A KEOP 2.3.0./2F/09-11-2011-0005 számú projekt keretében benyújtott pályázat 2012. szeptember 7-én nyert támogatást. A projekt teljes kivitelezése 100%-os állami támogatás mellett valósul meg, a támogatás nettó összege: 1.997.168.431,- Ft. Az Európai Uniós támogatás mértéke 85%, míg a Magyar Állam 15% forrást biztosít a pályázat megvalósításához.
A sajtótájékoztatón dr. Gémesi György elmondta, hogy az Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás több mint száz település kommunális hulladékának kezelésére jött létre. 2010 júniusában egy nagyon nehéz út végére érve sikerült átadni a gödöllői hulladékkezelő központot Illés Zoltán környezetügyi államtitkár és Szűcs Lajos, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke jelenlétében. A másik térségi lerakó Nógrádmarcalon működik. Jelenleg a társuláshoz tartozó települések 70 százalékáról már a Zöld Híd Régió Nonprofit Kft. gyűjti és szállítja a hulladékot a lerakókba. A jövőben várhatóan a települések 80-90 százaléka veszi majd igénybe a társulás által alapított vállalat komplex szolgáltatásait.
A társulás nonprofit alapon, a lehető leghatékonyabb módon, az európai uniós jogszabályoknak megfelelően működik, sosem törekedett nyereségre. A felhagyott hulladéklerakók rekultivációja törvényi kötelezettsége a társulásnak. Az elnyert támogatás e feladat teljesítéséhez nyújt hatalmas segítséget, hiszen közel 300 ezer ember környezeti terhelését mérsékli.
Gémesi György bizakodását fejezte ki az iránt, hogy a társulás megfelelő forráshoz jut a hulladékgazdálkodási rendszer további költséghatékony, biztonságos, megfelelő tartalékokkal bíró működtetéséhez.
Az önkormányzati társulás azzal a céllal jött létre, hogy a térségi hulladékkezelési problémákra tartós megoldást dolgozzon ki. A társulás számára kiemelt fontossággal bír a környezetvédelem és az emberi egészség általános védelme, továbbá az erdő, zöldfelület és általában az élővilág védelme is. A társulás tag önkormányzatai a kitűzött célok megvalósítása érdekében hatékonyan közreműködnek a köz- és településtisztaság megóvásában, javításában, a természeti kincsek, erőforrások feltárásában és védelmében. A társulás folyamatosan figyelemmel kíséri a környezetvédelem általános helyzetének alakulását, tapasztalatait megismerteti tagságával, a helyi közvéleménnyel, az állami szervekkel. Rendszeresen vizsgálja a térségben található többi hulladéktároló üzemelését, továbbá környezetvédelemmel és egészségmegóvással kapcsolatos felvilágosító, ismeretterjesztő előadásokat, lakossági tudatformáló rendezvényeket szervez.
A társulás hosszú, aprólékos előkészítési munkálatai eredményeként, a lebonyolított közbeszerzési eljárások során kiválasztották a projektben résztvevő vállalkozókat. A kivitelezés várhatóan áprilisban elindul.
A tervezés során a jobb kezelhetőség és áttekinthetőség érdekében a hulladéklerakókat öt kivitelezési körzetre osztották.
Az l. - IV. körzet esetében a nyertes kivitelező a STRABAG-MML Kft., a szerződéskötés januárban megtörtént.
Az V. körzet (Erdőkertes) esetében az építési-kivitelezési közbeszerzési eljárása folyamatban van, szerződéskötés optimális esetben március végére várható.
A hulladéklerakók helyszínei:
Balassagyarmat, Bánk, Bercel, Bernecebaráti, Cserháthaláp, Dány, Diósjenő, Drégelypalánk, Erdőkertes (Veresegyház), Érsekvadkert, Gödöllő (Kerepes), Horpács, Hugyag, Isaszeg, Litke, Márianosztra, Mohora, Nógrád, Nógrádkövesd, Nógrádmarcal, Ősagárd, Pusztaberki, Romhány, Szada, Szokolya, Szügy, Tápiószecső, Terény, Valkó, Erdőkertes.
Mi a rekultiváció?
Rekultiváció alatt az elpusztult természeti környezet eredeti állapotának visszaállítását értjük. Ez a folyamat olyan technikai, biológiai, agronómiai eljárások összességével történik, mely következményeként a természeti és emberi tevékenység károsító hatásai miatt terméketlenné vált földterületek alkalmassá válnak mezőgazdasági vagy más egyéb módon történő újrahasznosításra, valamint a tájkép helyreállítására.
