Az esemény kezdetén Lukács Lilla Réka, a Frederich Chopin AMI tanulója Galga menti népdalcsokrot énekelt, majd a résztvevők elénekelték a Himnuszt.

A díjak átadása előtt a kitüntetettekkel kapcsolatos gondolatait osztotta meg a közönséggel  dr. Gémesi György. Elöljáróban elmondta: a képviselő-testület által most díjazottak feladatuk kiváló ellátása mellett személyiségükkel is hozzájárultak, hozzájárulnak Gödöllő fejlődéséhez. 
Körösvölgyi László és Révész T. Mihály kitüntetésével adósságot törleszt a város, hangsúlyozta a polgármester. Velük ugyanis méltatlanul bánt a sors, amikor vezetői munkájuk véget ért. Hozzátette: a kastély igazgatójának személyéről nem az önkormányzat, hanem a többségi tulajdonos állam dönt. 
Amikor az 1990-es évek elején Gödöllő bejelentkezett a Budapest által lemondott világkiállítás megrendezésére, egyedül alkalmas segítő szakembernek Körösvölgyi László felkérését javasolták. Ő akkor Dániában dolgozott magyar  kereskedelmi tanácsosként. Gémesi György felkereste és azóta tart a barátságuk.
A királyi kastély éléről két vezetői ciklus teljesítése után küldték el. Az újra kialakított Barokk színház átadásán az állam képviselője talán egy mondatot szólt a munkájáról, de nem köszönték meg Körösvölgyi László teljesítményét.
Révész T. Mihály gödöllőiként, egyetemi tanárként a hetedik sikertelen igazgatóválasztás után vállalta a felkérést a kastély vezetésére. Majd őt is méltatlanul engedték el, akinek a személyéhez pedig a Gizella-szárny és a Lovarda felújítása, az uniós elnökségi helyszín köthető.  
Sivadó János parókus fiatalon, nagy lendülettel érkezett Gödöllőre, s legelső találkozásukon elmondta, hogy a görög katolikus közösségnek templomra lenne szüksége. Az álom megvalósítását elképesztő energiával kezdte el. Ő nem hitt ennek sikerében, mondta a polgármester, de a szenteléskor meggyőződött róla, hogy milyen sok segítője volt a cél eléréséhez. 
A Talamba Ütőegyüttes tagjainak döntést kellett hozniuk arról, hogy családostul Gödöllőre költöznek-e. A város melletti döntésük óta sikert sikerre halmoznak, kisugárzásuk a városban is jelentős, de a múlt év végén a MÜPÁ-ban tartott jubileumi koncertjük bizonyította országos népszerűségüket. Az Orient produkció is igazolja, hogy sok munkával nagy eredményt lehet elérni ott is, ahol nagy a verseny. Ha sikerül megőrizniük őszinte, igaz hitüket a zenében, alázatukat a művészet iránt és szerénységüket, akkor még sok szép eredményt érnek el,  hangsúlyozta Gémesi György.

