Gödöllő

Városi Információs Portál

Alapértelmezett verzió English version
Polgárok Turizmus Ügyintézés Gazdaság Hírek
Eseménynaptár
H K Sz Cs P Sz V
 1  2  3  4  5  6  7
 8  9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31        

Önkormányzati hírek



Keresés:   
2012.12.23 07:56
Még fontosabb az összefogás – évértékelő interjú dr. Gémesi György polgármesterrel
Nyomtatható verzió

A hagyományoknak megfelelően idén is elkészült az évértékelő interjú dr. Gémesi György polgármesterrel. A Gödöllői Szolgálat e heti számában megjelenő interjút honlapunk is közli.


– Ilyenkor, év végén, mindannyian készítünk egy listát az évről. Visszagondolunk, mi az, amit esetleg másként csinálnánk, s mindannyian reménykedünk abban, hogy a jövő évben a hibáinkat nem fogjuk újra elkövetni. A jövő év az önkormányzatok számára nem igazán pozitívan kezdődik...
– Sajnos, az önkormányzati törvény, a köznevelési törvény, a járások kialakításáról szóló törvény, sok új feladatot, illetve feladat átrendezést jelent a számunkra, aminek még itt, az év vége során sincs vége. Konkrétan miről van szó: államosítják a közoktatást nagy bánatomra. Huszonkét évi polgármesteri munkám egyik büszkesége volt a gödöllői közoktatás. Egy olyan modellt sikerült felépíteni ebben a városban, ami mindenki számára követhető lehetne. Ez nem csak a létesítményfejlesztettségében látszott meg, hanem a közoktatás dolgozói, pedagógusok, intézményvezetők, a gyerekek, a szülők együttes munkájának eredményeképpen nagyon magas színvonalú oktatás folyik Gödöllőn. Ezt most az állam fogja a saját fenntartói jogosítványaival élve szervezni. Szerintem ez óriási hiba és ennek biztos, hogy lesznek következményei, amelyek a közoktatás színvonalán fognak majd lecsapódni. Azt gondolom, hogy itt, helyben lehet jól megteremteni azt az összhangot a közoktatás szereplői között, aminek következménye a közvetlen kapcsolat, és annak a lehetősége, hogy a körülményekhez képest a leghatékonyabban tudjunk működni. A másik ilyen dolog a járásoknak a kialakítása. 1986-ban megszűntek a járások, az akkori rendszer már jól látta, hogy ez nem jó, s a későbbiek során az önkormányzatokhoz telepítette ezeket a feladatokat, amiket az államigazgatási rendszer keretein belül szerintem jól láttak el. Jól működtek az önkormányzatoknál az okmányirodák. Jó szakemberekkel dolgoztunk. Ők most elkerülnek tőlünk. És a bizonytalanságot tulajdonképpen az jelenti most, hogy nincs december közepén vezetője a járási hivatalnak, nincs vezetője a tankerületi központnak, ahová harminc iskola tartozik a térségből. Ez így nagyon komoly működési gondokat jelenthet január 2-án. Ráadásul az egész folyamat szembe megy azzal, amit Európában tapasztalhatunk. Rengeteg nagykövettel találkozom, illetve a Régiók Bizottsága tagjaként Brüsszelben is kérdezik tőlem, miért megy szembe Magyarország az európai normáknak? Nehéz erre válaszolni.
– Két héttel vagyunk az átalakítás előtt – a járási vezető még nincs meg, s a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ gödöllői tankerületének vezetője se. Mit éreznek azok az emberek, aki az okmányirodában dolgoznak vagy az iskolában tanítanak?
– Több alkalommal találkoztam a hivatal dolgozóival és a pedagógusokkal is. Bizonytalanság van és van egy bizonyos félelem. Vannak, akik most érzik először igazán, most tudatosul bennük, hogy mostantól nem lehet bejönni a polgármesterhez az ügyek tekintetében, mert nem hozzá tartozik. Én nem fogom tudni elintézni az ő problémájukat, és ez azt jelenti ezeknek az embereknek, hogy ma bizonytalanságban vannak. Úgy fognak karácsonyi pihenőre, szünetre menni, hogy nem látják tisztán a jövőjüket 2013-tól. Több alkalommal megfogalmaztam egyébként az interjúimban, hogy a politika rátelepszik ezeknek a feladatoknak az ellátására. A járási hivataloknál ez egyértelműen érezhető, hiszen