Megnyitó beszédében Gémesi György a Szecesszió Évének rendezvényeiről, majd a helyszínről, az egykori Községháza épületéről és annak felújításáról beszélt. Kijelentette, bízik abban, hogy a konferencia eredményeként a  résztvevő városok között erősödhetnek a kapcsolatok.
Szabadka városáról elsőként Kern Sólya Mária, a képviselő-testület elnöke beszélt, aki a műemlékvédelmi munkákról és azok támogatottságáról szólt, majd  Ninkov Kovacev Olga, PhD művészettörténész, a szabadkai Városi Múzeum főmuzeológusa mutatta be a helyi szecessziós emlékeket. Többek között a Városházát, a zsinagógát és az egykori Osztrák-Magyar Bank épületét.
Kecskemét részéről Király József önkormányzati képviselő ismertette a műemlékvédelem helyzetét, s felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak a szűkös anyagi források jelentenek problémát, hanem a rossz politikai döntések, a nem megfelelő  épület használat, és a rossz befektetői hozzáállás is. Előadásában Kecskemét főterének, a Rákóczi útnak, a Villanegyednek és a művésztelepnek az épületeit mutatta be, így többek között a Cifra palota, a Takarékpénztár, a Református templom és a Luther palota épületeiben gyönyörködhettek a résztvevők.
A szecesszió kaposvári értékeit L. Balogh Krisztina főépítész mutatta be. Ő is felhívta a figyelmet a pénzügyi nehézségekre, mint mondta, a színház épületének rendbe hozására például 7 milliárd forint lenne szükséges. Előadásából megismerhették a város azon épületeit, amik szecessziós jegyeket hordoznak, továbbá a helyi építészeti sajátosságokat, valamint bepillanthattak a Rippl-Rónai József által tervezett Andrássy ebédlő rekonstrukciós munkálataiba.
Marosvásárhely különlegességeit Oniga Erika művészettörténész, a Maros Megyei Múzeum
muzeológusa mutatta be. A Városháza és a Kultúrpalota épülete mellet a Posta, az Agrárbank, az Albia Bank, a Kereskedelmi és Iparkamara épülete, a Rendőrségi palota, és a tisztviselő-telep házaiban gyönyörködhettek az érdeklődők. Előadásában kiemelt helyet kapott az idén 100 éves Kultúrpalota, aminek Körösfői-Kriesch Aladár által készített festményei, Nagy Sándor  által tervezett és Róth Miksa készítette üvegablakai, valamint a Sidló Ferenc készítette koronázási reliefje összekapcsolja a várost Gödöllővel.
A konferencia záróelőadását Őriné Nagy Cecília művészettörténész, a Gödöllői Városi Múzeum főmuzeológusa tartotta. Elsőként a rendezvény helyszíneként szolgáló egykori Községházáról, a mai Erzsébet Királyné Szállodáról beszélt, majd a csak kevesek által figyelemre méltatott – ma is bíróságként működő – Járásbíróság épületét ismertette meg a jelenlévőkkel. Ezt követően mutatta be a műteremházakat: Nagy Sándorét és  Belmonte Leóét, valamint a szövőiskola terveit, amik azonban nem valósulhattak meg. Kiemelte, Gödöllőnek a szecesszióban elfoglalt helyét nem a helyi, hanem azok a magyarországi épületek jelölik ki, amiknek díszítése a gödöllői művészek munkáját dicsérik.

Videó: http://www.youtube.com/watch?v=QUcc_i5N8UA&feature=youtu.be

 
 
(c) Korondi Judit felvételei