Gödöllő

Városi Információs Portál

Alapértelmezett verzió English version
Polgárok Turizmus Ügyintézés Gazdaság Hírek
Eseménynaptár
H K Sz Cs P Sz V
 1  2  3  4  5  6  7
 8  9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31        

Önkormányzati hírek



Keresés:   
2012.10.20 20:51
Angolnaszaporítással kísérleteznek gödöllői kutatók
Nyomtatható verzió

Gödöllői kutatók olyasmire vállalkoztak, ami eddig még senkinek sem sikerült a világon: szeretnék az európai angolnát mesterséges körülmények között szaporítani.



Az angolnaszaporítás kérdése azért is fontos lenne, mert ezt a halfajt a szakértők a föld legveszélyeztetettebb állatai közé sorolják. Az angolnának számos parazitája van, és a klímaváltozással is nehezen veszi fel a versenyt, igazi problémát azonban életmódja és szaporodási stratégiája jelent. Vándorló faj révén ugyanis a gátakkal, erőművekkel szabdalt vizeken nem tud közlekedni - magyarázta Urbányi Béla, a Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszékének vezetője.
Az angolna a Sargasso-tengerben ívik ötszáz és ezer méter mélyen, speciális körülmények között, ívás után pedig elkezd vándorolni a Földközi-tenger felé, onnan pedig az abba ömlő folyókba. Két-három év után genetikai programjának megfelelően visszavándorol ívási helyére.
Eddig laboratóriumi körülmények között nem tudták modellezni az íváshoz szükséges speciális körülményeket. A szaporítás gátja alapvetően a lárvanevelés, amellyel több európai kutatócsoport is foglalkozik. A mesterséges szaporításban már értek el eredményeket, a lárva kikelt, de 10-13 napnál hosszabb ideig még nem sikerült nevelni. Ebben az időszakban egy olyan, eddig nem ismert fiziológiai, élettani változás játszódik le a lárvában, ami miatt elpusztul. Ezt a problémát kutatja most Müller Tamás tudományos főmunkatárs egy japán kutatási együttműködés keretében.
Elmondta: az indukált szaporítás az angolna esetében nem valósítható meg, mert az édesvizekben nincs ívásra alkalmas állapot, az angolnának hatezer kilométert kell vándorolnia, hogy elérje a Sargasso-tengert az ívási időben. Az ivarsejtek fejlődése e hosszú vándorút után megy végbe, s ezt a vándorutat a tudósok nem tudják lemásolni. Müller Tamás elmondta, ebben az évben sikerült már ovulált ikrát nyerniük, japán kutatópartnereiknek pedig hibridlárvákat előállítaniuk. Azt remélik, a hibridlárvák fejlődéséből olyan információkhoz jutnak, amelyeket az európai angolnalárvák felnevelésében fel tudnak használni.
Jelenlegi eredményeik alapján a gödöllői kutatók azt mondják, öt-tíz éven belül várható áttörés a kutatásban, akkorra forintmilliárdokra váltható az angolnaszaporításba fektetett idő és tudás.

(Forrás: Kossuth Rádió, Híradó.hu)

 



Látogatottság: 1369
Keresés

DÍJAK, ELISMERÉSEK

2018




2017






2016



2015




*

Városimázs filmek
Filmek - A Szecesszió Éve Gödöllőn
                                       

Időjárás

az

előrejelzése


Copyright © 2010
Gödöllő Város Önkormányzata
Adatvédelem|Médiaajánlat
Impresszum|Technikai információk|Oldaltérkép
Powered by Webgyár
Design by Monokrome Vision