maga a járási hivatalvezető  politikus, olyan, mint a kormányhivatal vezetője. Ez azért nagy baj, mert az államigazgatás az egy szakmai feladat és szakembereknek kell, hogy ellássák. A közoktatásnál ugyanez a helyzet. Ez nagy baj. Nálunk soha nem volt intézményvezetői kinevezésnél politikai szempont. Meg kellett küzdenie mindenkinek, hogy elnyerje a képviselő-testület bizalmát, és ez a küzdelem elsősorban szakmai volt. És fontos volt az elfogadottság: fogadják el a szülők, a tantestület és legyen felkészült szakmailag. Onnantól kezdve szolgálja a gyerekeket, a közösséget és a várost. Itt megint egy más irányba indult el a kiválasztás.
– Sokszor halljuk, hogy azért kell átalakítani a rendszert, mert nagyon sokba került. A mostani átalakítással kevesebbe fog kerülni?
– Országos viszonylatban nem láttunk számokat. Az lett volna a legjobb, ha leteszik az asztalra azt, hogy holnaptól kezdve ez százmilliárd megtakarítást jelent, a másik dolog ötvenmilliárd megtakarítást, és akkor felteszem a kezem, és azt mondom, hogy, kérem szépen, ezek már olyan öszszegek, amik miatt ezt a kérdést igenis, más szempontok szerint is kell vizsgálni. De semmi ilyen hatástanulmány nem készült, és ahogy mi helyi szinten látjuk, vagy az én ismereteim szerint a Magyar Önkormányzatok Szövetségén keresztül látom az országos helyzetet, úgy tűnik, hogy többe kerül.
– A kormány azt mondja: Mindenkinek meghallgatja a véleményét. Ön, mint a MÖSZ elnöke, azonban, többször azt mondta, hogy érdemi egyeztetések nem voltak. Most ugyanezt mondják a hallgatói önkormányzatok is. Voltak Önökkel egyeztetések? Ha igen, milyen javaslatokat adtak le, s ezekből volt-e, amit bevettek a módosításokba?
– Egy picit foglalkozva az egyetemistákkal, azt gondolom nem az a probléma, hogy átalakítják a felsőoktatást. Ez természetes. Kevesebb a pénz, kevesebb a gyerek, nyilván szűkíteni kell a mozgásteret. Ami miatt elszakadt a húr, hogy ugyanaz történt, mint ami az önkormányzatok esetében: nem volt érdemi egyeztetés. Kaptak egy tájékoztatást a hallgatói létszám csökkentésről, azután egyik pillanatról a másikra kijött egy egészen drasztikus csökkentési szám, amire Pokorni Zoltán is azt mondta, hogy túlságosan radikális és túl gyors. Az, hogy egyik pillanatról a másikra előhúzzuk a kalapból, hogy mostantól csak ennyien mehetnek az államilag támogatott képzésre azt gondolom ez volt a felháborodás oka. Persze a kormány és a miniszterelnök már mást mond… Az Országos Érdekegyeztető Fórumon, amire meghívást kapunk annyi történik, hogy elmondja a kormány a szándékát, ha jó a hangulat, akkor még elmondhatjuk mi is, és akkor a végén felállunk, kezet fogunk, elmegyünk, és az történik, amit ők akarnak. Nincs érdemi egyeztetés. Ilyen az önkormányzatok hitel állományának, adósságállományának átvállalása. Egy nagyon jó kormányzati szándék van, csakhogy másfél, két éve, tárgyaltam a Bankszövetségben, kihoztuk a kommunikét, benne volt a javaslatunk, hogy konszolidációra szükség van, át kell világítani az adósságállományt, és az alapján meg lehet hozni azokat a döntéseket, hogy hol lehet a terheket könnyíteni. Kaptam a miniszterelnök úrtól az írott levélre egy választ, hogy menjek a belügyminiszterhez, a pénzügyminiszterhez ha gondom van, tárgyaljanak az önkormányzatok kétoldalúan a bankokkal. Két hónappal az év vége előtt Kósa Lajosnak eszébe jut, hogy az elfogadott stabilitási törvényben benne van, hogy bizony, ha nem vállal át az állam ebből az adósságból, akkor az önkormányzatok szépen elkezdenek dominószerűen csődbe menni, ahol hitel van. Meg lehetett volna lépni? Igen. Érdemi egyeztetés volt? Nem. Ha lett volna, túl lennénk az átvilágításon és szép lassan kezdődhetett volna a konszolidáció úgy, hogy 2013-tól, a stabilitási törvénytől függetlenül, nem mentek volna az önkormányzatok csődbe.
– Említette az adósság-átvállalást. Ez mennyiben érinti Gödöllőt?
