Gödöllő

Városi Információs Portál

Alapértelmezett verzió English version
Polgárok Turizmus Ügyintézés Gazdaság Hírek
Eseménynaptár
H K Sz Cs P Sz V
 1  2  3  4  5  6  7
 8  9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31        

Önkormányzati hírek



Keresés:   
2014.06.29 11:56
Befejeződött a Magyar Polgármesterek X. Világtalálkozója
Nyomtatható verzió

A Magyar Polgármesterek X. Világtalálkozója második. befejező napjának plenáris ülésén, vasárnap délelőtt a nemzetközi kapcsolatok jelentőségét  tárgyalták a királyi kastély lovardájában.


A Magyar Polgármesterek X. Világtalálkozója második napja ünnepélyes pillanatokkal kezdődött: Gémesi György jubileumi emléklappal köszöntötte mindazokat a polgármestereket, akik 1996 óta minden világtalálkozón részt vettek. Emléklapot kapott Babák Mihály Szarvas, Győriné dr. Czeglédi Márta Jászvényszaru, Horváth István Tác, Pásztor Béla Veresegyház, Olajos Mihály Szentpéterszeg, Dr. Prozlik László Gádoros, Takács István Sajósenye, Szalai János Csősz, Tilhof István Mátyásdomb, Bartha Mihály Mezőladány, Miklós Aladár Rás (Felvidék), Tóth Ernő Nagyudvarnok (Felvidék), Zagyi István (Détér, Felvidék) és Baksa Tibor Csongor (Kárpátalja) polgármestere.
A nyitó előadást dr. Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára tartotta külkapcsolati kérdésekről, hazánk nemzetközi megítéléséről. Ő az elmúlt években az OECD párizsi magyar nagyköveteként tevékenykedett.
Úgy fogalmazott, a magyarság  különleges közösséget alkot: egyedi nyelvi, történelmi és kulturális örökséget hordozunk, de mindig is Európához tartoztunk. Valljuk, hogy az európai lét a sokszínű kultúrák egymás mellett élését jelenti, mint ahogyan a magyar nemzet is sokszínű, köszönhetően annak, hogy  Magyarország mindig befogadó ország volt. Már Szent István is megfogalmazta intelmeiben: „Gyenge az egynyelvű ország, becsüld az idegent!” A magyarok ennek szellemében befogadóként népeket tettek a nemzet részévé, s ezt a folyamatot a külföld ma sem igazán érti.
Mint mondta, az elmúlt négy év alatt sokat változott hazánk nemzetközi megítélése, a kezdeti ellenséges magatartás után egyre inkább érdeklődéssel szemlélik a magyarországi folyamatokat, de újabb kihívások várnak ránk. Ezek közül kiemelte:  meg kell értetnünk, hogy Magyarország mindig is Európa része volt, hogy a kelet felé történő nyitás nem Európa elleni lépés, valamint, hogy mindent megteszünk értékeink védelméért, megőrzéséért.
Mindezek mellett fontosnak nevezte az identitás, a szolidaritás, a család, a hit megerősítését, valamint a közösséghez való alkalmazkodást, ami azonban nem azonos önmagunk feladásával. Kijelentette, ahhoz, hogy sikeresek legyünk pozitív megközelítésekre és optimizmusra van szükség.

Az önkormányzatok megalakulásakor a testvértelepülési együttműködések jelentették a szféra nemzetközi kapcsolatait, mondta Gémesi György. A nyelvismeret hiányát leküzdve az önkormányzatok jól felismerték a lehetőségeket a partnertelepülések civil szervezeteivel, egyházi közösségeivel, intézményeivel való együttműködésben. Példaként említette a Gödöllő – Wageningen kapcsolatot, ami a gödöllői egyetem kezdeményezése nyomán alakult ki. A kölcsönös utazásokban már több százan vettek részt, családoknál elszállásolva.
A testvérvárosi kapcsolatok sajátos területei a magyar-magyar kapcsolatoknak a Kárpát-medencében. Új forma a testvérvárosokból érkező gyermekek nyári  táboroztatása, amihez uniós pályázatokból is forrást lehet szerezni.
Az Európai Unióban elfogadottá vált a szubszidiaritás és a többszintű kormányzás elve, amit az Európai Parlament mellett működő Régiók Bizottsága is képvisel a munkájában.
A polgármester kiemelte, a Visegrádi négyek együttműködésében az önkormányzatoknak is meg kell találniuk a helyüket. A következő egy évben ennek a formáját, kereteit ki fogják dolgozni. Hozzátette: a polgármestereknek már most be kell kapcsolódniuk a 2021 után kezdődő európai uniós költségvetési ciklus tervezésébe.

