Gödöllő

Városi Információs Portál

Alapértelmezett verzió English version
Polgárok Turizmus Ügyintézés Gazdaság Hírek
Eseménynaptár
H K Sz Cs P Sz V
 1  2  3  4  5  6  7
 8  9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30          

Önkormányzati hírek



Keresés:   
2014.03.15 12:51
Ünnepi műsor, koszorúzás, lovas felvonulás Gödöllőn
Nyomtatható verzió

A szép időben több ezres tömeg vett részt Gödöllő város március 15-ei ünnepségén, és az azt követő lovas felvonuláson. A hagyományoknak megfelelően a Városi Fúvószenekar térzenéjével kezdődött az ünnepség, majd Annus Réka énekelt. A Himnusz után Gémesi György polgármester mondott ünnepi beszédet. A műsort a Fricska Táncegyüttes és a Cimbaliband közös, "Hazám, hazám" című produkciója zárta, amit Moussa Ahmed és Unger Balázs rendezett.


Ezt követően került sor a Petőfi-szobor megkoszorúzására, majd a Tarsolyos Lovas Egylet szervezésében lebonyolított lovas felvonulásra. Idén több mint 200 lovas és fogat vonult végig az Ady Endre sétányon, a Dózsa György úton, a Kossuth Lajos utcán, a Bajcsy-Zsilinszky és a Szilhát utcán. Ezen a megszokott útvonalon két kört tettek meg a lovasok.