– Gödöllő adósságállománya 6,5-7 milliárd forint. Erre rárakódnak a kamatok. Ezek szét vannak húzva, közel 20 esztendőre. Ha az arányokat nézzük, ez azt jelenti, hogy ha valakinek százezer a nettó fizetése, abból neki 4-5 ezer forintot kellene törleszteni havonta. Az adósságot, amikor felvettük, és most is, a finanszírozás megváltoztatása után, fizetni tudjuk. Az, hogy az állam átveszi az adósságot – nálunk valószínűleg ez az adósság negyven százaléka lesz – könnyít bennünket, és egy pici levegőt, mozgásteret ad az igenis megszorongatott költségvetésünk kapcsán. Nem arról van szó, hogy az állam kegyet gyakorol az önkormányzatoknak azzal, hogy átvállalja, hiszen az elmúlt tíz évben – és ebben benne van az elmúlt két esztendő is – 1100 milliárdos nagyságrendet vont ki az önkormányzati szférából; és most viszszaad 617-et. Tehát, gyakorlatilag, valamivel több mint a felét. Nem egyszerre, hiszen ez is szét van húzva. Bízom benne, hogy korrektül lesz lebonyolítva, és Gödöllő számára ez 150-200 milliós kiadáscsökkentést jelenthet.
– Rengeteg pozitív hír jelenik meg a városról. Ha csak az idei évet nézzük, a Királyi Váró elnyerte az ICOMOS- díjat, pár nappal ezelőtt a főtér nívódíjat kapott, előtte pedig Magyarország legszebb főterévé választották. Egy lapban nemrég az jelent meg, hogy Gödöllő ma Magyarország kulturális fellegvára. Mennyi embernek jelent az munkát, hogy ezt a sikert meg lehessen őrizni?
– Nagyon sok ember munkáját! Ez csapatmunka a szó szoros értelmében. Jó az együttműködés, egyre harmonikusabb munkavégzés folyik kulturális területen és településüzemeltetési területen is. Ez azt eredményezi, hogy ez a munka elismerést kap: főtér, kulturális produkciók, építészeti beruházások kapcsán, ami visszaigazolása annak, hogy Gödöllőn jó irányba megyünk. Óriási boldogság, amikor kapunk egy díjat. Szerintem, mindenki büszke arra, hogy Gödöllő megint ott szerepel az elismerések között. Igyekszünk nem a babérokon ülni, hanem menni mindig tovább. Akkor tudunk versenyképesek maradni, ha azt a potenciális lehetőséget, ami a városban rejlik a szakemberek bevonásával együtt dolgozzuk és alakítjuk ki. Az eddigi fejlesztések nem látványosság alapján lettek versenyképesek, kaptak díjat, hanem azért, mert használhatóak, emberközeliek, az emberek jól érzik magukat benne. Egyre inkább látom, hogy például a főteret, amit nevezhetünk Gödöllő nappalijának is, a közösség használja.
– Ez a nappali nagyon szép, de van rajta egy kevésbé impozáns látnivaló, ez pedig a városháza…
– Ez is benne volt az eredeti pályázatban, csak ugye kevesebb pénzt kaptunk a főtér program kapcsán, aminek két fő eleme került megvalósításra, a főtér és a Művészetek Háza. Most már valóban, szégyen, ennek a gyönyörűen változott főtérnek. Annyi bíztatót tudok mondani, hogy van egy olyan pályázat, aminek kapcsán a városháza teljes energetikai korszerűsítését, működési feltételeinek javítását tudjuk megvalósítani, és egy új homlokzatot kaphat. Ezt megpályázzuk, és ha sikerül meg fog történni. Rajtunk nem múlik.
– Még egy kritika szokta érni a várost, ez pedig a Testőrlaktanya…
– Szeretnénk pályázni ugyanúgy, mint a Királyi Várónál a Norvég Alapra. Itt csúszik a pályázat kiírása. Konzultáltunk a korábbi, és az új nagykövet asszonnyal, kész vannak a tervek, bízom benne, hogy beleférünk a pályázatba, és ha kiírásra kerül, akkor a forrás oldalról is meg tudjuk teremteni a feltételeit egy felújításnak.
– És akkor egy pozitív kritika: Sokszor hallhatjuk, hogy túl sok a kulturális program, sokszor nehéz döntés – nem csak a gödöllőieknek –, hogy melyikre menjenek el.
