Két hónapos vidékfejlesztési konzultáció-sorozatot fejezett be a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) 2013. április 24-én, Őriszentpéteren. A találkozón a Belügyminisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium szakemberei ismertették a közfoglalkoztatás és a vidékstratégia önkormányzatokat érintő elemeit a Vas megyei polgármestereknek, de szó esett az őriszentpéteri helyi termékek piacáról és az Őrségi Nemzeti Park gazdálkodásáról is.
Kis Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetője a magyar vidék előtt álló kihívások felsorolása után a Nemzeti Agrárstratégia legfontosabb célkitűzéseire hívta fel az egybegyűltek figyelmét. Mint elmondta, a Vas megyére is jellemző aprófalvas térségek az ország legkritikusabb területei közé tartoznak, ezért a minisztérium már megkezdte a felzárkóztatásukat célzó program kidolgozását. Ezt a programot igyekeznek beilleszteni a 2014-2020-as uniós finanszírozási keretbe, de ha nem sikerül, nemzeti források felhasználásával fogják végrehajtani. Kis Zoltán rendkívül fontosnak nevezte a háztáji gazdálkodás újjáélesztését is, amelyhez egy ötmilliárd forintos keretösszegű pályázat beindítását tervezik, 50-60 ezer ember bevonásával.
Béndek József pénzügyőr altábornagy, a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatásért Felelős helyettes Államtitkársága képviseletében elmondta: Vas megyében tavaly 2,7 milliárd forintot fordítottak a különböző közmunkaprogramokra, amiből 307 millió forint volt a teljesen állami finanszírozású kistérségi startmunka mintaprogramok részesedése. Ezeknek a keretében elsősorban az erdőgazdálkodás, a belvízelvezetés, a katasztrófavédelem, az illegális hulladéklerakók felszámolása területén alkalmaztak közfoglalkoztatottakat. A közmunkaprogramok végrehajtásában már idén is számos olyan fontos változás történt, mint a havi elszámolásra való áttérés vagy az állásidőre fizetendő bér bevezetése, hamarosan azonban a közfoglalkoztatás teljes rendszerét megújítják majd – ígérte a pénzügyőr altábornagy.
Őriszentpéter két rekorddal is büszkélkedhet – mutatta be városát Őri Zoltán polgármester – az egyik, hogy 1194 lakosával hazánk legkisebb népességű városa, a másik pedig az, hogy az őriszentpéteri a legtöbb, szám szerint 13 települést összefogó magyar kistérség. A 6742 lelket számláló Őrség az ország egyik legkevésbé szennyezett része, kiváló turisztikai adottságokkal rendelkezik, ám nagyfokú az elnéptelenedés és 300 százalékos az öregedési index. Mint megtudtuk, a helybeliek régi álma vált valóra azzal, hogy tavaly szeptemberben átadták a helyi termelői piacot. Az árusítóhelyet eredetileg csak a turistaszezon idejére hívták volna életre, de az őstermelők kérésére az egész évre kibővítették nyitvatartási idejét. A város közeljövőre vonatkozó tervei között van a helyi termékek külső piacokra való eljuttatása, s egy pavilonsor megépítése a termelői piacon, hogy az árusok ne legyenek kitéve az időjárás viszontagságainak.
A nemzeti park nem rezervátum – kezdte előadását Dr. Markovics Tibor, a 2002-ben társadalmi kezdeményezésre megalakult Őrségi Nemzeti Park igazgatója, majd bepillantást nyújtott a park széleskörű tevékenységébe. Az alapvető cél a természeti és kulturális értékek megőrzésére, bemutatására, illetve az oktatás és a kutatás, emellett azonban agrár- és erdőgazdálkodást is folytatnak. A nemzeti parkon belül igyekeznek növelni a saját kezelésű területek nagyságát, ahol elsősorban szarvasmarha és lótenyésztés folyik, s igyekeznek minél szorosabban együttműködni a helybeli gazdákkal, ami – többek között – állatok kihelyezésében nyilvánul meg. A Nemzeti Park a környék legnagyobb gazdálkodója, 2,7 milliárdos uniós támogatás felhasználását koordinálja a területéhez tartozó önkormányzatok, gazdálkodók és turisztikai vállalkozások bevonásával. Tevékenységük elismerése, hogy a park 2007-ben megkapta az Eden díjat, mint Európa egyik legvonzóbb turisztikai célterülete, s az nem mellékes az sem, hogy 22 göcseji és hetési település jelezte, hogy szeretne a nemzeti parkhoz csatlakozni.
MP
