizálásának, az intézményi önállóság megszűntetésének eszközét látja, míg a technikailag hiányos, hatástanulmányok nélkül készült köznevelési törvény bevezetése nagyarányú forráskivonáshoz, az intézmények összevonásához és megszüntetéséhez, pedagógusok ezreinek elbocsátásához, a közoktatás összeomlásához vezet.
Nem látja optimistábban a jövőt Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke sem. Úgy véli, érthető, hogy a felelősen gondolkodó önkormányzatok az egyházakhoz menekítik oktatási intézményeiket, az viszont baj, hogy ezt a pedagógusokkal és a szülőkkel való egyeztetés nélkül teszik. A PDSZ elnöke szerint az egyházi iskolákba kényszerülő pedagógusok jelentős részének képmutatóvá kell válnia állása megtartásáért, s így képmutató gyerekeket fog nevelni. A szakszervezeti vezető attól is tart, hogy sosem valósul meg a szakma előtt mézesmadzagként elhúzott pedagógusi életpálya modell, vagy ha igen, akkor annak költségeit az elbocsátott kollégákon fogják megspórolni.
Mendrey László felhívta az egybegyűltek figyelmét az öt ágazati szakszervezet által a Pedagógusok Napjára szervezett demonstrációra is, melynek legfőbb célja, hogy egy évvel halasszák el a köznevelési törvény hatályba léptetését. „Gyertek, ne féljetek, akkor talán később sem lesz okotok félni!” – bíztatta a hallgatóság soraiban helyet foglaló kollégákat.
„Dorog nem híve az államosításnak, annak, hogy az önkormányzati feladat-és hatáskör az ingatlanok elvételével csorbát szenvedjen” – kezdte Dr. Tittman János, a város polgármestere, majd kifejtette, hogy az általa vezetett önkormányzat, mindig is konszenzusra, sőt az utóbbi időben kistérségi szintű konszenzusra törekedett az intézményfejlesztés terén. A közoktatási intézmények esetében négy éve megindult kistérségi fejlesztő munka most megszakadni látszik, ám a szűk mozgástér miatt egyelőre nem tudják, miképpen alkalmazkodjanak a megváltozott helyzethez. 
„Bármerre, ahol csak jártam az országban, azt tapasztaltam, hogy a települések szeretnék megtartani iskoláikat” – osztotta meg országjáró konzultáció-sorozatának tapasztalatait a konferencia résztvevőivel Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke. A települések többsége ugyanis jó gazdái voltak intézményeiknek, csak az évek alatt „kiment alóluk a finanszírozás”. Ezért teljesen elfogadhatatlan – folytatta –, hogy a jövőben miért nem lehet egy önkormányzat intézményfenntartó, amikor egy alapítvány vagy egyház igen. Gémesi György nem érti azokat az önkormányzati érdekszövetségeket vezető kormánypárti politikusokat sem, akik most nem emelik fel a szavukat, s homlokegyenest mást mondanak annak, amit 1990-ben képviseltek.
A MÖSZ elnöke egyetért az esélyegyenlőség megteremtésének céljával, de szerinte annak nem a teljes közoktatás központosítása, hanem a mindenütt egyenlő színvonalú oktatás feltételrendszerének biztosítása lenne a megfelelő eszköze. Gémesi György szerint a közoktatás jelenleg működő, jó szerkezetének átalakítása, szétverése több mint hiba, és számos veszélyt rejt magában. A második Széll Kálmán Tervben nincsen pontosan tisztázva, hogy mi a fenntartás és az üzemeltetés közötti különbség, s hogy az intézmények fenntartásának és felújításának költségeit miből teremti majd elő az önkormányzat, azt pedig jó lenne tudni, miképpen lehet majd a három éves kortól kötelező óvodáztatást úgy megoldani, hogy az „többletlétszámmal ne járjon”.  
Szabó Gellért, Szentkirály polgármestere, a Magyar Faluszövetség elnöke a kistelepülések szemszögéből közelítve világított rá a köznevelési törvény ellentmondásaira, majd a végrehajtási rendeletek hiányára, és a késlekedés következményeire figyelmeztetett. „Minden egyes nap, ami bizonytalanságban telik, rontja a kistelepülési közösségek pozícióit – fogalmazta –, ugyanis, amíg nem tudjuk, meddig lesz a településünkön felső tagozatos iskola, a szülőkben az az érzés erősödik, hogy biztosabb a városi iskolába íratni a gyermeküket.”
 „A dolgok eldőltnek látszanak, úgyhogy most azzal kellene foglalkoznunk, mi lesz az államosítás után” – konstatálta Zsombok Lajos, Lengyeltóti polgármestere, aki kívülről-belülről ismeri a helyzetet, hiszen polgármesterré választása előtt intézményvezető, míg azt megelőzően, évtizedekig pedagógus volt. Szerinte – többek között – arra kellene választ találni, hogy mi lesz az integrált intézményekkel, a konyhákkal, a sportcsarnokokkal, illetve, hogy ki finanszírozza majd a pedagógusoknak nem minősülő, de az oktatói munkát segítő alkalmazottak bérét. A sok nehézség közepette azonban örömteli – véli Zsombok Lajos –, hogy most eljött az a pillanat, amikor a pedagógusok és a polgármesterek képesek összezárni a közös célok érdekében.
Juhász Béla, Sződliget polgármestere kiszámította, hogy míg iskolájuk fenntartása éves szinten 130 millió forintba kerül (amit most 60 százalékban az önkormányzat, fennmaradó részben az állam fizet), addig az államosításnál valószínűleg elvonásra kerülő adókkal, 163 millió forintos saját bevételtől esnének el. A két szám különbségéből pedig sok egyéb feladatot kellene finanszírozniuk. A megoldást az iskola épületének társasházzá nyilvánításában vélték megtalálni, ami ellen azonban törvényességi kifogást emeltek, úgyhogy az ügy jelenleg sincs lezárva. Hasonlóan ahhoz, ahogyan a közoktatás ügye sem dőlt még el – zárja szavait Juhász Béla –, úgyhogy, ha a polgármesterek és a pedagógusok összefognak egy mindenki számára elfogadható köznevelési törvény születhet.  
MP

 

 



Látogatottság: 1589
Keresés

DÍJAK, ELISMERÉSEK

2018




2017






2016



2015




*

Városimázs filmek
Filmek - A Szecesszió Éve Gödöllőn
                                       

Időjárás

az

előrejelzése


Copyright © 2010
Gödöllő Város Önkormányzata
Adatvédelem|Médiaajánlat
Impresszum|Technikai információk|Oldaltérkép
Powered by Webgyár
Design by Monokrome Vision