Színészi karrierjét 1981-ben egy Kenyába tett utazás szakította félbe, itt szembesült közvetlen közelről az afrikai emberek nyomorával. Az élmény hatása alatt a Fogadjunk, hogy... című tévéműsorban arra fogadott, hogy nem minden néző adományozna egy márkát a szükséget szenvedő embereknek. Ugyan igaza lett, mégis milliós összeg gyűlt össze a jótékony nézők jóvoltából.
Ugyanebben az évben hozta létre az Emberek az emberekért (Menschen für Menschen) alapítványt, hogy segítsen Etiópián. A szervezet a helyi lakosokkal együtt iskolákat, tucatnyi egészségügyi központot és több száz vízvételező helyet épített. Az alapítványt a színész halála után özvegye, az etiópiai származású Almaz Böhm vezeti. Ő a színész negyedik felesége, két gyermekük, Nicolas és Aida már felnőttek.
Gödöllőn 2005-ben rendeztek a Menschen für Menschen alapítvány számára jótékonysági estet. A gálaesten mintegy 2 millió forint gyűlt össze.
– Édesapám szerintem legrosszabb álmában sem gondolta, hogy fia nem zenész lesz. Sokat zongoráztam, de nem töltötte ki igazán az életem. Zenei tanulmányaimnak mégis sok hasznát vettem, amikor később operaelőadásokat rendeztem. Bár több mint ötven filmben játszottam, egyik sem lett olyan ismert, mint a Sisi. Ötven éve, amikor a forgattunk, természetesen másképp látták a császári párt, romantikus egymásra találásuk meghatotta a nézőket. Kíváncsi lettem volna, mi történik, ha Romy Schneider vállalja a további forgatást. És eljutunk a császárné életének kevésbé sikeres életszakaszához, fia halálához. Romy nemet mondott, s bár mennyire tiltakozott Sisi szerinte negédes figurája ellen, ez a szerep immáron örökre elválaszthatatlan tőle. Ő tiltakozott, teherként nehezedett rá. Engem nem érintett meg ennyire. Még sok további európai és amerikai filmben játszottam, majd komoly színpadi szerepeket vállaltam el. Ez utóbbiak közül Lear király állt hozzám a legközelebb – mondta Karlheinz Böhm kilenc évvel ezelőtt városunkban.