Ezt követően pedig egy kis kerti időutazásra invitálta a megjelenteket:
Ha a kertre gondolunk, akkor az egész emberi élet egy nagyon korai időszakából származó színtérről beszélhetünk. Már az ókori Mezopotámiában is felbukkantak, az első írásos emlékek pedig az i. e. 7 századból eredeztethetők.
A kerthez szorosan kapcsolódott az építészet is: az első kertek tulajdonképpen épített kertek voltak (Egyiptomban a fáraók kertjei), körülötte fás ligetekkel körülölelve.
Az ókori Görögországban szorosan kapcsolódott a kulturális élethez, magához a művészethez a kert hagyománya. A görögök hoztak létre elsőként labirintus alakúakat (ilyen például a krétai palota labirintuskertje), ráadásul náluk szerepelt először az a kifejezés, hogy „szép kert”; az Adonisz-kertben cserepes növényekkel is lehetett találkozni. A botanika tudománya is hozzájuk köthető, amit később a rómaiak is átvettek és fejlesztettek tovább. Náluk jellemző forma volt a villák kertje. Ekkor alakultak ki az olyan fő díszítő részek, mint az oszlopok, a pergolák, a lelógó, lecsüngő kertelemek, amiket különböző fafajták egészítettek ki.
A római örökséget a középkorban a kolostorok vitték tovább. Nyugat-Európa egyes helyein még ma is nagyon jól láthatók ezek a kolostor-kertek, melyek két részre tagolódnak: az egyik a termelőkert, a másik pedig az elmélyülést segítő pihenőkert.
Az igazi robbanás a felvilágosodáshoz köthető: létrehozták a botanikus kertet, ahol az egész világból összegyűjtött különböző növényeket mutatták be. A kertek fénykora a XVII. századra esik; ekkor Nyugat-Európában csodás „művek” jönnek létre, gondoljunk csak a Versailles-i palota kertjére, ahol a művészet és a kertépítés szerves egységet alkot egymással: millió szobor, csobogók, szökőkutak, tavacskák, útrendszer alkotja a kert egészét. Magyarországon is ekkoriban kezdtek elterjedni a botanikus kertek.
A mai kertek sokfélék: ide sorolhatjuk egyrészt a közparkokat, másrészt az ember saját kertjét, ami lehet a balkonon néhány növény, lehet az udvaron számtalan virágos ágy, de lehet gyümölcsös- vagy díszkert is, illetve ezek kombinációja. Emellett nem szabad elfeledkeznünk egyik büszkeségünkről, a szőlőskertről sem. Ezen típusok a kiállított képeken is megtalálhatóak.
A tárlaton a Talamba Ütőegyüttes két tanítványa, Márta Boldizsár és Zombor Bercel muzsikált.
Kiállító művészek: Danis János, Herbai Judit, Kállay Mihály, Kondor Edit, Merkl Kinga, Mészáros Annarózsa, Pető István, Samuné Tusor Mária, Szokob Edit, Tóth Péter, Winkler Csaba.
A kiállítás a „Művészetek Kertje – Gödöllő, 2015” tematikus év része.













(c) Reményi Krisztián felvételei