Nyugat-Dunántúlon nincsenek halmozottan hátrányos térségek, így az értékteremtő közfoglalkoztatásra is csak kevés olyan követendő példát találni errefelé, mint Rábaszentmihály önkormányzatáé. Ezért is választotta a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) „Háztáji gazdálkodás és öngondoskodás, helyi termelés kapcsolata az értékesítéssel, de kiváltképp a közétkeztetéssel” című konferencia-sorozata 2014. május 27-i állomásául a Győr-Moson-Sopron megyei községet.
Hat prioritás, 18 fókuszterület, 19 intézkedés, 48 alintézkedés, 80 művelet, továbbá két tematikus alprogram – ez annak a 2014-2020 közötti uniós finanszírozási időszakra szóló Vidékfejlesztési Programnak a váza, amely az elkövetkezendő évek honi agráriumának működését és fejlődési irányát meghatározza – tudhatták meg a konferencia résztvevői Székely Ritától, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) Győr-Moson-Sopron megyei referensétől. A teljes programban 11,9 milliárd forintra lehet majd pályázni, ágazatoktól függően 40-100 százalékos intenzitású támogatásokra. Székely Rita felhívta a településvezetők figyelmét a megye nemrégiben újjáalakult négy LEADER csoportjával való együttműködésre is, mert ezeknek a feladata lesz a helyi fejlesztési stratégiák elkészítése.
Az idei közfoglalkoztatási programokban átlagosan 200 ezer ember dolgozhat majd havonta – ismertette Lőrincz Leó, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási főtanácsadója, s kérte a polgármestereket, mihamarabb jelezzék létszámigényüket a területileg illetékes munkaügyi kirendeltségeken. A főtanácsadó hangsúlyozta: idéntől jelentős változás lesz a közmunkaprogramok keretében finanszírozható feladatok összetételében, egyes tevékenységeket más minisztériumok által kiírt pályázatokból lehet majd finanszírozni. Mindemellett a Belügyminisztériumban már dolgoznak a jelenlegi határozott időtartamra szóló közfoglalkoztatási szerződések határozatlan idejűekké való alakításának lehetőségén, továbbá azon is, hogy adókedvezményben részesülhessenek mindazok a cégek és vállalkozók, akik volt közfoglalkoztatottakat főállású munkavállalóként alkalmaznak.  
„Már Rábaszentmihály 1708-ból származó pecsétje is azt bizonyítja, hogy községünk régi földművelő múltra tekint vissza – kezdte előadását Horváth Gábor, az 500 lelkes Rába parti település polgármestere. E hagyomány folytatásának is tekinthető tehát az, amikor az önkormányzat három évvel ezelőtt belekezdett az első közmunkaprogramba. Ekkor még eszközök és tapasztalat nélkül láttak neki a szántóföldi növénytermesztésnek. Hamarosan felépült az első két fóliasátor, ahol már melegházi zöldségek termesztésére is volt lehetőség, majd – a közeli Csikvánd községgel közösen – baromfiprogramot is indított a település. A tojásokra alapozva megkezdődött a száraztészta gyártása, míg a közfoglalkoztatottak által termesztett káposztát már a saját savanyító üzemben dolgozták fel.
Mindez olyan jól sikerült, hogy a Rábaszentmihály a közfoglalkoztatási programok megvalósításában nyújtott kiemelkedő szakmai tevékenységéért tavaly novemberben belügyminiszteri elismerésben részesült. Természetesen azóta sem állt meg az élet: pillanatnyilag 13-15 közfoglalkoztatottal, öt fóliasátorban, illetve megnövelt szántóterületen folyik a termelés, a nyolc tojásos rábaszentmihályi száraztészta és a tölgyfahordóban érlelt rábaszentmihályi savanyú káposzta pedig kapós árucikknek számít a környéken. „A következő cél a rendszer fenntarthatóvá tétele, hogy minél több embernek tudjunk tartósan munkát biztosítani” – vázolta terveit a polgármester, majd végigkalauzolta vendégeit a közfoglalkoztatási program helyszínein.
Magyar Polgármester Online