Gödöllő

Városi Információs Portál

Alapértelmezett verzió English version
Polgárok Turizmus Ügyintézés Gazdaság Hírek
Eseménynaptár
H K Sz Cs P Sz V
 1  2  3  4  5  6  7
 8  9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31        

Önkormányzati hírek



Keresés:   
2012.08.29 15:18
Az önkormányzatok szerepe a Vidékstratégia megvalósításában
Nyomtatható verzió

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) a Magyar Polgármesterek Világtalálkozója vidékfejlesztés-településfejlesztés szekciójában elkezdett eredményes munka folytatásaként „Önkormányzatok szerepe a Vidékstratégia megvalósításában” címmel konferenciát rendezett augusztus 29-én, Gödöllőn, ahol a Nemzeti Vidékstratégiáról, a kistérségi start közmunkaprogramokról, illetve az önfenntartó települési modellekről hangzottak el előadások.



„A magyar nemzetgazdaság kitörési lehetőségei között igen nagy szerepe lehet az agráriumnak” – kezdte előadását Kis Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Főosztálya Térségi Programok Osztályának osztályvezetője, aki – Gémesi György MÖSZ-elnök köszöntője után – a Nemzeti Vidékstratégia és ennek végrehajtási keretprogramja, a Darányi Ignác terv megalkotásának állomásaival, legfontosabb elemeivel és célkitűzéseivel ismertette meg az egybegyűlteket.
Mint elmondta, először a vidék jelenlegi állapotát mérték fel, számba véve minden pozitívumot és negatívumot, majd ezek függvényében tűzték ki a megvalósítandó célokat, melyek közül a munkahelyteremtést, a vidék népességének megtartását, az élelmiszerbiztonság megteremtését, a piaci kiszolgáltatottság megszüntetését, az ivóvízbázis védelmét, az állattenyésztés arányának agráriumon belüli növelését, a város-vidék kapcsolat helyreállítását, illetve a szociális gazdaságok támogatását emelte ki.
A szociális gazdaságok létrehozásában nagy szerepük van az önkormányzatoknak is, mint alapítóknak, s mert a gazdaságokban megtermelt zöldségeket és gyümölcsöket a helyi intézményekben, a közétkeztetés ellátására használhatják fel. A főosztályvezető mindemellett fontos feladatnak nevezte az exportra kerülő élelmiszerek feldolgozottsági fokának növelését, illetve az ökogazdálkodás szélesebb körben való elterjesztését, végül pedig a térségi komplex cselekvési programokat, illetve az idén megnyitott vagy tervezett támogatási, pályázati lehetőségeket ismertette.
Kovács Mária, a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Logisztikai Főosztályának osztályvezetője az önkormányzatok közfoglalkoztatási programok végrehajtásában betöltött szerepéről beszélt. Mint elmondta, hazánkban az önkormányzatok a legnagyobb közfoglalkoztatók, sőt számos településen csak ők tudnak munkalehetőséget biztosítani, ezért feladatuk, hogy a Belügyminisztériummal együttműködve közfoglalkoztatási programokat szervezzenek. Ezek legfontosabb színterei a kistérségi start mintaprogramok, melyeket idén már minden hátrányos helyzetű kistérségre kiterjesztettek.
A kistérségi munkaprogramokban idén eddig közel 80 ezer embert sikerült foglalkoztatni, elsősorban a mezőgazdaság, a belvízvédelem, a megújuló energiatermelés, illetve az illegális hulladéklerakók felszámolása területén. A programok sokat segíthetnek a helyi szükségletek és a helybéli munkaerő összehangolásában, a munkavállaló munkaerő-piaci helyzetének javításában, a társadalmi szolidaritás erősítésében, illetve az önfenntartó települési modell megteremtésében.  
Az önfenntartó település modelljére már gyakorlati példa is létezik hazánkban – derült ki Sztojka Zoltán, Rozsály polgármestere előadásából. A 800 fős szabolcsi községben ugyanis mindent, amit lehet, saját nyersanyagból, saját munkaerővel, saját településükön termelnek meg saját maguknak. A helyi termelőszövetkezet 1991-es feloszlása után a termőterület nagy részét megtartotta, s most gyümölcstermelésre használja az önkormányzat. A gyümölcs egy része a közétkeztetésbe kerül, más részéből lekvárt főznek, amit a helyi boltban árulnak, a helyben termelt zöldségekkel és egyéb terményekkel, termékkel együtt.
Ugyanígy van saját vágóhídjuk a helyi sertésállomány feldolgozására, saját gépparkjuk, amellyel kedvezményesen besegítenek a kisebb termelők földjének művelésében, valamint saját betonoszlop-gyáruk, ami már más települések számára is termel. Szociális földprogramjukkal a rászoruló növénytermesztőket és állattartókat segítik, s kedvezményes szolgáltatásokat nyújtanak a község lakóinak. A start közmunkaprogramban kukorica- és burgonyatermesztésre helyezik a hangsúlyt, míg a komfort nélküli házakban, lakásokban lakók számára szociális fürdőt építettek.
Sztojka Zoltán az anyagi önellátás mellett a közösségépítés fontosságát is hangsúlyozta, melynek jegyében néptánccsoport, kézműves tábor, teleház is működik Rozsályban, valamint helyi televízió, ami egyben a környező településekkel való kommunikáció legfontosabb eszköze is.     
Varga Lászlónak, Taktaharkány polgármesterének is sikerült megmentenie 400 hektárt az egykori termelőszövetkezet földjéből települése számára. Ezen a területen most elsősorban erdő- és vadgazdálkodás folyik, s közmunkások is főként itt tevékenykednek. A nagy mennyiségben rendelkezésre álló fa, illetve a földgáz árának ugrásszerű emelkedése miatt az elmúlt években igyekeztek az önkormányzati intézmények fűtését fa-, apríték, illetve vegyes tüzelésű kazánokra átállítani, és jól szigetelő a nyílászárókkal felszerelni az épületeket. Mindemellett sokat tettek a megújuló energia felhasználása terén is: minden önkormányzati intézmény tetején napelemet helyeztek el, és – ha megfelelő partnereket találnának – szélerőművek telepítésébe is belefognának.
Az előadások után számos kérdés és hozzászólás hangzott el a résztvevő polgármesterek részéről, akiktől Gémesi György zárszavában azzal köszönt el, hogy a téma fontosságára és a nagy érdeklődésre tekintettel a Magyar Önkormányzatok Szövetsége kezdeményezi egy megyelátogatásokkal egybekötött vidék- és területfejlesztésről szóló előadássorozat megszervezését, melynek során a szövetség szakértői minden megyébe ellátogatnak majd. 
Végezetül az Andreas Stihl Kft. képviselője, Bodor László mutatta be elméletben és gyakorlatban cége közmunkaprogramokhoz, erdőgazdálkodáshoz, és a közterületi parkok fenntartásához használható gépeit, majd a Paulownia Kft. képviselői Gödöllői Alsóparkban elültettek néhányat a világ leggyorsabban növő fájából, ami egyszer talán az erdőgazdálkodást, illetve az energianövény-termelést is forradalmasíthatja majd.
MP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(c) Reményi Krisztián felvételei



Látogatottság: 1559
Keresés

DÍJAK, ELISMERÉSEK

2018




2017






2016



2015




*

Városimázs filmek
Filmek - A Szecesszió Éve Gödöllőn
                                       

Időjárás

az

előrejelzése


Copyright © 2010
Gödöllő Város Önkormányzata
Adatvédelem|Médiaajánlat
Impresszum|Technikai információk|Oldaltérkép
Powered by Webgyár
Design by Monokrome Vision