Gödöllő

Városi Információs Portál

Alapértelmezett verzió English version
Polgárok Turizmus Ügyintézés Gazdaság Hírek
Eseménynaptár
H K Sz Cs P Sz V
 1  2  3  4  5  6  7
 8  9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31        

Önkormányzati hírek



Keresés:   
2013.04.27 19:28
Cserkész kiállítás nyílt a Királyi Váróban - 80 év, mai szemmel
Nyomtatható verzió

Április 27-én, szombaton Hetedhét országból címmel nyílt emlékkiállítás az 1933-ban Gödöllőn megrendezett IV. Cserkész Világtalálkozó, a Jamboree 80. évfordulója alkalmából. A Királyi Váróban berendezett jubileumi tárlaton számtalan különlegességet, érdekességet láthatnak a látogatók, így például Teleki Pál, egykori miniszterelnök, főcserkész Gödöllőn is használt tábori ágyát vagy az 1933-as találkozó egyik legnagyobb attrakcióját, a "Karakán" vitorlázó repülő modelljét és megmaradt eredeti darabjait. Az eseményen megjelent többek között gróf Teleki Géza, gróf Teleki Pál unokája, valamint a gödöllői Lévai Mihály, a nagyszőlősi születésű, Salgótarjánban élő 94 éves Tóth Ferencné, született Szabó Márta, és a Csepelről érkezett 95 éves Nyemecz Pál, akik mindannyian részt vettek a 80 évvel ezelőtti Cserkész Világtalálkozón Gödöllőn.