Én jöttem a világtalálkozóra a legészakabbról, kezdte előadását Markkula Markku, az EPP – Európai Unió Régiók Bizottsága alelnöke. A finn politikus  elmondta, hazája száz évvel ezelőtt még annyira elzárt  volt a világtól, hogy amikor egy híres művészük Magyarországra érkezett, nem értette, miért nem védekezünk jobban a tél ellen. Finnországban ráébredtek arra, hogy az oktatásba kell befektetni. Ennek meg is van az eredménye.
A továbbiakban arról szólt, hogy a decentralizáció évtizedes folyamat. A régiók sokat lendíthetnek az iparon, a vállalkozási kedven, s előmozdíthatják az innovációt. Mindezt annak a felismerésnek az alapján, hogy a nemzeti politikákat helyben is meg kell erősíteni.
Részletesen foglalkozott az Europa 2020 és a Horizont uniós programokkal. Úgy vélekedett, hogy a többszintű kormányzás segít megakadályozni azt, hogy a stratégiák elvesszenek a bürokrácia útvesztőiben.
A több forrásból történő finanszírozás lehetővé teszi, hogy az innováció minél több uniós szakpolitika részese legyen.
Markkula Markku azt is javasolta, hogy több kutatási eredményt kell beépíteni a mindennapokba, az élet minőségének javítása, a kohézió erősítése érdekében. A fiatalokat bátorítani kell a vállalkozásokra, az egyetemeknek pedig közvetíteniük kell a vállalkozói kultúrát.  
Hasznos kezdeményezésnek értékelte az olyan nyári táborok szervezését, amelyekben sokféle és különböző hátterű emberek vesznek részt, hiszen bár a szavaink mások, együtt kell cselekednünk.

H. E. Aliaksandr Khainouski, a Belarusz Köztársaság magyarországi nagykövete országa és az Európai Unió, illetve Belaruszia és Magyarország kapcsolatának alakulásáról beszélt a világtalálkozó résztvevőinek. Mint elmondta, a Keleti Partnerség az EU és hat volt szovjet tagállam – Örményország, Azerbajdzsán, Belaruszia, Grúzia, Moldova és Ukrajna – között jött létre, de sajnos egyelőre nem váltotta be maradéktalanul a hozzá fűzött reményeket. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy az EU két hibás választás elé állított minket – fogalmazott –, választanunk kellett volna az európai és a saját utunk, illetve nyugat és kelet között.  

H. E. Aliaksandr Khainouski úgy véli, az EU keleti partnerség politikájához jól illeszkedik Magyarország keleti nyitás politikája, s ezen belül a magyar-belarusz együttműködés erősödése is. Magyarország jelenleg Belarusz Köztársaság 30 legnagyobb kereskedelmi partnere közé tartozik, az elmúlt évben 240 millió dolláros kereskedelmi forgalom zajlott le a két ország között, de a két ország közeledését az is jól mutatja, hogy az elmúlt évben közvetlen repülőjárat indult Minszk és Budapest között.

Mint a nagykövet kifejtette, Magyarország és a Belarusz Köztársaság földrajzi helyzete és történelme között is sok a hasonlóság, hiszen mindkét ország két hatalmi központ között helyezkedik el, s egyfajta kapu lehet nyugat és kelet között. Törekednünk kell az egyensúlyi állapot kialakítására illetve megőrzésére, az „integráció integrálására”, mivel a nagykövet szerint a kor kihívásaira csak széleskörű együttműködéssel lehet jó választ adni és ebből nem lehet kihagyni Oroszországot sem.   


A világtalálkozó zárónyilatkozatának ismertetése után Polgármesteri Aranygyűrűt adtak át dr. Nagy Gábor Tamásnak, Budavár, Berencsi Bélának, Ibrány és Zagyi Istvánnak, Détér polgármesterének.

A világtalálkozó a Cimbaliband, a Fricska és a Talamba közös produkciójával zárult.



 

 

 



Tatár Attila és Reményi Krisztián felvételei


Látogatottság: 1376
Keresés

DÍJAK, ELISMERÉSEK

2018




2017






2016



2015




*

Városimázs filmek
Filmek - A Szecesszió Éve Gödöllőn
                                       

Időjárás

az

előrejelzése


Copyright © 2010
Gödöllő Város Önkormányzata
Adatvédelem|Médiaajánlat
Impresszum|Technikai információk|Oldaltérkép
Powered by Webgyár
Design by Monokrome Vision