Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke a lapnak elmondta: számos olyan önkormányzat van, amely korábban soha nem vett fel működési célú hitelt, nem szorult rá az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű településeknek biztosított támogatásra, az idén mégsem képes a költségvetését hiány nélkül tervezni. Ennek egyik magyarázata az, hogy hogy az új feladatfinanszírozási rendszerben sem biztosítják teljes körűen a feladatok ellátásához szükséges pénzt.
Ugyanezt jelezte a Gémesi György gödöllői polgármester által vezetett Magyar Önkormányzatok Szövetsége, amely szerint a községek esetében az állami támogatás akár tíz-húsz százalékkal is kevesebb lehet, mint amennyi pénzre csak a legszűkebben értelmezett kötelező feladatok ellátásához szükség lenne.
A TÖOSZ szerint a gyermekétkeztetés térítési díja például csak a nyersanyagnormát tartalmazza, a rezsiköltséget saját zsebből kellene fedezni. A MÖSZ számításai szerint a közvilágítás esetében a támogatás a tényleges költségek 60 százalékát fedezi, míg a közutak fenntartására biztosított összeg legfeljebb az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető úthibák elhárítására elég.
Emiatt mindkét önkormányzati szövetség a kormányhoz fordult. Schmidt Jenő elmondta, hogy a belügyminiszter a kezdeményezésükre elrendelte a "költségvetési feszültségpontok" felmérését, a vizsgálatot várhatóan márciusban befejezik.
A TÖOSZ reményei szerint azok az önkormányzatok, amelyek kötelező feladataikat nem képesek az állam által rendelkezésre bocsátott forrásokból ellátni, és annak kiegészítéséhez saját bevételekkel sem rendelkeznek, pótlólagos támogatásban részesülhetnek - erre a célra a költségvetésben 40 milliárd forintot meghaladó tartalék áll rendelkezésre.

Gazdasági Rádió, Népszabadság