Prof. Dr. Körösvölgyi László 1999-2005-ig volt a Gödöllői Királyi Kastély Kht. ügyvezető igazgatója. Az 1990-es évek közepétől Gödöllő város tanácsadója. Széleskörű tapasztalatai segítségével gazdaságfejlesztési, idegenforgalmi és vagyongazdálkodási témakörökben segítette Gödöllő fejlődését.
Közreműködött a „Tegyük a térképre Gödöllőt!” című tanulmány elkészítésében. Nagy szerepet játszott az aichach-i testvérvárosi kapcsolat kialakításában. 1999-től a Királyi Kastély ügyvezető igazgatója, nevéhez kötődik a Barokk színház, a Királydombi pavilon, és a Lipót szárny felújítása. Kiemelendő sikere, hogy a kastélyt bekapcsolta a hazai és a nemzetközi kulturális életbe. Nevéhez fűződik a Hárfa Fesztivál, a Liszt Fesztivál beindítása és nagy szerepet játszott a Sisi út életre hívásában is, amely a nemzetközi piacon is markánsan jelenítette meg a kastélyt. A korábbi ad-hoc jelegű rendezvényeknek keretet és irányvonalat adott, melyben a legfőbb kritérium mindig a minőség volt. Igazgatósága alatt a kastély látogatóinak száma éves szinten elérte a 200 ezer főt. Nyugdíjba vonulása után tanácsaival még évekig segítette a város gazdasági fejlesztését.
Dr. Révész T. Mihályt, a Gödöllői Királyi Kastély volt igazgatóját, magyar jog történészt, címzetes egyetemi tanárt, az Országos Rádió és Televízió Testület első elnökét 2005-ben választották meg a Gödöllői Királyi Kastély igazgatójának. Beiktatásakor az építkezés és gazdagítás programját fogalmazta meg, aminek elemei között szerepelt a vonzerő erősítése, a lokális, a regionális és az országos kisugárzás fokozása. A kínálat bővítése, gazdagítása terén a sikeres állandó kiállítások mellett 2-3 jelentékeny időszaki kiállítás megszervezését valósította meg. Tevékenyen részt vett továbbá a kastély tudományos kisugárzása erősítésében, konferenciák, szimpóziumok szervezésében, valamint a paletta gazdagításában a kastély művészeti-kulturális kínálatában, például a Barokk Színház életre keltésével. Erőteljesebben épített a gödöllői művészeti és kulturális hagyományokra. Együttműködést alakított ki az európai kastélymúzeumokkal, a hazai színházakkal és operai társulatokkal, a Magyar Tudományos Akadémiával, a nemzetközi tudományos szervezetekkel, és a Szent István Egyetemmel. Nevéhez fűződik nemcsak a Kastély Lovardájának, hanem a Rudolf- és Gizella szárnyak felújítása is.
Dr. Sivadó János görög katolikus parókust 1989. augusztus 20-án szentelték pappá, Máriapócson. Segédlelkészként, majd parókusként szolgált több településen. 2001. szeptember 1-jével dr. Keresztes Szilárd püspök megalapította a gödöllői görög katolikus szervezőlelkészséget, melynek kezdetektől ő a parókusa. Gödöllőn a liturgiákat először a blahai kápolnában, majd a Kapucinus rend kérésére a Gróf Teleki Pál téri miséző helyen tartotta. Hitoktatást vállalt a Református Líceumban és a Szent Imre Katolikus Általános Iskolában. Az iskolai hitoktatás mellett sokat foglalkozott a gyerekekkel, családos és kiscsoportos összejöveteleken sikeresen gyarapította a közösséget. Azon fáradozott, hogy templom épüljön a görög katolikus hívek számára. Ebben nagy segítséget jelentett, hogy a célra Gödöllő városa építési telket ajánlott fel. Hosszas tervezői munka eredményeként 2011 őszén kezdődött el a templom kivitelezése. A templomot 2014. szeptember 13-án Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök szentelte fel. Sivadó János családjával aktívan részt vesz a város kulturális életében is, felesége és nyolc gyermeke zenei képzettségét kamatoztatva számos alkalommal lépnek fel városi és egyházi rendezvényeken.
A Talamba Ütőegyüttes Gödöllő 1999-ben alakult azzal a céllal, hogy az ütőhangszerek segítségével megismertesse és megszerettesse a komoly- és könnyűzenét a nagyközönséggel. Fontos számukra, hogy sok saját szerzeményt játszanak, amelyek különböző népek zenéjét idézik, a magyar népdaloktól kezdve a Balkán dallamain át az afrikai ritmusokig, máskor viszont darabjaik a komolyzenében, vagy akár a könnyűzenében gyökereznek. Nem hiányoznak a Talamba repertoárjából a dzsessz klasszikusai, a komolyzenei átiratok (crossover) és a kortárs darabok sem.
A Talamba zenéje a XXI. század muzsikája: jellemző rá a sokféleség, a műfajok „békés egymás mellett élése”. A zenekar tagjai: Grünvald László, Szitha Miklós, V. Nagy Tamás, Zombor Levente Artisjus- díjas ütőhangszeres művészek.
Tevékenységükért eddig is több elismerést kaptak:
2002.: Debrecen Város Kultúrájáért díj;
2003.: Belgiumi Nemzetközi Versenyen 3. helyezés;
2004.: Artisjus-díj - kortárs magyar zeneművészeti és irodalmi alkotótevékenység elismerése; 2005.: Nemzetközi Luxemburgi Verseny középdöntősei;
2010. Gödöllő Város Kultúrájáért díj, a Szentpétervári I. Nemzetközi Crossover Kamarazenei Versenyen különdíja;
Fontos számukra az utánpótlás nevelés, ezért oktatást és tartanak, és nyári tábort szerveznek gyerekeknek, részükre számos mesedarabot is alkottak, többek között a múlt év decemberében bemutatott Gombóc Artúrt.
Szintén a múlt év végén mutatták be az Orient című zenés színházat, amelynek során a Cimbaliband, Fricska Táncegyüttes, és a Békéscsabai Jókai Színház művészeivel a világon is egyedülálló darabot hoztak létre.

A kitüntetést megköszönve Körösvölgyi László Vörösmarty Mihályt idézte: - „Fáradj, s ne irtózz, hogy csekély leszen/ Müved hazánk nagy építményiben;/ Morzsát vigyünk csak, s töltsünk hézagot,/ Sok morzsa dombbá, domb heggyé leszen,/ Naggyá, magassá, mint a Tátrabérc.” Örülök, hogy egy kis morzsát sikerült az életemben összeszednem – tette hozzá.
- Jó gödöllőinek lenni, ahol újraszülettem. Ennek a közösségnek, önálló, saját, csak rá jellemző szellemisége van: ez pedig a szeretet, a szolidaritás és az együvé tartozás szellemisége. Még van néhány évtizedünk így, együtt. Kívánok hozzá maguknak sok boldogságot és köszönöm hogy szerettek és szerethetem önöket – fogalmazott Révész T. Mihály.
- Amikor megtudtam, hogy felterjesztettek a díjra, feltettem magamban a kérdést, miért? Az embernek feladatai vannak, azokat kell tisztességesen elvégezni, ez a mi kötelességünk, én ehhez szoktam hozzá - mondta Sivadó János. - Amikor idehelyeztek, megpróbáltam odatenni azt, ami rajtam múlt gyülekezetünk érdekében. A gyöngy homokszemek köré épül. A mi homokszemünk a templom igénye volt, ezt sikerült felépítenünk. A városi elismerés azt mutatja, hogy hajlékunk a település számára is érték.
- A város mellett a Művészetek Háza dolgozóinak is sokat köszönünk - szólt Zombor Levente, a Talamba Ütőegyüttes Gödöllő vezetője. Elmondta, hogy a fővárosban is kevés olyan  pezsgő életű intézmény van, mint itt, Gödöllőn. A családtagoknak is háláját fejezte ki azért, hogy „szabadon talambázhatnak”.

A magyar és külföldi zenei világban is elismertek, számos nagynevű művésszel léptek és lépnek fel, partnerük volt többek között Horgas Eszter, Varnus Xavér, Rhoda Scott, Jacques Loussier és az orosz Terem Quartet. Az együttes Gödöllő Városának kulturális életében meghatározó szerepet tölt be, országszerte és külföldön is erősítik Gödöllő jó hírnevét.