A jubileum tiszteletére rendezett megnyitó Rónai Lajos népzenész tárogatón előadott kuruc dalaival vette kezdetét, majd Gaálné dr. Merva Mária, a Gödöllői Városi Múzeum igazgatója beszédében elmondta: az 1933-as találkozó is tárogatójátékkal nyílt meg; az a hangszer egyébként mind a mai napig megvan, de ma már múzeumi műtárgy. A Jamboree nemcsak városunk, hanem hazánk számára is mind a mai napig jelentős esemény, bár sajnos egyre kevesebben vannak azok, akik személyes emlékeket őriznek róla. Épp ezért is örömteli, hogy e jeles esemény alkalmából három olyan vendéget is köszönthettünk, akik 80 évvel ezelőtt is vendégeskedtek Gödöllőn. Az igazgató a kiállítás helyszínével kapcsolatban hozzátette: annak ellenére, hogy a Királyi Váró egy elegáns épület, ami az akkori  királyi család miliőjét  igyekszik bemutatni, a cserkészet pedig egy természetközeli, egyszerű tematikát követ, mégis vagy kapocs a kettő között: ez pedig gróf Teleki Pál főcserkész személye, aki összekötötte az arisztokráciát a cserkészettel.
Dr. Gémesi György polgármester köszöntőjében elmondta: számára mindig nagy ünnep, amikor a Jamboree kapcsán az ország és Európa különböző pontjairól, településeiről érkeznek vendégek Gödöllőre. Így volt ez 1993-ban is, a Cserkész Világtalálkozó 60 éves évfordulójára szervezett tábor kapcsán vagy a tíz évvel ezelőtti  – kiállítással egybekötött – megemlékezésen, ahol ugyancsak találkozott olyanokkal, akik személyes élményeikkel gazdagították az összejövetelt. A polgármester külön köszöntötte Tóth Ferencné Szabó Mártát, Lévai Mihályt és Nyemecz Pált, akik mindhárman részt vettek a 80 évvel ezelőtti Cserkész Világtalálkozón, illetve üdvözölte a lengyelországi testvérvárosunkból, Żywiecből érkezett delegációt és annak egyik cserkészvezető tagját.  Gémesi György kifejtette: ma a város lakossága körülbelül 33 ezer fő, 80 évvel ezelőtt pedig naponta körülbelül 26 ezer ember fordult meg Gödöllőn. Elképesztő számok ezek, amik azt is mutatják, hogy milyen precíz előkészítésre és szervezett munkára volt szükség ahhoz, hogy ez az esemény megvalósulhasson. Emellett az, hogy több mint 50 országból érkeztek cserkészek Gödöllőre – és zömében fiatalok – , megmutatta ennek a diplomáciai eseménynek a jelentőségét, aminek biztos, hogy volt üzenetértéke. Hogy ez a történelem tükrében mennyire valósult meg, az már más kérdés. Viszont akkor több héten keresztül fiatal cserkészek találkoztak Gödöllőn, élték a cserkészek mindennapi életét, kapcsolatokat építettek egymással és megalapozták az értékek továbbvitelét, továbbadását a következő generáció számára. Manapság is alapvető jelentőségű a cserkészet mondanivalójának megőrzése és továbbítása a fiatalabb nemzedék felé.
Buday Barnabás, a Magyar Cserkészszövetség elnöke megnyitó beszédében köszönetét fejezte ki a városnak és a múzeumnak, hogy ez a kiállítás létrejöhetett. Ahogy fogalmazott: hihetetlen élmény egy ilyen csodálatos épületben látni azt, ami a cserkészet öröksége. Gémesi György szavait megerősítve hozzátette: meg kell találni az utat a jövő cserkészei felé. Buday Barnabás nemrég kezdte megérteni, hogy az akkori kor embere ugyanolyan kihívásokkal találta szembe magát, mint manapság az emberiség, legyen szó párválasztásról, munkáról vagy egyéb másról; ebben hatalmas segítséget nyújtott a cserkészet mibenléte. Ebben próbál támpontot adni ma a Magyar Cserkészszövetség. Az elnök hozzátette: nagy kihívás előtt áll a szövetség, ugyanis az elkövetkezendő időszakban szeretnék megduplázni a létszámukat: minden magyarul tudó gyerek, ha akar, lehessen cserkész, éljen akár az ország bármely pontján. További terveik között szerepel a határon túli magyarság fiataljainak megszólítása is.
Dr. Szakály Sándor történész kiállítás-megnyitó beszédében kiemelte: a rendszerváltás előtt, még az "átkosban" lehetősége nyílt Ausztriában dolgozni, ahol a fia osztrák cserkész lehetett; lehetett, mert nálunk annak idején a szocializmusban tiltva volt a cserkészmozgalom; volt idő, amikor egyenesen fasisztának bélyegezték a cserkészetet, annak minden egyes életfelfogásával együtt. Ugyanakkor a '45-ös és főleg az '56-os emigrációs (disszidens) magyarság túlélését a cserkészet biztosította. Ez segített magyarnak megmaradni a nagyvilágban. Visszatérve az 1933-as találkozóra elmondta: óriási jelentősége volt, hogy egy kisemmizett, megalázott nemzet azzal, hogy ő rendezhette meg a Jamboree-t, üzent a világnak, hogy Magyarország él. A múlt értékeiből táplálkozva kell felépíteni azt a szilárd hidat, ami a cserkészet jövőjét biztosítja a következő korosztály felé.
A tárlaton többek között látható Teleki Pál, egykori miniszterelnök, főcserkész Gödöllőn is használt tábori ágya, amit unokájától, gróf dr. Teleki Gézától kapott ajándékba a Gödöllői Cserkészgyűjtemény. Az ágy kalandos utat járt be: megfordult Afrikában, az Amerikai Egyesült Államokban, majd hazakerült, ahol restaurálták.
Ugyancsak a Jamboree egyik legnagyobb attrakciója volt a "Karakán" vitorlázó repülő, amit Rotter Lajos mérnök kifejezetten erre az alkalomra tervezett és épített meg.  Rotter 1933. augusztus 7-én motoros vontatásból  550 méterre emelkedett, majd 1 óra 45 perc alatt Gödöllőtől Kál-Kápolnáig repült. Az 1550 méteres magassággal és 82 kilométeres távolsággal a magyar vitorlázó repülés kiemelkedő rekordját érte el. Másnap ezt a rekordot is megdöntötte. Ezzel a teljesítménnyel a Jamboree legsikeresebb pilótája lett. A II. világháború alatt megsérült repülő megmaradt részei magántulajdonból és a Közlekedési Múzeum gyűjteményéből érkeztek a kiállításra.
Szintén a Közlekedési Múzeum gyűjteményének része az 1928-as gyártású, Méray-féle oldalkocsis motorkerékpár, amit a cserkész világtalálkozó idején is használtak a különböző helyszínek közötti közlekedésre. Most ez is a kiállítás részét képezi, mint ahogyan egy korabeli kerékpár, és a Postamúzeum segítségével megelevenedő egykori tábori főposta is.
Természetesen a kiállítást rengeteg fotó és filmhíradó részlet színesíti, amit három monitoron, valamint digitális képkereten kísérhetnek figyelemmel az érdeklődők. A modern technika azonban nem csak ebben a formában van jelen a kiállításon. Egy magáncég felajánlásával elkészült egy számítógépes program, amivel az egykori Jamboree teljes térképét megtekinthetik a látogatók, s az egyes helyszínekhez tartozó eseményeket archív fotók segítségével követhetik nyomon. Ezt az „interaktív fotóalbumot” meg is vásárolhatják az érdeklődők.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



Látogatottság: 2063
Keresés

DÍJAK, ELISMERÉSEK

2018




2017






2016



2015




*

Városimázs filmek
Filmek - A Szecesszió Éve Gödöllőn
                                       

Időjárás

az

előrejelzése


Copyright © 2010
Gödöllő Város Önkormányzata
Adatvédelem|Médiaajánlat
Impresszum|Technikai információk|Oldaltérkép
Powered by Webgyár
Design by Monokrome Vision