Hazánkban 2009-ben közel 2000 hulladéklerakót zártak be. Ezek a hulladéklerakók nem teljesítették az Európai Unió hulladéklerakókról szóló irányelvek, valamint a hatályos magyar jogszabályok szigorú előírásait. A bezárt hulladéklerakók környezetre gyakorolt hatásainak megállapítását követően a Környezetvédelmi Hatóság megállapítja azon rekultivációs eljárásokat, mely során a hulladéklerakó biztonságos állapotban helyezhető, és a lehető legkisebb környezeti kockázatot nyújtja.
Alapvetően 3 rekultivációs eljárás ismert.
A két ütemű lezárást (rekultiváció), olyan hulladéklerakók esetében szükséges alkalmazni, ahol a lerakott hulladékban sok szerves anyag található. A szerves anyag bomlásakor keletkező gázt - az üvegházhatást növelő metán tartalma miatt - gyűjteni és kezelni (égetéssel ártalmatlanítani, vagy hő és elektromos áram elállításra hasznosítani.) szükséges. A bomlás miatt a hulladéktest összeesik, roskad, így morfológiai változások következnek be a felszínén. A gázkezelés és a hulladéktest roskadása miatt a rekultiváció első ütemében csak átmeneti záróréteg kerül a hulladéktestre. Az átmeneti záróréteg megakadályozza, hogy a hulladéktestbe további csapadékvíz szivárogjon, és mosódjon a talajba és talajvízbe, ugyanakkor védi az egyéb környezeti elemek kölcsönhatásba kerülését a hulladékkal (pl. szél általi elhordás, élőlények közvetlen kapcsolata, stb.) A rekultiváció első üteme a gázkeletkezés és a hulladéktest mozgásának befejeztével végződik, ekkor történik a második ütemű, úgynevezett végső záróréteg elhelyezése a hulladék felszínén. Ez a záróréteg is tartalmaz vízzáró réteget (csapadékvíz beszivárgás megakadályozása), valamint egyéb építés technikai rétegeket, illetve 1 m vastagságú termo réteget, mely a későbbi növényi vegetáció gyökérzetének helyszínét biztosítja.
A fentiekhez hasonlóan az egy ütemű rekultivációt, olyan hulladéklerakók esetében kell alkalmazni, ahol nincs gázképződés és a hulladéktest stabil. Ilyenkor a hulladéklerakót azonnal végső záróréteggel takarják le, az előzőekben említettek szerint.
A harmadik rekultiváció eljárás esetében a hulladéklerakó felszámolása, felszedése történik. Olyan hulladéklerakók esetében szükséges ezt a módot alkalmazni, ahol a lerakott hulladék magas kockázatot jelent a környezeti elemekre. (Pl. A hulladéklerakó egy vízfolyás árterületén, vagy belvizes területen, vagy vízbázison helyezkedik el, vagy lerakott hulladék alatt nincs olyan természetes vízzáró réteg (agyag), mely megakadályozná a felszín alatti vizekbe történő káros anyag beszivárgást.). Amennyiben az ilyen lerakók nem kerülnek felszámolásra, úgy a későbbiekben környezeti károkat okozhatnak, mely csak igen hosszadalmas és költséges környezeti kárelhárítással (remediáció) orvosolhatók.
Azt is fontos megjegyezni, hogy a rekultivált hulladéklerakók esetében 30 évig szükséges a környezeti adatok (talaj, talajvíz, levegő minőségének) vizsgálata. A gyűjtött környezeti adatokat minden évben a Környezetvédelmi Hatóságnak meg kell küldeni.
A kivitelezés során a társulás nagy súlyt fektet az érintett önkormányzatokkal való szoros együttműködésre, figyelve a helyi sajátosságokra. A projekten belül lehetőség van a technológia függvényében közmunkások foglalkoztatására is.
A rekultiváció eredményeként nagyot javul a települések környezetbiztonsága, a területek újra hasznosítási lehetősége az utógondozási időszakot követően.
A rekultiváció megvalósulásával az alábbi pozitív környezeti hatások várhatók:
• A hulladéklerakók levegő környezetet érintő depóniagáz (üvegházhatást növelő gázok) kibocsátásainak megszűnése.
• A hulladéklerakók talajvíz szennyező hatását a rekultiváció során kiépítendő felületi záró réteg és vízelvezetés gyakorlatilag megszünteti, az átszivárgó csapadék által kioldott vízszennyező anyagok nem kerülnek többé a talajvízbe.
• A korábbi víz szennyeződések terjedése mérséklődik (amennyiben volt ilyen).
• Az adott természeti és kulturális környezetben a hulladéklerakók és tájsebek, jelentős tájérték meghatározó tényezők.
A tervezett rekultiváció végrehajtásával a települési és a természeti környezet tájérték-növekedése várható.
• A kisebb, vagy problémásabb lerakók felszámolásra kerülnek (pl. Hugyag, az Ipoly folyó kavicsteraszán, Natura 2000-s terület).