– Azért fontos, hogy folyamatosan jelen legyünk a kulturális területen, mert óriási felület arra, hogy most már nem csak a város lakóival, hanem országos és nemzetközi szinten is tudjunk kapcsolatot teremteni emberekkel. Nem mindenféle olcsó, műanyagkacsával megtűzdelt vásári rendezvények vannak, hanem komoly, magas színvonalú programok. Két évvel ezelőtt kezdődött el az úgynevezett kulturális tematikus évek megszervezése. Ilyen volt a Barokk Év, idén a Híres Hölgyek Gödöllőn, jövőre a Szecesszió Éve kicsit megtűzdelve a Jamboree emlékévével. Idén a hölgyek éve alatt több mint harminc rendezvény volt, és most először tartottuk meg nagy sikerrel az Erzsébet-bált. Ez azért nagyon fontos, mert hihetetlen nagy a verseny az idegenforgalom, a turisztika területén. A város stratégiai célja, hogy turisztikai központtá váljon. És ennek nagyon lényeges része a kultúra. Olyan a kínálat, hogy sokszor választani kell. Azt gondolom, hogy mi már régen nem csak Gödöllőt szolgáljuk ki, hanem a térséget, az országot. A kulturális tematikus évek visszaigazolása az, hogy a rendezvények teltházasak, rengetegen jönnek.
– Mint azt már említettük, pár nappal ezelőtt a Pest megyei Megyeházán Gödöllő főtere Nívódíjat kapott, de emellett számtalan sportolót is kitüntettek, és az év sportolója is gödöllői lett. Ön sportember, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségi tagja. A sport mennyire fontos Gödöllőn?
– Nagyon jó sportközösségek, műhelyek vannak, országos és nemzetközi eredményekkel. Itt említem  Deák Nagy Marcellt, aki most Pest megyében is fantasztikus díjat kapott, s edzőjét  Benkő Ákost, aki szintén nem az első fantasztikus nagy eredményét produkálja a nevelésben, és a sportban. Vagy a vívókat említhetném, de az összes többi sportágat is, ahol rengeteg gyerek vesz részt az iskolán kívüli testnevelésben. Az iskolán belüli testnevelésnél pedig már három éve működik Gödöllőn a mindennapos testnevelés, amit ugye most a kormány is eldöntött. Ehhez most létesítményfejlesztési programokon veszünk részt. Túl vagyunk egy közbeszerzési eljáráson, ami a Petőfi Sándor Általános Iskola tornatermét háromszorosára bővíti. Ez a kosárlabda sportágon keresztül elérhető TAO-s pénz volt, több mint 200 milliós beruházás. Beadtuk a pályázatot egy uszoda építésére – itt Kiss Gergely, háromszoros olimpiai bajnok szakmai irányításával. Nagyon régi vágya Gödöllőnek egy jó uszoda. Bízom benne, hogy megvalósulhat. És folytatjuk tovább, mert az elképzeléseink között van egy városi kézilabdacsarnoknak az építése. Ez egy picit odébb lesz. Én azt gondolom, hogy ez 2014 előtt nem valósítható meg. De mindenütt nagyon lényeges az, hogy a sportolók, a gyerekek betöltik a teret. A már átadott sportcentrum a Táncsics Mihály úton két pályával, amit most bővítünk egy műfüves pályával, háromszáz gyermeknek ad lehetőséget, és százötven felnőttnek. A kosárlabda népszerű Gödöllőn, s bízom benne, hogy a tornacsarnok ennek a feltételeit mindenképpen adni fogja. Úszni vágyók vannak Gödöllőn, vízilabda még nem volt, de azt gondolom, ez is egy nagyon jó irány. Röplabda, vívás, atlétika hagyományszerűen működik a városban. Itt is kiváló sportolók, edzők vannak, s jó eredmények. És itt van most már remélem közel az úgynevezett extrém sportok parkja, amihez szintén fogunk tudni támogatást adni.
– Mint említette, Gödöllő pályázik az uszodaépítésre, azonban idén bezárt a strand, amiért elég sok kritikát kaptak. Nem lehetett volna várni a bezárásával addig, míg ez az uszoda nem épül meg?
– Fájdalmas döntés volt, én magam is jártam a strandra. De elérkezett az az állapot, amikor nem tudtuk már vállalni azokat a költségeket, amikkel fel lehetett volna újítani, hiszen nem csak az üzemeltetés többletköltsége jelentkezett, hanem több mint tízmilliós igény a rendszer felújítására most idén, és egyébként a következő 2-3 évben az egész rendszerhez hozzá kellett volna nyúlni. Ez plusz 40-50 milliós felújítási költség. Mivel a gondolkodásunkban már benne volt egy építendő uszodának a kérdése, az volt a döntés, hogy 17 millió forint két hónapra, túl sok. Megértek mindenkit, aki oda járt úszni, de most egy pici türelmet kérek tőlük, hiszen sokkal jobb körülményeket fogunk tudni biztosítani. És úgy készül, bár az első fázisban ez nem lesz meg, hogy az uszoda mellett ki lehet alakítani nyári strandolásra alkalmas medencéket. Itt még nem tartunk, most az uszodára koncentrálunk. Én úgy látom most az esélyeinket, hogy ez meg is lesz. És egy második fázisban, valamikor, a külső területén akár strand is lehet.