Dr. Gémesi György ünnepi beszéde:
Köszöntöm Önöket nemzeti ünnepünk alkalmából! Köszönöm, hogy ennyien eljöttek, hogy újra együtt ünnepeljünk és emlékezzünk az 1848-49-es hősökre. Azokra a hősökre, akik életüket, családjukat és egzisztenciájukat sem kímélve küzdöttek a hazájukért és a Magyar Szabadságért. Bár tudjuk, hogy a szabadságharc elbukott, mégis a magyar történelem fényes időszakaként emlékezünk meg a történtekről. Számos alkotásban, legyen az irodalmi, képzőművészeti vagy akár a film, újra és újra megelevenednek a nagyszerű hőstettek, a gigászi küzdelmek az elnyomó hatalom és a túlerő ellen, megjelennek a neves és névtelen hősök és az összefogás az egymásért kiállás felemelő és megható momentumaival találkozhatunk. Az ünnep róluk és nagyszerű tetteikről többek között, nemzetről, hazáról és hazaszeretettről, bátorságról, önfeláldozásról, hitről, kitartásról, akaraterőről szól, azaz erről kellene, hogy szóljon. A kérdés az, hogy ma erről szól-e március 15-ike vagy csak egy nosztalgikus jó műsor és program, esetleg lehetőség az éppen aktuális politikai kurzus melletti vagy elleni álláspontok kifejtésére, tüntetések és különutas rendezvények, megmozdulások megszervezésére?
Mi itt, Gödöllőn az elmúlt több mint két évtizedben példát adva bebizonyítottuk, hogy mindenféle hovatartozástól függetlenül lehet együtt méltósággal ünnepelni, koszorúzni, énekelni a Himnuszt és a Szózatot, mint ahogyan mindig megtaláltuk a műsorokkal és az elhangzott gondolatokkal az ünnep aktuális üzeneteit. Mert a 166 évvel ezelőtt megfogalmazott 12 pont akár a szabadságért való küzdelem vagy az akkor megnyilvánult önfeláldozás a hazáért vagy a hazaszeretet ma is tájékozódási pont lehetne kissé összezavarodott világunkban. Igaz, ma nem kell szuronyokkal szembe nézni, nincsenek hazánk területén idegen, megszálló csapatok és elmondhatjuk, hogy Magyarország szabad független állam, de mégsem dőlhetünk hátra és mondhatjuk Petőfi szavaival élve "megállhatunk, mert itt van már a Kánaán". Mert ugyan van országunk, de ahhoz, hogy hazánk és otthonunk legyen ez az ország, még nagyon sok feladat van hátra, azért nagyon sokat kell tenni. Mert a "haza nem csak föld és hegy, halott hősök, anyanyelv, őseink csontjai a temetőkben, kenyér és táj, nem. A haza te vagy, szőröstül, bőröstül, testi és lelki mivoltodban: ő szült, ő temet el, őt éled és fejezed ki, mind a nyomorult, nagyszerű, lángoló és unalmas pillanatokban, melyek összessége életed alkotja. Az életed a haza életének egy pillanata is..." - írja Márai Sándor. És ha a mi életünkben zavarok vannak, ha folyamatos rögtönzések vesznek körül bennünket, ha bizonytalanság hatja át a mindennapjainkat, ha a szavak és a szónoklatok csak részigazságokat vagy még azt sem mondanak, ha nincs, ki meghallgassa a bánatom, vagy ok nélkül félnem kell, akkor hiába van szép országunk, az nem lesz a hazánk és az igazi otthonunk.
Természetesen a haza és az otthonteremtésben megvan mindannyiunk közös feladata és felelőssége. Nem várhatjuk, hogy csak más tegyen érte. Mi itt, Gödöllőn mindannyian felismerve ezt már eddig is nagyon sokat tettünk azért, hogy ebben a hazában ez a város békés, élhető környezetével az otthonunk legyen. A helyi aktív hitélet, a szólás és vallásszabadság a magas színvonalon közvetített kultúra a sportélet gazdagsága, nagyszerű programok és rendezvények mára Gödöllőt az ország egyik legismertebb és látogatottabb településévé tették. Az elmúlt több mint két évtizedben kiszámítható helyi jogi környezetben megerősödött és stabillá vált helyi gazdaság biztos alapokra helyezte és fenntarthatóvá tette Gödöllő működését, a város vagyona 1990-hez képest több mint hússzorosa lett. Ennek eredményeképpen Gödöllő a saját kategóriájában a legdinamikusabban fejlődő várossá nőtte ki magát. Az itt lévő világcégek nemcsak munkahelyeket teremtettek, hanem meghonosítottak egy környezetbarát csúcstechnológiát, ami lehetővé tette egyfajta munkakultúra kialakítását.
A 2011-ben lebonyolított magyar európai uniós elnökség Gödöllőt újra felhelyezte Európa térképére és városunk azóta is kiemelt nemzetközi figyelem középpontjában van. A nagyszámú aktív civil szervezettel együtt letettük a helyi társadalmi párbeszéd alapjait és a több mint két évtizeden keresztül általunk fenntartott iskolákban igyekeztünk minden feltételt biztosítani ahhoz, hogy felkészült oktatási szakemberek munkájának eredményeképpen minden gyermek képessége maximálisan kibontakozhasson. Mindezt úgy, hogy nagyon sok elkötelezett nagyszerű szakember segítette munkánkat. Büszkék lehetünk rájuk és köszönet érte, mert valóban nagyon sokat tettek azért, hogy Gödöllő az otthonunk és szűkebb hazánk lehessen. Ők a mai idők igazi hősei! Az előbb felsoroltakkal természetesen nem akarom elfedni, hogy nem voltak ebben az otthonteremtésben hibák, és azt sem, hogy sok minden még nem valósult meg a közös terveinkből, de ha továbbra is együtt az eddigi szellemiségben, stílusban és aktivitással tesszük a dolgunkat, akkor lépésről lépésre az eddig meg nem valósult vágyaink és álmaink is teljesülni fognak. Mert együtt erősebbek vagyunk, mint ahogyan 166 évvel ezelőtt ők is felismerték ezt a nagyszerű és nehéz pillanatokban.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mi itt, Gödöllőn már nem a szabadságharc stádiumában vagyunk. A folytonos harc csak szétforgácsolja az erőket. Itt mi nagyon sokan, mondhatom azt is, hogy nagy többségben egymással minden szinten szövetséget kínálva és kötve építjük szűkebb hazánkat és teremtünk otthont mindannyiunknak helyi hazafiként. Ezzel az építkezéssel válhatunk méltóvá a 48-49-es hősök örökségére, ami kapaszkodót, erőt és példát ad a magyar történelem talán legszebb tavaszával ebben a hitvallásunkban. Így tudtunk és tudunk egy szerethető, békés, dinamikusan fejlődő mégis élhető városban Hazát és Otthont teremteni.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, ezekkel a gondolatokkal kívánok további szép emlékezést és ünnepet, köszönöm, hogy meghallgattak!

 

 

 

  

 

 

 

 

 



(c) Tatár Attila felvételei





Látogatottság: 2399
Keresés

DÍJAK, ELISMERÉSEK

2018




2017






2016



2015




*

Városimázs filmek
Filmek - A Szecesszió Éve Gödöllőn
                                       

Időjárás

az

előrejelzése


Copyright © 2010
Gödöllő Város Önkormányzata
Adatvédelem|Médiaajánlat
Impresszum|Technikai információk|Oldaltérkép
Powered by Webgyár
Design by Monokrome Vision