Gödöllő

Városi Információs Portál

Alapértelmezett verzió English version
Polgárok Turizmus Ügyintézés Gazdaság Hírek
Eseménynaptár
H K Sz Cs P Sz V
 1  2  3  4  5  6  7
 8  9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31        

Önkormányzati hírek



Keresés:   
2013.06.29 18:29
Sólyom László kapta idén a Magyar Szabadságért Díjat
Nyomtatható verzió

Dr. Sólyom László, volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke vehette át az idén a Magyar Szabadságért Díjat. Az ünnepélyes átadásra június 29-én szombaton került sor Gödöllőn a Magyar Szabadság Napja rendezvényeinek részeként.


A 2000-ben Gémesi György, Gödöllő polgármestere és Koltay Gábor filmrendező által alapított Magyar Szabadságért Díjat minden évben olyan személyiségek kaphatják meg, akik az elmúlt évtizedekben nagymértékben hozzájárultak Magyarország függetlenségéhez, demokratikus fejlődéséhez, alkotásaikkal, tevékenységükkel a magyarság megmaradását szolgálják. A díjat Gémesi György polgármester, a Magyar Szabadság Napja Alapítvány kuratóriumának elnöke adta át.

A díjátadón dr. Réthelyi Miklós volt nemzeti erőforrás miniszter méltatta a kitüntetettet. Mint mondta,  Sólyom László fiatal felkészülési éveit a kívülállás jellemezte, a távolságtartás attól a világtól, amivel nem lehetett azonosulni. Jogi tanulmányai után a jénai Jogtudományi Egyetemen oktatott, ahol egyre mélyebben tanulmányozta a polgári jogot, és itt írta meg doktori disszertációját is, ami belépőt jelentett számára az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetébe.  Itt kezdett el környezetvédelemmel foglalkozni. Munkásságának köszönhetően találta meg őt a Duna-Kör, s felkérték jogi szakértőnek a Bős-nagymarosi vízlépcső megépítése elleni mozgalomba. Ez döntő változást hozott az életébe. A rendszerváltás idején a Független Jogász Fórum és a Márton Áron Társaság vezetőinek sorába választották, a Nyilvánosság Klub ügyvivője, majd az Ellenzéki Kerekasztal és a Nemzeti Kerekasztal állandó résztvevője lett. Ez az út vezetett azután a Magyar Alkotmánybíróság megszervezéséhez és elnökléséhez.  Réthelyi Miklós úgy fogalmazott: Sólyom László nemzetközi hírűvé tette a magyar alkotmánybíráskodást.
Amikor 2005-ben a Védegylet javaslatára köztársasági elnöknek jelölték, hivatalba lépésekor mondott beszédében a hazaszeretet, a tisztesség és a hűség fogalmak eredeti jogaikba, a magyar nyilvánosságba való visszaállításának óhaját fogalmazta meg. Pártoktól és hatalmi harcaiktól való függetlenségét mindvégig megőrizte.
Államfőként járta az országot és a határon túli magyarság székhelyeit, a természetvédelmi területeket és az elmaradott térségeket.
Humanista célkitűzései: a jövő iránti felelősség, a környezet védelme, a magyar nemzet önazonossága, a határon túli részek támogatása, a szomszéd nemzetekkel való együttműködés, a múlt feltárása és tisztázása, a kisebbségek integrálása, az emberi jogok és a jogállamiság védelme és az 1956-os forradalom öröksége.
Réthelyi Miklós kijelentette, Magyarországnak szinte állandóan küzdenie kellett szabadságáért. Ám ehhez szorosan kapcsolódik az egyén szabadsága, az egyén emberi jogai, az ember méltósága és felelőssége is. Sólyom László civilként, alkotmánybíróként és államfőként is – ezen területek mindegyikén – példamutató és megingathatatlan védelmezője Magyarország szabadságának.

Sólyom László a díj átvételét követően úgy fogalmazott, két okból is nagy öröm számára ez a kitüntetés, egyrészt mert Gödöllőn kapta, ahová évek óta eljön a Magyar Polgármesterek Világtalálkozójára, másrészt mert ez a díj a rendszerváltásra, és annak egy fontos eseményére emlékeztet, s ez az egyetlen ilyen elismerés Magyarországon.
Ennek kapcsán három fontos dologra hívta fel a figyelmet: Gondoljunk arra, hogy milyen sok öröm érte ebben az időszakban a társadalmat; mennyi mindentől, téveszméktől kell megtisztítani ezt az időszakot; hogyan ágyazódik be a nemzetközi eseményekbe a rendszerváltás. Felhívta a figyelmet arra, meg kell őrizni a tények tisztaságát.
Külön szólt az alkotmánybíróság elnökeként eltöltött évekről, mint mondta, ez volt életének egyik legszebb és legkreatívabb időszaka. Akkor, amikor a szovjet birodalom bukása után a nyugat nem tudott mit kezdeni a kialakult helyzettel és a volt szocialista országokkal való kapcsolatát a bizalmatlanság jellemezte, az Alkotmánybíróság hiteles tudott lenni, s egyenrangú partnernek fogadták el a nemzetközi életben.

A díjat átadó Gémesi György emlékeztetett arra, Sólyom László Magyarországnak olyan köztársasági elnöke volt, akit mindkét politikai oldal elfogadott, s elnökként is amellett, hogy megőrizte függetlenségét, merte önálló véleményét megfogalmazni.
Videó: http://www.youtube.com/watch?v=r0-jGI79dDM&feature=youtu.be


A Magyar Szabadságért díj eddig díjazottai:
2000 - Nemeskürty István író
2001 - Antall Józsefné, Antall József volt miniszterelnök özvegye
2002 - Kormorán Együttes
2003 - Makovecz Imre építész
2004 - Csoóri Sándor író
2005 - Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja  volt alelnöke
2006 - Pozsgay Imre egyetemi tanár, volt államminiszter
2007 - Sebestyén Márta énekes
2008 - Grosics Gyula, az Aranycsapat kapusa
2009 - Tempfli József nagyváradi megyés püspök és Rózsás János gulágot megjárt író
2010 - Bánffy György (színész)
2011 – Markó Béla az RMDSZ volt elnöke
2012 – Mádl Dalma Asszony



 

 

 

 

 

 


 





Látogatottság: 1901
Keresés

DÍJAK, ELISMERÉSEK

2018




2017






2016



2015




*

Városimázs filmek
Filmek - A Szecesszió Éve Gödöllőn
                                       

Időjárás

az

előrejelzése


Copyright © 2010
Gödöllő Város Önkormányzata
Adatvédelem|Médiaajánlat
Impresszum|Technikai információk|Oldaltérkép
Powered by Webgyár
Design by Monokrome Vision