– Az is óriási elismerés, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a város iránt külföldön is. Novemberben Bad Ischllel kötöttek testvérvárosi szerződést. Felvetődik a kérdés, hiszen ez a 15. testvérváros: Szükség van ennyire?
– Ők kerestek meg bennünket, és mi ennek nagyon örültünk. Sisi jelenti a kapcsolatot, hiszen itt jegyezte el Ferenc József Erzsébet királynét. Nyitottak vagyunk azoknak a településeknek a „bekötésére”, akik valamilyen formában kötődnek a királyi családhoz, hiszen nekünk a királyi kastély az arculatunkhoz, a mindennapi életünkhöz hozzátartozik. Igen fontosak a nemzetközi kapcsolatok. Nem dughatjuk homokba a fejünket, és nem mondhatjuk azt, hogy mi vagyunk itt Gödöllőn és majd mindenki magától fog ide jönni. A lényeg nem az, hogy a polgármester elmegy és nagyon jól érzi magát, és jön a másik polgármester, aki szintén jól érzi magát. Elsősorban ezt a civil szektorban, az intézmények, iskolák, gyerekek szintjén kell ápolni. Erre nagyon jó gyakorlatok vannak, ráadásul pályázati pénzt is be tudunk hozni ebbe a rendszerbe. Ezen a nyáron tábort szerveztünk több mint száz gyereknek a testvérvárosokból, de voltak izraeliek, indonézek is. Az első két nap még egy kicsit idegenkedve kerülgették egymást, de a végén sírtak, amikor el kellett válniuk. Nekik többet nem kell magyarázni, mit jelent a tolerancia, a másik elfogadása. Van olyan lehetőségünk a nemzetközi kapcsolatok kiépítésénél, hogy fiatalokat küldhetünk el Indonéziába. Most Kínába van lehetőség elvégezni egy egyetemet, megkapja az ösztöndíjat az illető. Vagy ott van az egyetem kapcsolata Japánnal. Egy viszonylag szűk keretből tudjuk biztosítani ezt a nagyon gazdag nemzetközi életet, és az sem elhanyagolandó, hogy a nagykövetek Gödöllőre rendszeresen ellátogatnak. Eljönnek a kulturális rendezvényekre, körülnéznek Gödöllőn, elmennek a kastélyba, tudunk beszélgetni velük normális emberi dolgokról. Ez egy városnak mindenképpen hasznára válik.
– Ha már a jövővel kezdtük, akkor zárjuk is a jövővel ezt a beszélgetést. Milyen tervek vannak 2013-ra?
– 2013 nyilván rengeteg kihívást tartogat a számunkra, most az átalakítások kapcsán, aminek nagyon sok negatív vonzata is lehet. Bízom benne, hogy nem ez fog megerősödni, hanem az, hogy valóban hatékony segítséget tudunk adni mindenhez. Bízom benne, hogy erősödik a lokálpatrióta érzés, a közösségteremtés, az együvé tartozás, hiszen ez rendkívül fontos ahhoz, hogy az elképzeléseinket meg tudjuk valósítani. Vannak fejlesztési elképzelések, jó programok, a Szecesszió Éve szintén újabb kihívásokat tartogat számunkra, és a kulturális csoportok számára, de tudom azt, hogy ezzel megint oda tudunk kerülni az érdeklődés középpontjába, oda fognak figyelni, talán elnyerünk egy-két díjat is a tevékenységünk eredményeképpen. Optimista vagyok 2013-at illetően, függetlenül a nehézségektől. Azt kívánom a jövő esztendőben mindenkinek, hogy legyen békesség a szívében és a lelkében, és érezze Gödöllőt az otthonának.


Látogatottság: 1728
Keresés

DÍJAK, ELISMERÉSEK

2018




2017






2016



2015




*

Városimázs filmek
Filmek - A Szecesszió Éve Gödöllőn
                                       

Időjárás

az

előrejelzése


Copyright © 2010
Gödöllő Város Önkormányzata
Adatvédelem|Médiaajánlat
Impresszum|Technikai információk|Oldaltérkép
Powered by Webgyár
Design by Monokrome Vision