A konferencián dr. Gémesi György polgármester köszöntötte a megjelenteket, s elmondta, a rendezvény ötlete nyáron, Bad Ischlben született meg. Gödöllő is részt vett azon a megemlékezésen, amit annak apropóján szerveztek, hogy 1914. július 28-án, egy hónappal a szarajevói merénylet után Ferenc József, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója ott írta alá a Szerbiának szóló hadüzenetet. Gödöllő szerepe az első világháború kapcsán hasonló volt a többi magyar településéhez, hangsúlyozta, innen is mentek a frontra katonák, aminek szomorú vége a városi első világháborús emlékműre felvésett több mint száz név, akik elestek ebben a háborúban.
„Nekünk, magyaroknak a háború a 'a hadat üzenő, kirobbantó, egyben vesztes" fél oldalán való részvételt jelentette, aminek következményei közismertek. Az akkori Magyarország elvesztette területeinek hetven százalékát, s ezzel számos magyar nyelvű, magyar állampolgárt.”
Beszélt arról is, hogy a kommunista diktatúrák milyen nehéz helyzetet teremtettek a határokon túlra került magyarság számára, akik sokszor a politikai csatározások eszközeivé váltak, s egyúttal kiemelte annak jelentőségét, hogy az Európai Unió bővítése e téren is pozitív változásokat hozott.
„Az első világháborúra való emlékezés az áldozatok előtti tisztelgés mellett legyen arra is példa, hogy a háború, a nemzetek egymás ellen való uszítása nem lehet megoldás a nehéz helyzetekre. Együttműködésre, az emberek, közösségek, nemzetek és kultúrák közötti hidak építésére van szükség” - mondta beszédében Gémesi György.
Gödöllő polgármesterét követően Bagdy Gábor, Budapest főpolgármester-helyettese az I. világháború kitörésének körülményeiről, majd a trianoni „békeszerződés” időszakáról beszélt. Mint mondta, a hadüzenet idején még senki sem látta, hová vezet majd a háború, mint ahogy azt sem, hogy a "Nagy Háború” utáni békék magukban hordozták egy újabb, még nagyobb háború csíráját. Talán csak a költők tudtak felelősséggel gondolkodni – mondta Babits Mihály, 1914-ben írott Miatyánk című versét idézve. „A múlt tanulságáról őszintén kell beszélni, s ehhez a mai konferencia is hozzájárulhat” – jelentette ki Bagdy Gábor.
„Szarajevó az ifjúság, a művészetek és a sport városa” – mondta beszédében Ivo Komšić, Szarajevó város főpolgármestere, aki városának legnehezebb időszakairól beszélt. Mint mondta, a város három háborút élt meg, a legutolsót a '90-es években, amikor 1480 napig állt ostrom alatt, s tizenegyezer embert, köztük több mint ezer gyermeket öltek meg. De a város méltóságát a sporttal, a művészetekkel, a zenével megőrizték az ott élők, akik képesek voltak arra, hogy a gyűlöletre ne gyűlölettel válaszoljanak.
Az első világháború kitörésének 100. évfordulójára többek között a Bécsi Filharmonikusok koncertjével emlékeztek, s megrendezték a Polgármesterek a békéért programsorozatot is. „Erről az állomásról indultak a katonák a háborúba. Mi innen a béke üzenetével menjünk!” Erre szólított fel Szarajevó polgármestere, aki elmondta, nagy öröm számára, hogy az este folyamán részese lehet a gödöllői tematikus évet záró, az Orient Expressről szóló előadás ősbemutatójának, hiszen – ahogy a legendás vonat, úgy Szarajevó is a nyugati és a keleti kultúra találkozóhelye.
A konferencia záróelőadását Papházi János, a Gödöllői Királyi Kastély vezető muzeológusa tartotta, aki IV. Károly és családja sorsát kísérte végig attól a naptól, hogy elhagyták a gödöllői kastélyt, ahol a Monarchia összeomlásának híre érte őket. Beszélt a száműzetésben eltöltött évekről, Zita császárnéról és királynéról, aki sosem mondott le sem az osztrák, sem a magyar trónról. Ismertette legidősebb gyermekük, Habsburg Ottó életútját is, aki 1961-ben lemondott személyes uralkodói jogairól, hogy gyermekeinek ne kelljen száműzöttként élniük, de ennek ellenére csak 1966-ban térhetett vissza Ausztriába. Magyarországra 1987 augusztusában utazhatott először. Elmondta, hét gyermeke közül négy vállal aktív politikai szerepet. Papházi János emlékeztetett arra, hogy Habsburg Ottó többször járt a kastélyban is, 1996-ban pedig Gödöllő díszpolgárának választották.
A rendezvényt követően a résztvevők megkoszorúzták az I. világháború gödöllői áldozatainak emléket állító Hősök szobrát.
(c) Tatár Attila felvétele
